XVI. ERDÕRENDEZÉSI NAPOK
Sátoraljaújhely, 2006. szeptember 7-9.
ZEMPLÉN ÁTFOGÓ ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVEZÉSE
A Zemplén általános bemutatása
A Zempléni-hegység hazánk páratlan szépségű tája.
A vidék oly sok látnivalót, természeti és kultúrtörténeti értéket rejt magába, hogy azok teljes körű bemutatása igencsak nehéz feladat, nekem sem ez a feladatom.
Észak-Magyarország ezen tája több mint tíz évezredes kultúrtörténeti múltra tekint vissza. A táj regényes történelme, a pusztulástól megmentett várromok, Rákóczi fejedelem és kurucainak szelleme, Telkibánya hajdani aranybányáinak hírneve, a Trianonra emlékeztető Magyar Kálvária fájdalma, a Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtető hegyaljai borkultúra patinája maga a magyarság történelmének e vidéki eszenciája.
A múlt század második felében tapasztalható hanyatlás és elnéptelenedés után fejlődésnek indult a Zempléni térség. Bár az erdei kisvasút már nem zakatol végig a Hegyköz mesés rétjein, legalább a Kemence-patak mellett újra élvezhetjük a kőkapui alagútba bújó kis zöld szerelvényt. A 2001-ben átadott Magas-hegyi libegő egész évben különleges programlehetőségeket kínál. Kül- és belterületen egyre több vendégváró létesítmény születik, úgy épül-szépül a vidék, hogy közben megpróbál vigyázni természeti értékeire.
Örvendetesen fékeződik az aprófalvak elnéptelenedése, a turisták, az üdülők az elmúlt évtizedben felfedezték a Zemplént.
A közút és vasút fejlődése közelebb hozta a tájat az ország belsejéhez.
A térség turizmusmarketingje fejlődik, turisztikai kínálata bíztatóan gyarapszik.
A mintegy 75 ezer ha területű Zempléni hegység élő- és élettelen természeti értékeinek, kultúrtörténeti emlékeinek megóvása érdekében 1984-ben megalakult a Zempléni Tájvédelmi Körzet, így közel 26.500 ha-on jelen van ezen értékek országos természetvédelmi oltalmát biztosító szervezet. E mellett számos helyi szintű természetvédelmi védettség is óvja a térségnek azon értékeit, amelyek a meghatározó vonzerőt biztosítják.
A magyar-szlovák határ átjárhatóságának bővítését követően (gyalogos és kerékpáros átjárás engedélyezése Hollóházán, Nagy-Milicen, Pusztafalun) a térség az országhatáron átnyúlóan Tokajtól Kassáig, Szerencstől Szaláncig egy turisztikai régiót alkot.
Az összefogás egyik fő hajtóereje a felelős természetvédelemre alapuló kerékpáros és ökoturizmus fejlesztése. A természet vonzerejére támaszkodó turizmus hatékonyan generálja a szolgáltatások bővülését, amely a helyi lakosság itt maradásának alapvető záloga. A határ menti települések önkormányzatai ennek szellemében hívták létre a Nagy-Milic Naturparkot.
A zempléni erdőtömb turisztikai szerepe, közjóléti tevékenység
A maga közel 55 ezer hektáros kiterjedésével a Zempléni-hegységben van hazánk egyik legérintetlenebb és legnagyobb összefüggő erdőtakarója.
Ez maga után vonja, hogy az előzőekben megfogalmazott turisztikai fejlesztések nem kerülhetik el az erdőt, sőt azok egyik meghatározó célpontja maga az erdő.
Ebből adódóan a forgalmasabb helyszíneken már az 1980-as 90-es években számos erdei pihenőhely, forrásfoglalás, autóspihenő, stb. létesült az erdészek jóvoltából, elsősorban erdészeti pénzügyi forrásból. Ezek a közjóléti létesítmények nagyrészt a pillanatnyi igény szerint valósultak meg, nem törekedtek a rendszerbe foglalásukra.
