A környező települések lakói és civil szervezetek képviselői vonultak ki szerdán reggel a mecseki Zengő-csúcsra vezető utakra. A tiltakozók a hegycsúcsra tervezett katonai lokátor-állomás építkezésével kapcsolatos terület előkészítést valamint az útépítést megelőző fakitermelés elkezdését kívánják megakadályozni. A természetvédők a mínusz nyolc fokos hidegben váltják egymást. A rendőrség elhárította a beavatkozást, mert a tiltakozás nem bekerített magánterületen folyik. A helyszín A Mecsek hegység legmagasabb csúcsát, a 682 m magas Zengő-csúcsot, a lábánál elterülő két község, Pécsvárad és Hosszúhetény községhatára érinti. A tervezett létesítmény területéhez a Honvédelmi Minisztérium 1998-ban megvásárolt mintegy 0,1 hektárt. A csúcshoz vezető út 3,8 hektárnyi területéből 3,6 hektár állami föld a Mecseki Erdészeti Rt. Pécsváradi Erdészete kezelésében van, 0,2 hektár pedig hosszúhetényi magánosoké, amelyet a HM kisajátított és tulajdoni átvezetése folyamatban van. Az építkezés megkezdését idén tavaszra tervezték, a befejezését pedig 2006-ra. A beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fedezi. Az indoklás szerint a radarrendszer növeli az ország biztonságát, és segíti a polgári légi irányítást is. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a 40/2002-es kormányrendelet a HM illetékes katonai építésügyi hatósági osztálya hatáskörébe utalta a telek kialakítási hatáskört.
Az ügyben érintett erdészeti hatóság illetékes szakembereit - Hardi Lászlót, az Állami Erdészeti Szolgálat pécsi igazgatóját és Újhelyi László erdészeti főfelügyelőt - kérdeztük a tengeri kígyóvá nőtt történetről, amely események tulajdonképpen hazánk NATO-ba történő belépésével kezdődtek. A történet .A NATO légvédelmi radarrendszerének magyarországi létesítését az Országgyűlés 1995-ben hagyta jóvá. A helyszíneket környezetvédelmi hatásvizsgálatok alapján választották ki: ennek értelmében a bükki Bálvány-csúcson, Békéscsabán és a mecseki Zengő-hegyen létesül lokátor-állomás. A mecseki létesítmény tervei végigmentek az engedélyezési eljáráson, és 1997-ben - többek között, a másodfokú környezetvédelmi hatóság is - jóváhagyták. Az útépítési engedélyt viszont 1998-ban az elsőfokú természetvédelmi hatóság nem hagyta jóvá, ezért az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága is elutasította. Az engedély kiadására másodfokon került sor, az FVM Erdészeti Hivatal az út építési engedélyét megadta. A honvédelmi miniszter 2003-ban kérte az FVM minisztertől a terület termelésből való kivonását. A kérésnek az FVM, mint másodfokú hatóság, a múlt év novemberében tett eleget, és ez év januárjában vált végrehajthatóvá a határozat. Az eljárás egyébként 2001-ben indult. A jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában a bonyolító OVIBER Kft. kezdeményezte az ÁESZ-nél - az erdőgazdálkodók bevonásával - a fakitermelési engedély megadását. Ehhez az illetékes természetvédelmi hatóság is megadta a hozzájárulását, azzal a feltétellel, hogy október 15-e után és február 15-e előtt lehet végrehajtani. Megítélésük szerint tehát a Mecsekben február 16-án tör ki a tavasz, és csak addig lehet a fakitermelést a védett növények - például a bánáti bazsarózsa, az illatos hunyor - károsítása nélkül elvégezni. Az erdészeti hatóság a fakitermelési engedélyt a természetvédelmi hatóság fenti korlátozásaival megadta. A HM az 1957. évi IV. (államigazgatási) törvényre hivatkozva kérte a fakitermelés azonnali végrehajtásának elrendelését azzal az indokkal, hogy az elmaradás a szerződés szerinti üzembe helyezést nem tenné lehetővé, ami jogi hátránnyal és jelentős kötbérrel járna. Tekintettel a jelentős honvédelmi érdekből adódóan a NATO felé fennálló rövid határidejű kötelezettségvállalásra, az erdészeti hatóság a korábban kiadott határozatát 2004. február 4-én módosítva, a kérelemnek megfelelően a fakitermelés azonnali végrehajtását elrendelte. A legújabb Február 11-én a Pécsi Zöld Kör fellebbezést nyújtott be az ÁESZ Pécsi Igazgatóságához, amit befogadtak, azzal, hogy ez a munkavégzésre nem jelent halasztó hatályt. Tekintettel arra, hogy a Legfelső Bíróság jogegyenlőségi állásfoglalása alapján a civil (természetvédő) szervezeteket is perképesnek kell tekinteni, az ügy valószínűleg jogi útra terelődik. Az ügyben több ügyészi, katonai főügyészi felülvizsgálat történt a civilek kezdeményezésére, amelyek az eljárásokat törvényeseknek minősítették. A megállapítások többek között egy olyan nemzetközi egyezményre hivatkoznak, amelyek honvédelmi ügyekben megengedik a környezettel kapcsolatos tájékoztatás megtagadását is. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Zengőn történtek miatt nem az erdészeti hatóság, vagyis az ÁESZ Pécsi Igazgatósága, tett feljelentést a rendőrségen.
Z.Z.
