2013. február 6. - A megye mezőgazdaságának tavalyi alakulásáról a Veszprém Megyei Kormányhivatal az alábbi tájékoztatást adta. Nehéz évet tudhatnak maguk mögött az agrárium szereplői. Veszprém megyében mező- és erdőgazdálkodásból valamint a halászathoz köthető tevékenységből mintegy 750 egyéni, 400 társas vállalkozás él, az aktív őstermelők száma is meghaladja a 10 ezer főt. Bármely mezőgazdasági alapanyag termelő ágazatot is tekintjük, az elmúlt másfél esztendő aszályos időjárása rányomta bélyegét annak teljesítményére. Erdő, mező, szántó, szőlő 2011-ben be kellett, hogy érje a sokéves átlag csapadék (650-700 mm) felével, s tavaly a megkésett őszi esőkkel is alig több, mint 500 mm-nyi nedvesség jutott átlagosan a talajba. De amíg a 2011-es évben a magyar mezőgazdaság – köszönhetően a 2010-ben még bőven hulló csapadéknak is – egy kimondottan sikeres évet zárhatott – noha az aszály már éreztette hatását –, addig a 2012. évi hozamok már jelentősen megsínylették a csapadékhiányt, és a hozamcsökkenést csak némiképp kompenzálta a növénytermesztők számára a felvásárlási árak növekedése. Növénytermesztés szempontjából három fő mezőgazdasági tájkörzetünk legnagyobb részét a földtörténeti középkorból származó kőzetek alkotta Bakony-hegység uralja, melyet a Veszprém-Nagyvázsony törésvonal választ el a Balaton-felvidéktől. A Kemeneshát és a Bakony között terül el a Marcal-medence egy része, a Mezőfölddel érintkező területek, mely kifejezetten jó talajadottsággal bír a szántóföldi termeléshez. Szántóterületünk mintegy 40%-án termesztett kalászos gabona és a kukorica vetésterülete (~ 25 ezer hektár) viszonylag állandó, a takarmánynövények vetésterülete az állatállomány csökkenésével egyre kisebb, helyette az árunövények (búza, repce, napraforgó) kapnak jelentősebb szerepet.
A 2012-es év nyarának forróságával párosuló szárazság a három különböző termelési tájkörzetet eltérő mértékben sújtotta. A növényfajonkénti megyei termésátlagok tehát szükségszerűen elfedték az erősen differenciált, de összességében gyenge-közepes hozamokat. Legnagyobb káruk a Balaton-felvidéki és a Sümegi kistérség szántó-vetőinek volt, akik szántottak majd vetettek is, ám aratniuk már nemigen volt mit, amit a több száz helyszíni szemle alkalmával igazgatóságunk szakemberei is megállapítottak. Átlagosan tavaly őszi búzából 3,4 tonnát, őszi- és tavaszi árpából 3,0 tonnát, repcéből és napraforgóból alig 2 tonnát, szemes kukoricából 4,2 tonnát takarítottak be a gazdák hektáronként. Harmada volt a lucernaszéna és a szálastakarmányok szükséges mennyisége is az állattartók igényelte mennyiséghez képest, a terményárak 20-30 %-ot emelkedtek.
Az őszi/téli csapadék és a kedvező időjárás segítette az őszi vetések fejlődését, 31 ezer hektár búza, 7 ezer árpa, 4 ezer tritikálé, ezer ha rozs és 8,5 ezer ha őszi káposztarepcét takar mostanság jótékony hóréteg, mely ebben az évszakban néhol meghaladta már a 60-80 centimétert is. Ha elolvad, az első határszemléken derül majd ki, valóban áldás volt-e a kemény fagyok ellen. A termelők bizakodóak, a tavaszi vetések terve 60 ezer hektár szántóra készült el. Gyümölcs- és szőlőtermelésünket az aszályt megelőzően téli és tavaszi fagykár tizedelte meg, a fiatal, még nem termő ültetvényekben pedig a csapadékhiány miatt kell az állomány jelentős hányadát tavasszal pótolni. Borászaink nem panaszkodnak, a Vince napi kóstolók igen jó minőségű borokról adtak számot, négy történelmi borvidékünkön legfeljebb az újbor mennyisége lett kevesebb, a vízhiányos forróság 40-50 %-os lé kihozatalt tett csak lehetővé a leszüretelt szőlőből.
A probléma az állattartókat sem kímélte, beleértve a csaknem 33 ezer méhcsaládot gondozó méhészeket is, hiszen az akác rügypattanásakor több hullámban fagyott el, a mézelő növények virágzása a hőségben rendkívül gyorsan zajlott, így a hordás ideje — ezáltal a méz mennyisége — fele lett a tavalyelőttinek. Veszprém megyében a tyúkfélék állománya az ezredforduló szintjére esett körülbelül vissza, 850 ezer darab volt tavaly. A 7,3 ezer háztájiban tartott sertés létszámhoz, ha hozzáadjuk az 54 ezer db-os hízó állományt, s az 5,5 ezer tenyészkocát, számuk a 67 ezret sem éri el, a 2000 évinek csupán a 48%-a. Szarvasmarhából 35 ezer darabot tartunk, míg juhfélékből 40 ezer anyajuh és 1600 anyakecske osztozik szaporulatával együtt a gyepterületeinken. A 2012-13-as gazdasági évben a drágábban beszerezhető abrak- valamint tömegtakarmányok a hús- és a tejtermelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét tovább csökkentik, hiszen a felvásárlási árak növekedése jóval alatta marad az állattenyésztés inputjainak áremelkedésénél, így az eddigieknél is fontosabbak lesznek az állattenyésztést célzó különböző támogatási formák – fejeződik be a Boros Gábor igazgató által jegyzett közlemény.