Hírek
Viták a Nemzeti Kiosztási Terv mennyiségei körül (greenfo/ForestPress)
Főszerkesztő
Miután az orosz duma megszavazta a kiotói jegyzőkönyv ratifikálását, reális a remény, hogy életbe léphet a nemzetközi egyezmény. A globális felmelegedés megállítására létrehozott intézkedés-tervezet működtetéséhez ugyanakkor az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok továbbra sem csatlakozott.
A széndioxid kibocsátás országok közötti megosztására vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT) az Európai Bizottság várhatóan egy hónapon belül jóváhagyja. Mint ismeretes, ebben a kvótarendszerben folytatott kereskedelem máris élénken foglalkoztatja a szakembereket és az érintett országokat.
Bart István, a GKM osztályvezetője elmondta: az Európai Unió 2005-ben életbe lépő kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez szükséges terv három évre összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. "A kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít" - tette hozzá az osztályvezető. A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat- és acéltermelés, a cement-, az üveg, az építőanyag-gyártás és a papíripar kapja.
A kvótákban részesülő iparágak képviselői kifogásolták a számukra meghatározott kvótamennyiségeket, a szűkre szabott kvóta miatt többeknek csökkenteniük kell majd termelésüket.
Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke sérelmezte, hogy a 89,71 millió kibocsátási egység eleve kevés lenne, ráadásul abból még lejön a 2,5 százaléknyi aukcióra szánt mennyiség, a 2 százalék új piaci belépők számára elkülönített tartalék és 0,6 százaléknyi új beruházásokra félretett tartalék. "Így gyakorlatilag csak a 89,71 millió tonna széndioxid 94,9 százalékát kapják meg a cégek" - mondta az elnök. Réthy Imre elmondta, hogy a kvóta nagyságát egy olyan gazdasági fejlődést és iparszerkezet-változást figyelembe vevő prognózis alapján alakították ki, amelyet az emissziókereskedelemre vonatkozó uniós direktíva előír.
Hozzátette, hogy a termelés visszafogását a rendszer nem idézheti elő, ugyanis amennyiben egy vállalat többletkvótára szorul, megvásárolhatja azt a piacon. Az államtitkár elmondta, hogy az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa egy kísérleti szakasz, amelynek végén kiderül majd, mit kell igazítani a kétségtelenül nem tökéletes rendszeren.
Bart István kitért arra, hogy az értékpapír-aukcióhoz hasonló kvóta-aukciót 2007-ig hirdetheti meg a kormány. A befolyó bevételt energiatakarékosságra és széndioxid-kibocsátás csökkentő beruházások támogatására kell fordítani. Bart István jelezte, hogy a jelenleg a piacon tonnánként 8-9 euróba kerülő emissziókvótával számolva jelen pillanatban elméletileg 1,7-2 milliárd forint az aukción értékesíthető széndioxid-mennyiség. Az osztályvezető utalt az üvegházhatást okozó gázok világméretű visszaszorítását célzó kiotói nemzetközi egyezmény egyre valószínűbb életbe lépésére, ami a kvótakínálat növekedése miatt a szén-dioxid árának csökkenésével járhat rövidtávon, ám később várhatóan jelentős drágulás várható.