Kezdetben helyszíni eljárások kapcsán szóbeli útmutatásokkal és ad hoc kiadott rendeletekkel szabályozza az erdőművelés eljárásait. 1818-ban azonban már szabályzatban intézkedik bizonyos erdőművelési teendőkre nézve.
Az első kísérletek eredményéről följegyzések nem maradtak reánk. Csak azt tudjuk, hogy a további években is végeztek ilyen kísérletező munkát, de még mindig elég szerény keretben. Decrett lelkesedett a mesterséges erdőtelepítésért, mert lelkesedett a gondolatért, hogy az uradalom tönkrejutott hegyoldalait ekként még sikerül visszaadnia az erdei tenyészetnek. Jóindulatú szándékainak végrehajtásában sok nehézséggel kellett megküzdenie; mindez azonban nem tompította lelkesedését, sőt megedzette kitartását.
III. Erdőgazdasági tevékenységének méltatása A XVIII. század vége felé, amikor már a nyugat országai mindjobban fölkarolják az erdőgazdaság kultuszát, nálunk is mutatkoznak jelenségek, amelyek egy jobb jövő előjeleit sejtetik.
Decrett gazdaságtörténelmileg annyira nevezetes és örökbecsű munkássága tényleg nem lankadt el egész szolgálata végéig. Mégis, amikor 1837-ben 50-ik szolgálati évét betöltötte, kérte nyugdíjaztatását (1837. szeptember hó 1-ével nyugdíjazták, 1837. évi 3032. szám alatt).
II. Származása és élettörténete A Decrett-család legnagyobb valószínűség szerint a XVI. század második felében került Magyarországba és telepedett meg Zólyom vármegye Dobrocs nevű kincstári munkás telepén.
Kaán Károly Erdészeti Lapokban megjelent írását folytatásokban közöljük a következő napokban 1912. MÁRCZIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE VI. ÉVF. 6. FÜZET KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Szerkeszti: BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj egy évre 16 korona.
Legyen-e új egyesületi kitüntetés és kiről nevezzük el? Az alcímben föltett költői kérdéssel kapcsolatban faggattuk Kertész József régióképviselőt, az új kitüntetés ötletgazdáját. – Az Egyesületi kitüntetések sorából egyre többször szorulnak ki a tő mellett igazi gazdaként tevékenykedő erdészek, akik pedig értékes és látványos munkát végeznek, hatalmas erdőfelújításokat hoznak létre, eredményes mesterséges erdősítéseket és telepítéseket közvetlenül irányítanak – érvelt Kertész József.
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Szentei Barnabás visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Balsay Endre visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Apt Kamill visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Masznyik László bányamérnök visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.) Ismert, hogy miután a szintén Sopronban működött Bányamérnöki Kart áthelyezték Miskolcra, ott kezdték meg a hallgatók tanulmányaikat, majd a III. évtől Sopronban folytatták. Ez többek között azért alakult így, mert kulcs-tanszékek professzorai nem voltak hajlandóak Miskolcra költözni.
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Rétfalvi László visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Grátzer Miklós visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Pech Gyula visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj.Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Pál László visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj.Sarkady Sándor A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Bujdosó Alpár erdőmérnök beszéde a Nyugat-Magyarországi Egyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett díszünnepségen, Sopron, 2006. október 24.