A későbbiekben a közjóléti berendezések fenntartására a központi költségvetés, valamint az erdőgazdaság egyre kevesebb pénzt tudott és tud fordítani. Ez oda vezetett, hogy számos közjóléti helyszín teljesen lepusztult, természeti környezetük méltatlan elemévé vált. A rend nevelő ereje megszűnt, a rongálások mértéke növekedett.
Az erdőt járó turisták az erdőgazdálkodót, az erdészeket okolják a kialakult állapotokért. Ez sajnos még tovább rontotta (rontja) az erdészekről kialakult, nem éppen kedvezőnek mondható társadalmi megítélést.
Ezen próbálunk többek között segíteni azzal, hogy a társadalmi elvárásokhoz igazodóan tárjuk fel az erdő közjóléti lehetőségeit, továbbá megpróbáljuk tudatosítani azt, hogy közjóléti objektumaink fenntartása nem csak az erdészek feladata.
Az erdészeti térségfejlesztési tervezés jellemzése
Az utóbbi évtizedben eljött a pályázási korszak, amikor is a fejlesztésekhez szükséges pénzeszközök nem hullnak a beruházók ölébe, azokat különböző forrásokból pályázatok útján kell megszerezni. A vidék- és térségfejlesztésnek ez az egyedül járható módszere az erdészeti ágazatot sem kerülhette (kerülheti) el. Így történt (történik) ez a Zempléni-hegység erdőtömbjével kapcsolatban is. Az önkormányzatok, az erdőkezelők – közöttük kiemelkedő mértékben az ÉSZAKERDÕ ZRt – pályázat formájában egyre gyakrabban fordultak (fordulnak) az Állami Erdészeti Szolgálathoz, hogy az erdőt érintő, az erdészeti tevékenységgel összefüggő beruházási elképzeléseiket támogassa. Ez az 1990-es években még csak egy-egy helyszínre korlátozódott, ekkor készültek a közjóléti fejlesztési tervek (pl. Mikóháza-Fekete hegy, Telkibánya víztározó, Hegyközi vadászfotó szafari park), az ezredfordulót követően azonban itt is teret nyert a térségi szemlélet.
Az ÉSZAKERDÕ ZRt., a jelentősebb erdőbirtokossági társulások, az önkormányzatok, a természetvédelem képviselői az erdők több célú rendeltetésének érvényesítése érdekében szükségesnek tartják az olyan átfogó erdészeti térségfejlesztési tervek meglétét, amelyek a gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek figyelembe vétele mellett egységes szerkezetbe foglalják a meglévő és tervezett turisztikai feltárást, az erdőterületek turisztikai célú területhasználatát.
Ennek tükrében alakult ki az ÁESZ Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Irodájánál az az erdészeti térségfejlesztési tervezési metódus, amely a települések átfogó turisztikai fejlesztési terveihez igazodva olyan fejlesztési elképzeléseket fogalmaz meg, amely elsősorban az erdőterületeket érintően feltárja a turisztikai érdekességeket, azokat rendszerbe illeszti. Javaslatot ad a turisztikai látványosságok színvonalas bemutatásához, meghatározza az adott helyszínek forgalmi kapcsolatait, kialakítását, közjóléti berendezés igényét. Az ÁESZ Miskolci Igazgatóságával együttműködve a tervfajta feltárja az erdőtelepítési lehetőségeket is.
Az erdészeti térségfejlesztési terv a települések teljes közigazgatási területére készül, tartalma széleskörű egyeztetésen – erdőgazdálkodók, önkormányzat, természetvédelem, erdészeti hatóság, megyei területfejlesztési tanács – alapul. A fejlesztési terv nem csak az erdészeti alapokra benyújtott pályázatok műszaki mellékleteként használható fel, azaz az erdészeti ágazat a szűkös fejlesztési lehetőségein belül a tervezést úgy támogatja, hogy a terv más pénzügyi alap igénylése esetén is felhasználható.
Erdészeti közjóléti beruházást az erdészeti ágazat csak jóváhagyott fejlesztési terv alapján támogat.
Az erdészeti térségfejlesztési terv elsősorban az erdőterülethez, az erdészeti ágazathoz köthető fejlesztési lehetőségeket tárja fel, ám ezek mellett számba veszi mindazon turisztikai vonzerőt, amely a helyben élőket és a térséget felkeresőket szolgálják.
