Ismeretes, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII.29.) Korm. rendelet értelmében az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv vagy a közalapítványt külön-külön vagy együttesen többségi befolyással rendelkezik, a rendeletben meghatározottak szerint 2009. szeptember 15-ig honlapján közzé kell tegye a következő adatokat:
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállalók, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók, valamint a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók
nevét, tisztségét vagy munkakörét és bérjellegű juttatásait.
Az erdészeti társaságok közül 16 tette közzé ezeket az adatokat, s a Zalaerdő Zrt nyilatkozatban támadta meg a rendeletet.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint az állami cégeknél a vezetők javadalmazásának átláthatóságát - a nyilvánosságra hozás mellett - az szolgálná igazán, ha világosan szabályoznák a kereseteket, meghúznák a bérek, jutalmak plafonját, maximalizálnák a végkielégítések mértékét, hasonlóan az államigazgatásban működő rendszerhez.
A szakember "félmegoldásnak" tartja a bérezés közzétételét. Véleménye szerint nem biztos, hogy a lista egy-egy vezető minden jövedelmét tartalmazza, hiszen az állami szférában a béreken, jutalmakon kívül is rengeteg egyéb juttatásra van lehetőség.
Megjegyezte azt is, hogy a versenyszférában a vezetők javadalmazása nagyobb mértékben függ a felelős gazdálkodástól, a jutalmazás általában meghatározott gazdálkodási mutatószámokhoz van kötve, és a tulajdonosi érdekek érvényesülése érdekében alaposabb a vezetők ellenőrzése is. Hozzátette: tapasztalata szerint a privát szektorban közel sincsenek akkora mértékű végkielégítések, mint amekkorák állami cégvezetőkkel kapcsolatban az utóbbi időben nyilvánosságra kerültek.
A ProfiPower holland-magyar munkaerő-közvetítő cégnél támogatják a transzparens folyamatokat, ilyen szempontból pozitívnak tartják, hogy az állami szféra cégvezetőinek bérezése nyilvánosságra kerül, és az adófizetők láthatják, hogy hová megy a pénzük.
Diepeveen Frido, a cég ügyvezető igazgató-helyettese elmondta: Hollandiában sok hasonló adat publikus, igaz, ott ennek nagyobb múltja van.
Ugyanakkor megjegyezte: mivel a magánszektor vezetőinek a javadalmazása nem nyilvános, az állami cégvezetők számára ez hátrányt jelent.
A már közzétett fizetések alapján a szakember úgy vélekedett: a lista azt mutatja, hogy magas pozícióban rengeteget lehet keresni az állami cégeknél, egyes esetekben többet is, mint egy magáncégnél. Példaként említette a BKV volt hr igazgatójának fizetését, ami szerinte magasabb a hasonló pozícióban szokásosnál. Tapasztalata szerint inkább az alacsonyabb beosztásoknál van lényeges különbség a fizetésekben az állami és a privát szférában. Például egy friss diplomás sokkal kevesebbet keres egy állami cégnél, mint egy multinacionális vállalatnál.
A ProfiPower vezetője szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e piaci hatása a fizetések nyilvánosságának. Nem zárta ki azonban, hogy egyes vezetők a lista láttán elgondolkodnak azon, hogy a jövőben az állami szférában is megpróbálkoznak az álláskereséssel.
