Legtöbb faja Indiában, Kínában és Japánban találhatóZalaegerszeg-Alsóerdőn a pünkösdi ünnep alatt igazi majális volt. A májusi szép idő a természetbe csábította az embereket. Több ezer látogató volt kíváncsi a hangulatos Azáleás völgyre, mely igazi kikapcsolódást ígért a városból kisétálóknak. Ilyen sokan még soha nem voltak itt. Mindenki a havasszépe virágait kereste
A hivatalos neve Rhododendron, magyar néven havasszépe, havasi rózsa. A látogatók e szép név helyett inkább az azálea elnevezést használják, és ezért lett a völgy elnevezése is ez.
Legtöbb faja Indiában, Kínában és Japánban található, de néhány az Alpokban és a Kárpátokban is előfordul. Lombhullató és örökzöld fajok is léteznek. Hozzávetőleg 1000 faja él a Földön. Az egyes rhododendron fajok egymással jól keresztezhetők, ezért eddig közel 10.000 hibridfajtáját állították elő.
A magashegységben van a hazájuk, nálunk a Nyugat-Dunántúlon érzi otthonosan magát.
Hazai elterjedését nehezíti, hogy csak csapadékos, párás környezetben, félárnyékban fejlődik igazán jól.
Sokan kérdezik, hogy hogyan került a havasszépe Alsóerdőre?
1972-ben vetődött fel, hogy a sűrű, szinte átjárhatatlan akácos völgyet át kéne alakítani. A cél és a szándék az volt, hogy az egyedi mikroklímával és változatos domborzattal rendelkező völgyben, sokfajta, sokszínű, fa és cserje ültetésével egy kedvelt kirándulóhely alakuljon ki.
1973-tól több éven át a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói 15 fajtából, mintegy 3000 darab havasszépe cserjét ültettek a hangulatosan kialakított hűvös, párás levegőjű, két hektár területű völgy két oldalába. A 35 év alatt sajnos a felét ellopták. Azonban az elsők már megerősödtek, átlagosan 2 méter nagyságúak.
A sárga kaukázusi fajtából van a legtöbb – ez az illatos –, de látható fehér, lila, valamint a pirosnak számtalan változata. Különösen a reggeli és esti órákban érezni az illatukat.
A legkorábbiak már márciusban nyílnak, a legkésőbbiek pedig május végén. A virágok nagysága, formája és a színe is igen változatos.
A völgy hangulatát kiemeli, a szélén magasodó duglasz-, kolorádó-, ezüst-, mamut-, kaukázusi és közönséges jegenyefenyők zöld fala.
Szigorúan védett növények is találhatóak a völgyben, mint a turbánliliom, a farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a ciklámen, a zalai bükköny vagy a farkasölő sisakvirág. A madárvilág is gazdag, itt él a fenyves- és búbos cinege, az egerész- és kígyászölyv, sőt holló is fészkel a közelben. A borzok és a rókák várat építettek, az őzek, szarvasok is bejárnak legelészni a hajnali órákban.
Érdekesen változott az emberek viselkedése; nem volt hangoskodás, kiabálás, hanem csendes áhítat, kíváncsiság, a természet szépségének befogadása. Még egy kedvező változásról is beszámolhatunk: a nagy létszám ellenére nem volt eldobált szemét.
A völgybe az ország különböző vidékeiről is érkeztek látogatók autóval, busszal.
A szépséges völgy ma már Zalaegerszeg egyik jelképévé vált, a városról szóló kiadványokban, reklámokban állandóan szerepel.
A Zalaegerszegi Erdészet dolgozói, sok munkával és odafigyeléssel alakították ki és gondozzák ma is ezt a csodálatos tündérkertet. Szakács László
