Exkluzív Az Intézet aktív szerepet vállalt az erdészeti ágazat életében (ForestPress)
Beszélgetés Lett Béla egyetemi tanárral, megbízott intézetigazgatóval a Mészáros Károly emlékülés alkalmából
95 cikk
Exkluzív Beszélgetés Lett Béla egyetemi tanárral, megbízott intézetigazgatóval a Mészáros Károly emlékülés alkalmából
Exkluzív Dr. Pluzsik András - Fotó: ForestPress Az építési jogszabály érdekes módon a gomba elleni védekezést nem említi. A biztosítók a gomba- vagy rovar okozta kárt nem térítik. Az akác a legellenállóbb. Beszélgetés dr. Pluzsik András faipari mérnökkel, faanyagvédelmi és faépítészeti szakértővel.
Exkluzív Megalakult az erdőgazdasági munkaadói érdekképviselet. Erdészeti hitelszövetkezetet állítanak fel. 2007. december 14-én tartotta éves közgyűlését a Magyar Erdőgazda Szövetség (MERSZ), amelynek napirendjén szerepelt többek között az elmúlt évről szóló beszámoló, a közhasznúság kérelméről szóló döntés és az alapszabály módosítása. Az elmúlt évről és a teendőkről beszélgettünk Telegdy Pál erdőmérnökkel, a Magyar Erdőgazda Szövetség elnökével.
Exkluzív Interjú Tóth Sándor Ferenccel, a Washingtoni Egyetem Erdészeti Tanszéke adjunktusával. – Hogy’ indult a pályád? – 1994-ben végeztem Sopronban, majd négy és fél évig a Veszprémi Erdőtervezési Irodánál (ma MGSZH Veszprémi Erdészeti Igazgatóság) dolgoztam, mint erdőtervező. 1997-ben kezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy külföldön továbbtanuljak. Mindig is vonzott a változás, elsősorban földrajzi és kulturális értelemben. A tervem kettős volt. Egyrészt szerettem volna egy, a hazánktól teljesen eltérő vidéket és kultúrát megismerni, másrészt pedig hosszabb távon nemzetközi vonalon akartam elhelyezkedni.
Exkluzív Lesz-e pénz az erdőgazdálkodásra? Beszélgetés Wisnovszky Károllyal, az MgSZH Erdészeti Igazgatósága vezetőjével Az interjú első részében az igazgató a támogatások csökkenéséről, az EMVA-ról és a de minimis rendeletről beszélt. Az interjú az Erdészeti Lapok július-augusztusi számában is olvasható.
Exkluzív Lesz-e pénz az erdőgazdálkodásra? Beszélgetés Wisnovszky Károllyal, az MgSZH Erdészeti Igazgatósága vezetőjével – A szakmát nyugtalanság tölti el a támogatások megszűnése miatt. Mi a pontos helyzet e téren? – Tudomásom szerint kevés támogatás indulhat be ebben az évben, de a mezőgazdasági területek erdősítése ősszel már folytatódhat. Ennek jogszabálya a napokban jelent meg. A megkezdett erdőtelepítések (NVT, nemzeti) támogatása is folytatódik, és ha a források lehetővé teszik, a közjóléti létesítmények, az erdei vasutak fenntartása, valamint a magánerdőkben az integrátorok támogatásai és az erdőfelújítások korlátozott támogatása is várható.
Exkluzív Bajorhegyi Tünde (Fotó: ForestPress) Országos program részeként fogoly visszahonosítás Derekegyházán. A fogoly eredetileg az erdős pusztákon, s bizonyos fajta mocsaras területeken lakott, de fokozatosan mezei madárrá, sőt mezőgazdasági kultúrát követő fajjá vált. Nem élt nagyobb számban sem a kiterjedt hortobágyi nagylegelőkön, sem a hansági és Duna-Tisza közi réteken és futóhomokos területeken. Ezt a kultúrakövetését ismerték fel akkor, amikor a XIX. század végétől az 1930-as évekig a statisztikai adatok szerint mintegy 300 000 foglyot telepítettek a Kárpát-medencéből és Csehországból Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba, hogy a feltört prérit benépesítsék, s a kipusztult prérityúkok helyét betöltsék. A telepítés sikerült, a fogoly elfoglalta az észak-amerikai kontinenst, ahol a neve mind a mai napig „Hungarian partridge" – olvasható a Magyar Vadász Encilopédiában.
Exkluzív Vass Sándor (ForestPress fotó) A Dalerd Zrt-től egy hektár erdőt sem vesznek el. 2007. április 24-én békéltető tárgyalásra került sor a Dalerd Zrt és a Nimfea Egyesület között a jó hírnév megsértése ügyében folyó peres eljárásban.
Exkluzív Magyarország erdészeti tájai: 154 oldalas, térképmelléklettel ellátott könyv az Állami Erdészeti Szolgálat kiadásában. Az elmúlt század derekán jelent meg egy úttörőnek tekinthető könyvsorozat a hazai erdőgazdasági tájakról. Ahogy az lenni szokott, az idő eljárt fölötte, aktuálissá vált a megújítása. Az akkori kötetek megjelenésekor még nem voltak magán-erdőgazdálkodók, éppen ezért, ajánlásában Wisnovszky Károly igazgató ennek a körnek javasolja többek között az olvasnivalót. A könyv szerkesztőjével Halász Gábor erdőmérnökkel, az közismert erdőrendező szakemberrel beszélgettem a könyv születéséről és a várható folytatásról.
