A mezőgazdasági növény- és haszonállat fajok sokféleségének helyreállítása funkcionális természeti támogatási rendszerrel, az a legjobb hosszú távú megoldás a nemzetközi közösség számára, mely révén képes lehet a globális élelmiszergondok kezelésére – olvasható a www.cbd.int oldalon.
E gondolatokat a konferencia előestéjén fogalmazta meg Ahmed Djoghlaf, a CBD (biodiverzitás egyezmény) főtitkára.
A 191 ország részvételével megrendezett nemzetközi összejövetelre abban az időben kerül sor, amikor a világ napjaink legsúlyosabb élelmiszer-válságával szembesül. A gabonaárak rekord magasan az élelmiszer készletek történelmi mélyponton vannak. Az emberiség előtt álló legfontosabb feladat ezért a növekvő népesség táplálása egy mindinkább urbanizálódó világban, melyben az éghajlatváltozás hatásaival és egy példátlan mértékű biodiverzitás csökkenéssel szembesülünk.
A kéthetes konferencia fő témái között szerepe a fajok sokféleségnek visszaállítása a mezőgazdálkodásban, beleértve azokat a megoldási lehetőségeket is, melyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai kezelhetőek lennének. A mezőgazdálkodás elsőrendű példa arra, milyen mélységes hatással volt az emberi tevékenység a bolygó ökológiai működésére. Az elmúlt 50 év távlatát tekintve, az ember sokkal gyorsabb és kiterjedtebb átalakítást végzett az életközösségekben, mint a történelem során korábban bármikor. Tény, hogy több földet vontak művelés alá az eltelt 50 évben, mint az elmúlt kétszáz évben összesen. Ezért került az élővilág változatosságának megőrzése és a mezőgazdálkodás a bonni konferencia napirendjére, és vált az idei, május 22-én ünnepelt Nemzetközi Biodiverzitás Nap témává.
Az emberiség történetének hajnala óta több mint hétezer növényfaj elégítette ki az emberi szükségleteket. Az elmúlt 100 év folyamán az élelmiszer termelésre használt növényfajok 75 százalékát már egyáltalán nem termesztik.
A bonni találkozó foglalkozik a trópusi erdőirtás gyorsuló ütemének gondjával is. Djoghlaf szerint minden percben 20 hektár erdő tűnik el a világon. Minden évben több mint 10 millió hektárnyi erdőt tesznek tönkre. A sokféle faj 80 százaléka ugyanakkor az erdőkben, különösen a trópusi erdőkben található.
A konferenciára 2 évvel a 2010-re kitűzött biodiverzitás célok elérése előtt kerül sor. A fajok sokfélesége megőrzésének célját 2002-ben 110 állam és kormányfő fogadta el, azzal, hogy 2010-re globális és nemzeti szinten törekszenek a fajok elvesztésének mértékén csökkenteni, ezzel járulva hozzá a szegénység csillapításához, a földi élet valamennyi formájának jobbításához
Achim Steiner, ENSZ főtitkár-helyettes, és az UNEP (az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja) igazgatója szerint számos ragyogó példa van a bolygónk természet alapú, intelligens erőforrás-gazdálkodására. A világon mindenhol eljött az idő arra, hogy a biodiverzitásról született egyezmény célkitűzéseinek eléréséért, megfelelő anyagi támogatással, kreatív piaci mechanizmusokkal és fokozott erőfeszítésekkel felgyorsítsuk e példák elterjedését.
Bonnban nem kevesebbre, mint áttörésre van szükség a biodiverzirás kérdéseinek megoldáshoz.
