2011. április 1. - A parlament a nyári szünet előtt várhatóan elfogadja a nemzeti energiastratégiát – mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón Veszprémben.
Közlése szerint a napokban elkészült a „környezetvédelmi stratégiai
vizsgálati anyag és a makrogazdasági hatásvizsgálat”, s ezek
„bedolgozása” után áprilisban lezajlik a társadalmi vita, majd a kormány
elé várhatóan májusban kerül a stratégia. – Még a nyári parlamenti
szünet előtt szeretnénk elfogadtatni a nemzeti energiastratégiát –
hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott: a stratégia – amelyet
keretrendszernek szánnak – 2030-ig vázolja fel az ország
energiapolitikáját.
Bencsik János elmondása szerint úgy kívánják az ország biztonságos
energiaellátását szavatolni, hogy közben a gazdaság versenyképessége és a
környezeti-természeti állapot fenntarthatósága is érvényre juthasson.
Rámutatott: a nemzeti energiastratégiában először vesznek figyelembe
éghajlatvédelmi szempontokat is.
Az államtitkár Veszprém megyei látogatásával kapcsolatosan beszámolt
arról, hogy a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemen a bioenergetika és a
nanotechnológia „párosításával” olyan technológiák fejlesztése és
innovációja zajlik, amelyek képesek a mezőgazdasági melléktermékeket,
hulladékokat energiává átalakítani. Az egyetemen elsősorban a biomassza-
és a biogáz-hasznosításának a kutatási feltételei állnak rendelkezésre –
mondta az államtitkár. Utalt arra is, hogy az országban jelenleg csak
Veszprémben képeznek – a Mol Nyrt. által finanszírozottan – a
„szénhidrogén-ágazat” számára mérnököket.
Az államtitkár rámutatott, hogy az egyetem kutatási programjai a
gyakorlatban jól hasznosíthatók, szerinte „itt állnak sorban” az
eredmények hasznosítására a vállalkozások. Ezek a cégek rájöttek arra,
hogy helyesen teszik, ha az innovációs alapba járó kötelező
befizetésüket a régió legnagyobb tudományos központjába, egyetemébe
fektetik be – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy hamarosan
elérkezik az idő, amikor a tízezer lakos fölötti településeken kötelező
lesz energetikai szakember alkalmazása.
Bencsik János szólt arról, hogy a Királyszentistvánon felépült
hulladékkezelő és -lerakó (amelynek már a próbaüzeme zajlik) jelenleg az
ország „legmodernebb hulladékfeldolgozója” egyben nagyon fontos
éghajlatvédelmi beruházás is. Kitért arra is, hogy a környezet és
energetikai operatív programra korábban beadott pályázatokat elbírálták
mintegy 35 milliárd forint támogatást ítélve oda. Rámutatott: március
elsejétől újra nyitva a pályázati kapu, ezúttal 45 milliárd forint áll
rendelkezésre megújuló energia és energiahatékonysági programokra. Az
önkormányzatok 85 százalékos, a nonprofit szervezetek és az egyházi
intézmények 60, míg a vállalkozások 30-40 százalék közötti vissza nem
térítendő támogatásra számíthatnak – tájékoztatott Bencsik János. (pr)
← Vissza a hírekhez
Hírek
Versenyképesség és természetvédelem: 2030-ig irányt mutat a stratégia (MTI)
Főszerkesztő