Exkluzív Az új felújítási rendszert égtájorientált felújításnak neveztük el. A felújítási rendszer ökológiai szempontból is előnyös, mert teljesíti az elegyesség, a vegyeskorúság, az állandó erdőborítottság, valamint a genetikai sokféleség követelményeit. Nagy titokban megjelent egy kitűnő könyv a bükkösök felújításáról.
Exkluzív A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mezőgazdasági területek erdősítési támogatási rendszeréről – beszélgetés Ali Tamás erdőmérnökkel, az Állami Erdészeti Szolgálat osztályvezetőjével. A mezőgazdasági túltermelés okozta társadalmi-gazdasági feszültségek enyhítésének egyik lehetséges módja a gyenge termőképességű területek mezőgazdasági termelésből való kivonása és erdősítése. E gondolat gyakorlati megvalósítására született többek között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mezőgazdasági területek erdősítésének támogatási rendszere.
Exkluzív Beszélgetés Wisnovszky Károllyal, az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgató-helyettesével – Második rész „A Forest Focus, erdővédelmi megfigyelő rendszerhez kötődő nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből némi forrás keletkezett, amelyet az alaptevékenységek finanszírozására fordíthattunk; Az erdő többcélú funkcióit jobban szem előtt tartó erdőtervek felé kell elmozdulnunk; A társadalom részéről egyre inkább megfogalmazódik az igény, hogy komplex területfejlesztési tervek készüljenek; A Szolgálat kiveszi a részét a jogszabályalkotás előkészítéséből, elkészülhet a kor szellemének jobban megfelelő, a természetszerű gazdálkodást elősegítő jogszabályi háttér; Régi mulasztása az erdészeti igazgatásnak, hogy a sajtómunka nem volt kiemelt program. Arra a felismerésre jutottunk, hogy ki kell alakítanunk az erdészeti sajtómunkát, a Nemzeti Erdőprogramban leírtaknak megfelelően.”
Exkluzív Fotó: Faragó Zoltán Az Ipoly és Dobroda-patak között terül el a balassagyarmati Ipoly Erdő Rt. egyik vadászterülete. A folyóparti részen legelők húzódnak, kisebb szántóföldekkel, nádasokkal, fűz- és égerligetekkel vegyesen. A Komra-völgyi víztározó, Piliny, Nógrádszakál, Ludányhalászi és Szécsényfelfalu közötti dombvidéket cser, tölgy és akácerdők borítják, a bükk is megél az árnyékos, magasabban fekvő oldalakon, meg persze előbbiek mellett jó pár elegyfaj. A 3200 hektár 65 százaléka erdő, az adottságok pedig már csak azért is kiválóak, mert a terület belsejében nincs lakott hely.
Exkluzív A közelmúltban számos természeti katasztrófa volt a közvetlen közelünkben és a távolabbi földrészeken egyaránt. (Hatalmas viharok, árvizek, hó- és jégtörések, lavinák, földrengések, tűzhányó kitörések stb.) Erről kérdeztük dr. Bán István erdőmérnök-matematikust, e téma szakértőjét, aki maga is megtapasztalt ehhez hasonló jelenségeket vitorlázás, repülés és hegymászás közben, valamint a Kárpát-medence nagyvadjainak tanulmányozása során.
Exkluzív A fórum után az rendezvény előadójától, Mécs Csabától kértünk rövid tájékoztatást. - A mai rendezvény nem az első ebben a témában. Milyen előzmények voltak? - Ezek a fórumok november 26-án Sikondán kezdődtek, majd Budapesten, Dégen, Miskolcon, Nyíregyházán tartottunk hasonló rendezvényt. A fórumokat erdei iskolai szolgáltatók szervezték. Összességében eddig hozzávetőlegesen 220-230 érdeklődő volt jelen. A téma nagyon sok embert érdekel, de igazán egy-egy ilyen fórum után dönthetik el magukban, hogy meg tudnak-e már felelni a követelményrendszernek, vagy a jövőben mely területeken kell változtatniuk. A terveink szerint február 7-én, Tapolcán fog befejeződni ez a sorozat, melyben mintegy 300-350 érdeklődővel számolunk.
Beszélgetés Felső Barnabással A természetkedvelő átlagembernek Gemencről az erdő, a vad és az árvíz jut az eszébe. Az elmúlt időszakban mindhárom a közvélemény érdeklődésébe került, hiszen a „menetrendszerű” tavaszi árvíz a szokásosnál durvábban támadott. Menekülésre alig maradt idő.
Exkluzív Megdőlni látszik az az elmélet, hogy az ide telepített lucfenyők nem bírták ki az erős széllökéseket „Lábra kaptak olyan híresztelések is – mondja – hogy a szél csak a lucfenyőket döntötte ki, azaz hogy csak az egynemű erdőségekben pusztított. Ez nem igaz. Ezen a területen, ahol most állunk, nemrég még vegyes erdő volt. Most szinte egyetlen ép fa sem maradt itt. Amott épp az a néhány hektáros erdő vészelte át sértetlenül a vihart, amelyben szinte kizárólag lucfenyők vannak. A pusztítás mértéke mindössze attól függött, hogy hol, milyen erős volt a szél.”
Exkluzív 2004. december Ismét lepergett egy év az idő antik titánja, Kronosz soha le nem fogyó végtelen homokóráján és újra itt van egy új esztendő. Néhány év elmúltával talán csak két-három esemény marad majd fenn emlékezetünk rostáján a 2004. évről, évezredes történelmünknek erről a másodpercéről. Az egyik bizonyára: ebben az évben, május 1-én vált hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává. A másik: nem mindennapi politikai-kormányzati válság rázta meg az év folyamán a magyar társadalmat, amely habár talán csak következményeiben - szakmánkat is érintette. S persze még az athéni nyári olimpia.