A tervben foglaltak olyan 8-10 évre szolgáló programot tartalmaznak, amelyek megvalósulása esetén a térséget felkeresők kulturált kiszolgálása, szabadidejének erdős környezetben történő eltöltése színvonalasan biztosított lesz.
Irodánknál a Zemplént érintő erdészeti térségfejlesztési tervezés 2002-ben Telki-bányán, az önkormányzat kezdeményezésére indult meg és az eltelt időszakban gyakorlatilag az egész Zemplént lefedte, illetve le fogja fedni a most folyamatban lévő, a hegység északnyugati részére készülő tervezéssel.
Az erdészeti térségfejlesztési terv részei
- területfelhasználási terv
- közjóléti feltárás
- közjóléti létesítmények (objektumok)
- forráskataszter
- növénytelepítés (erdőtelepítési lehetőségek feltárása, tájfásítás, zöldfelületek növényültetési programja), technológiai előírások
- közjóléti szabályozási előírások
- fenntartás, kezelés
- intézkedési, ütemezési javaslat
- tervezői költségbecslés
Területfelhasználási terv
Alapját a településrendezési tervek, a ZTK tájrendezési terve, a megyei területrendezési terv, az erdőtervi előírások, az erdőkezelők gazdálkodói érdekei képezik.
A közjóléti létesítmények helykijelölését a fentieken túlmenően a helyszín adottsága, turisztikai jelentősége, tágabb környéken belüli szerepe határozza meg.
A forgalmas helyszínek környezetében az erdőállomány-kezelési munkákat a parkerdő rendeltetés bevezetési javaslatával, az azon belüli közjóléti szabályozási előírások megadásával határozzuk meg.
Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területeket az Igazgatóság a földrészlet elhelyezkedése, felszíni formája, talajminősége, művelhetőségének gazdaságossága, jelenlegi hasznosítása, a beerdősülési erélye alapján állítja össze terület és célállomány-típus meghatározással.
Közjóléti feltárás
Gerincét a meglévő közutak és jelzett túraútvonalak adják, melyek között kiemelten kezeljük az Országos Kék Túra útvonalat.
Az erdőtömbön belüli gépkocsis közlekedés lehetőségét a kialakult gyakorlaton túlmenően természetvédelmi és gazdálkodási megfontolások miatt nem bővítjük, sőt inkább szűkíteni szoktuk.
A bemutatható látnivalók, a közjóléti létesítmények térbeni elhelyezkedése alapján főleg a lakott területek és a forgalmas kirándulóhelyek közelében kisebb-nagyobb túrák megtételéhez tervezünk a meglévő túraútvonalak összekötésére gyalogos nyomvonalakat, melyek alapvetően az erdészeti feltáró utakon haladnak. A kedvelt helyszínek közelében erdei tanösvények, elvétve erdei tornapálya tervezés is történik.
A közjóléti feltáráson belül különös jelentőséggel bír a kerékpározható és a lovagló útvonalak kijelölése. Ezek terepi kifestésével lehet csak megkövetelni azt, hogy más nyomvonalakat ne használjanak.
Hegyvidéki terepről lévén szó, itt is megjelennek a hegyi kerékpárosok, a terepmotorosok, a quadosok. Ezeket az erdőtömb belsejétől a leghatékonyabban úgy lehet távol tartani, ha számukra az erdőszél közelében vagy felhagyott kőbányákban a természetvédelemmel egyeztetett módon jelölünk ki pályákat.
Közjóléti létesítmények (objektumok)
Ezek között a parkerdők, a kirándulóhelyek, pihenőhelyek, bemutatóhelyek, autóspihenők, erdei szálláshelyek és azok környezete, táborok, kilátók és kilátóhelyek szoktak elsősorban megjelenni. Itt az elvégzendő munkák körét és volumenét, továbbá a közjóléti berendezések típusait és mennyiségét adjuk meg.
