Ellenzői szerint a krétai vízmű környezeti károkat okozhat; 70 ezer fát kellene kivágni
A negyven éve elfelejtett, vitatott projektet ismét elővették. Kréta nagy horderejű terve, az Aposelemi patak Potamies gátjának megépítésére, azzal a céllal készült, hogy megoldják Iraklion város vízellátási gondjait. A projektnek azonban vannak ellenzői. Szakemberek és a helyi lakosok attól tartanak, kiterjedt környezeti károsodást okoz, és romba dönti a turizmus fejlesztésének terveit. Megkérdőjelezhető a projekt hatékonysága a vízhiány kezelésében is, de a pénzügyi oldalról sem szabad megfeledkezni.
A projekt költségvetése 586,9 millió euró, amiből 158,5 millió-t az Európai Unió biztosítana. De honnan jönne a többi pénz?
A terv szerint egy masszív beton kúpforma gát gyűjti majd össze a Lassithi fennsík vizét, ahelyett, hogy engednék a vizet lefutni a hegyeken, olyan zuhatagos patakokban, mint az Aposelemi, ami egyúttal kilenc környező település forrásait táplálja. Erről szól az
IGME (Institute of Geology and Mineral Exploration) nemrég elkészült szakmai tanulmánya. A vizet egy 900 méter hosszú, 3 méter átmérőjű, a hegy belsejébe vájt alagút csővezetékén juttatnák el a víztározó medencébe. Az 56 méter magas gát közvetlenül Potamies falu mellett épülne fel. A tanulmány megállapítja, ha a gát átszakad, elöntheti a falut. A víz elérne egészen Avdos faluig, elárasztaná Sfentuli falut és Avdos lakóinak földjeit.
A környezet is magas árat fizetne.
A gát megépítéséhez 70 ezer fát kellene kivágni a Lagada vízgyűjtő területen, és a Goion torkolatba építendő vezeték, valamint egy új út építése a közelben, visszafordíthatatlan károkat okozna.
A Lassithi fennsík egyedi élőhelye a vonuló madaraknak és más endemikus, helyi fajoknak, – mondta a tudósítónak Michalis Drettakis biológus és ornitológus, a krétai Természettudományi Múzeum kutatója. A területet az EU 92/43 előírása kiemelten kezelendő természetvédelmi élőhellyé nyilvánította. Arról nem is beszélve,– mondja tudós, – hogy a Goinon torkolat nagy része a Natura 2000 programja értelmében védettnek számít, mert a keselyűk költőhelye.
Eltekintve a büntetéseknek az összegétől, amit Görögországnak az EU előírások megsértéséért fizetnie kellene, a gátépítés további gazdasági hátrányokkal is járna. Olyan turisztikai fejlesztéseket hiúsítana meg, amelyek a természeti erőforrások racionális bevonásával, korszerű fejlesztési elképzelésekkel gazdagíthatnák a vidéket. A gát a krétai és nemzetközi sárkányrepülő versenyek lebonyolítására egyedül alkalmas helyen állna. A „lágy turizmus” formáinak gyakorlására gyalogos ösvényeket, hegyi kerékpár-utakat, lovaglási lehetőséget terveztek a szakemberek.
Még az sem teljesen biztos, hogy a gát meg fogja oldani Iraklion vízellátási gondjait. Giorgos Tsakiris, a görög műszaki egyetem vízgazdálkodási laboratóriumának igazgatója szerint a projekt jóval kevesebb vizet produkál majd, mint ahogy állítják. „A gátra vonatkozó tanulmányok nem megbízhatóak, mert túlbecsülték az így nyerhető víz mennyiségét. A garantált mennyiség egyetlen város, Iraklion számára elegendő, de ott van még Aghios Nikolaos és az északi parti zóna is.” – állítja a szakember.
