ImageAz Egyesült Királyság kormánya új célokat tűzött ki a veszélyeztetett vidrapopuláció megmentésére, miután megerősítették, hogy minden nagyobb város közelében észleltek vidrákat. A vízi emlősök lassan visszatérnek azokba a folyókba, ahol már évtizedeken át nem látták őket. Tavaly, több mint egy évszázados eltűnésük után, London közepén ismét felfedezték őket – olvasható az ENS oldalán. A brit kormány azt ígéri, hogy 2010-re visszaállítja a vidratelepeket, az összes olyan helyen – folyóparton, tavaknál, tengerparti vidékeken –, ahol 1960 előtt a feljegyzések szerint, előfordultak. Ez a célkitűzés olvasható a kormány, a vidrákra is kiterjedő Biodiversity Steering Group jelentésében.
Graham Scholey, a környezetvédelmi hivatal vidraspecialistája szerint az elmúlt két évtized alapján ígéretesnek tűnik a vidra fokozatos visszatérése. A szakemberek szeretnék biztosítani, hogy a mentési folyamat folytatódjék a jövőben is.
A kormány a fajok sokféleségének helyreállítását célzó új cselekvési terve 2015-ig célként határozza meg a vízi emlősök 85 százalékának visszatelepítését korábbi élőhelyükre.
A biodiverzitás cselevési program, az Egyesült Királyságban veszélyben lévő, 391 faj és 45 élőhely védelmét és segítését jelöli meg célfeladatokként, a vidrákat is beleértve.
Vidra monitoring felméréseket hétévente végeznek, s a környezetvédelmi hivatal adatokkal nem szolgált a jelenlegi populációról.
Megerősítette viszont, hogy a legígéretesebb javulás Angliában követhető nyomon, ahol a mostani vidrapopuláció a tíz évvel ezelőttinek kétszerese.
Az 1970-es évek végén az elsődleges cél a vidrák számának konszolidálása, és a további populációvesztés megállítása volt. Abban az időben a vidrák a hagyományos élőhelyeknek csupán hat százalékán éltek bizonyíthatóan. A víz és az élőhely minőségének javításával azonban, – ahogy a tudományos felmérések kimutatták – a valamikor hagyományosan vidrák által lakott területnek számító élőhelyek minimum 75 százalékára már visszatértek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ezekben a folyóvizekben életképes populációk rendezkedtek be, hosszú távra. Esetenként csak arról van szó, hogy egy-két vidra visszaköltözik arra a helyre, ahol elődei valamikor már éltek, de ez mindenképen jó jelnek számít.
A vidra a Veszélyeztetett Állatok Nemzetközi Kereskedelmi Egyezménye 1. számú mellékletébe került, ami azt jelenti, hogy kereskedni sem lehet velük. A Berni Konvenció értelmében és az Európai Unió Élőhely Direktívája alapján védettnek tekintendők.
Amikor Nagy-Britanniában, az 1960-as és 1970-es években a vidrák száma a legkisebb volt, az országban a Snowdoniai Nemzeti park  (Wales) Tryweryn vízgyűjtője jelentette utolsó erődjüket.
Az európai alfajok is rajta vannak az IUCN veszélyeztetett fajainak vörös listáján.
A WWF-UK természetvédő csoport és partner szervezeteik segítik a meglévő vidraállomány fenntartását és terjesztését (Worcestershire Wildlife Trust – Avon-folyó, Cheshire és Essex megye).
Javaslatok születtek két külön vidramegőrző terület kijelöléséről is, és a WWF még több olyan védett területért lobbizik, ahol az élőhely alkalmas a vidrák és más vízi állatok fenntartására.
Scholey elmondta, hogy a folyóparti és vizes élőhelyek, vízminőségének javításáért a helyi vadvédelemmel és a vízügyi társaságokkal folytatott együttműködés, kétségkívül elősegítette a vidrapopuláció megtelepedését és növekedését.
Bár a London közelében és dél-kelet Angliában található folyókban az ország más részeihez hasonlítva még kevés a vidra, jelenlétük világos bizonyítéka annak hogy a populáció szaporodik és terjeszkedik.
A folyóparti élőhelyek rombolása és a vadászat, majd az 1950-es évek gyors iparosítása majdnem a vidrák kipusztításához vezetett, Anglia, Wales és Dél-Skócia nagy részéről szinte teljesen eltűntek.
Abban az időben egyre nagyobb számú gyár és lakónegyed ontotta a környezetbe a szerves klór-tartalmú peszticideket és poliklórozott bifenileket (PCB), melyek felalmozódtak a táplálékláncban, különösen a vidrák által kedvelt angolnák zsírszöveteiben. Szaporító szerveik, és immunrendszerük megsínylette a mérgek hatását, s a vidrák száma tovább csökkent.
Az ebbe a kategóriába tartozó peszticidek némelyikének betiltása segített a vidra állomány megmentésében.
Manapság sok vidra esik az utakon a forgalom áldozatául, különösen a vidék folyami területein. Az állatok biztonsága érdekébe a WWF  vidrafolyosókkal ellátott hidak építését javasolja.
Jelentős ragadozóként a vidra az egészséges vízi környezet egyik legértékesebb indikátora, mondta, többi között, Graham Scholey, a vidrák szakértője, az Egyesült Királyságban.