Forráskataszter
A források gyakori előfordulása, a múltban és a jelenben betöltött szerepük miatt a Zemplénben kiemelten foglalkozunk ezekkel. Igyekszünk teljes körű felvételükre és jellemzésükre, amelyen belül megadjuk nevüket, elhelyezkedésüket, jellemezük vízhozamukat, a forrásfoglalás állapotát, meghatározzuk a tervezett beavatkozások körét, megadjuk egyéb egyedi tulajdonságaikat.
A természetvédelmi törvény minden forrást ex lege véd, ezért érintetlen forrás foglalását nem tervezhetjük, ám a meglévő foglalások felújítását igen.
Növénytelepítés
Az erdőtelepítési lehetőségek feltárásáról korábban már szóltam.
A tájfásítás tervezése során az erdőtömbön kívüli területeken, a hegylábhoz futó közutak, fő feltáró utak fasorigényét tárjuk fel.
A pihenési funkciójú zöldterületek esetében kertépítészeti mélységű részletezéssel, tervtérkép melléklettel, növényfajlistával adjuk meg az adott helyszín kialakítási javaslatát.
A technológiai előírások a növénykezelés, növényültetés általános szabályait tartalmazzák.
Közjóléti szabályozási előírások
Itt azokat az erdőállomány-kezelési munkákra vonatkozó ajánlásokat adjuk meg, amelyek a parkerdőkre, a kirándulóhelyek, kirándulófolyosók melletti erdőterületekre vonatkoznak. Ezek elsősorban az erdő sokszínűségének és látványosságainak megtartására, a balesetveszélyek felszámolására, a fahasználati munkák nyomainak eltüntetésére vonatkoznak.
Fenntartás, kezelés
A közjóléti objektumok és azok berendezéseinek karbantartási szükségességére hívja fel a figyelmet.
Intézkedési, ütemezési javaslat
Ebben a munkarészben a Kedvezményezett részére ajánlásokat teszünk az igénybe vehető anyagi erőforrások körére (a tervben szereplő összes beruházás nem támogatható az erdészeti alapból), a személyi és eszközigényekre, valamint a tervezett munkák ütemezésére. Ennek során az elvégzendő munkák sorrendjén túl azt is szem előtt tartjuk, hogy az adott beruházás önállóan, a folytatás elmaradása esetén is betöltse funkcióját.
Tervezői költségbecslés
Célja, hogy a tervben foglalt beruházások bekerülési nagyságrendjéről tájékoztatást adjon.
Összegzés, záró gondolatok
Irodánknál a Zemplénre vonatkozóan 1990-től kezdődően összesen 18 db önálló közjóléti fejlesztési terv vagy erdészeti térségfejlesztési terv készült el. Az ezekben tervezett közjóléti beruházások együttes értéke 1.042 millió forint (az inflációval ez az összeg nem korrigált).
Az ÁESZ Miskolci Igazgatóságától kapott adatok szerint ezen tervek nyomán 2000-től kezdődően az erdészeti ágazat összesen 150 millió Ft beruházási összeggel tudta támogatni a Zemplén közjóléti fejlesztését. Ezen felül a térségben Phare pályázatokból ugyanerre a célra 26 millió Ft-t használtak fel. Tájékozódásaim és a korábbi előadásokban elhangzottak szerint saját erőből ill. más pénzügyi forrásból is történtek (történnek) az erdőt érintően közjóléti fejlesztések, ezek összesített adata nem áll rendelkezésemre.
Bízom benne, hogy a jövőben az önkormányzatok az erdészeti térségfejlesztési tervekre alapozva az eddigieknél több pályázati lehetőség kihasználásával még több közjóléti beruházáshoz tudják megteremteni a pénzügyi alapot. Ez alapvető érdekük, hiszen ennek a térségnek az egyik fő kitörési pontja a turisztikai szolgáltatások körének bővítésében rejlik, amihez az erdőt érintően az előadásomban bemutatott tervfajta hasznos segítséget tud nyújtani (erről a holnapi terepi program során magunk is meggyőződhetünk). Természetesen ez a folyamat csak akkor lesz hatékony, ha az önkormányzatok és az erdőkezelők, erdőtulajdonosok a természetvédelmi elvárások betartása mellett szorosan együtt tudnak működni.
Dávid József tervező, ÁESZ TZTI
