686 cikk
2005. január 23. A norvég kormányzat úgy döntött, hogy öt szürkefarkast lelövet azért, hogy megvédelmezze az északi ország háziállatait, nyájait és csordáit. Ez azt jelenti, hogy a teljes farkaspopuláció egynegyedét elpusztítanák az illetékesek. Környezetvédelmi aktivisták tiltakoznak a kormányzati döntés ellen – adta hírül a BBC.
A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. üzemi lapja évzáró interjút közöl Horváth László vezérigazgatóval. Eseményekben bővelkedett az elmúlt év (egyesületi csoport találkozója, nőnap, erdészeti szakmai nap, erdőmegújulás ünnepe, erdei iskola avatása, fakitermelők versenye, nyugdíjas találkozó), és mindemellett jó eredményeket, árbevételt is sikerült realizálniuk. A fahasználati ágazat várokozáson felül teljesített.
"Klímaváltozás - hazai hatások" címmel, szakmai szerkesztő: Mika János. A tartalom: Előszó Már megint klíma? (Staar Gyula)
Havilapok Megjelent a Hulladék Munkaszövetség lapja, a KUKABÚVÁR 2004. téli (X/4.) száma. Az újságban olvashatunk többek között a környezetvédelmi kassza „eltűnéséről”, a ceruza-akkumulátorok ésszerű használatáról, az őkologikus, energiatakarékos sütő-főző alkalmatosságokról, a bepelenkázott jövőről, vagyis a kicsik popsijának tájáról, a „Vudufon” 2004. évi reklámzabálásáról, továbbá az építőanyagok újrahasznosításának módjairól.
2005. január 10. Évek óta örömmel tapasztaljuk, hogy milyen hihetetlen az érdeklődés hazánkban a természet-fényképezés iránt. A természetfotózás reneszánszáról is beszélhetnénk, ha ennek az alig százéves kezdetekre visszatekintő alkotóművészeti ágnak valóban komoly múltja lenne. Az igazság viszont az, hogy neves természetfotós művészeink, Vajda Ernő, a "növényfotográfus", Koffán Károly, a nemzedékét szemléletében messze megelőző grafikus- és fotóművész, Tildy Zoltán, a magyar madárfényképezés "atyja" és Nagygyörgy Sándor, a vadfotó és a tájkép mestere, alig 30-50 éve még alkotókoruk virágában voltak. Ma már nincsenek közöttünk, de életművük ma is mérföldkő, igazodási pont a természetfotózás nehéz mesterségét tudatosan művelő és eredményeket is produkáló hazai természetfotós élvonal számára. Úgy tartják, hogy igazán csak az értékes, ami fogyóban van, illetve aminek szűkében vagyunk vagy leszünk. Természeti környezetünk, veszélyeztetett élővilágunk manapság éppen emiatt értékelődik fel igazán. Amíg bőven volt, természetesnek vettük.
A Zengő-ügy sajtójának tartalomelemzése Február elején szokatlan "kirándulás" tanúi lehettek a környékbeliek a Zengő-hegy lábánál. Számos hazai gyökerű zöld szervezet aktivistája igyekezett a csúcsra - karöltve a multinacionális Greenpeace harcosaival -, hogy a jól bevált módszert alkalmazva, hozzáláncolják magukat azokhoz a fákhoz, amelyeket a Mecseki Erdészeti Rt. munkatársai döntésre kijelöltek.
Havilapok Megjelent a Fagazdasági Híradó 2004./4. száma
2004.december.21. November 19-én orkánszerű szél söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin, minden képzeletet felülmúló pusztítást hagyva maga mögött, főként a hegység lábainál lévő és részben a hegyoldalakra felkapaszkodó erdőségekben.
Az első oldalakon az EFDSZ elnöksége évértékelő közleményét olvashatjuk. Beszámol a lap az Nemzeti Erdőprogram kormányhatározatról és az erdészeti közmunkaprogramról. Tudósít Solymos Rezső akadémikus székfoglaló előadásáról. Hosszú ismertetést találunk a WWF által publikált Erdőfigyelő jelentés 2003. kiadványról. Megemlékezik a lap a Drégelyvár hősei tiszteletére emelt Melocco-emlékmű avatásáról. Az egyetemi botanikus kertben fölavatták Fodor Lászlónak, a selmeci alma mater első rektorának szobrát, aki jeles ábrázoló geometria professzor volt. Olvashatunk a nyugdíjasokat foglalkoztató gondokról, tennivalókról. A NYME Erdőmérnöki Karán rendezett erdőtűz konferenciáról szól egy tudósítás. A századik kiállítását rendezte a Soproni Erdészeti Múzeum, amelyen többek között Szakács László fotóit csodálhatták meg a látogatók. Az OMKDK vadászati bemutatójáról is olvashatunk összefoglalót.
Havilapok Megjelent az UNASYLVA, a FAO erdészeti folyóirata. No. 217 - 2004./2 szám, (55.kötet). Az Unasylva negyedévente angol, francia és spanyol nyelven megjelenő periodika. A folyóiratban megjelenő cikkek a szerzők véleményét fejezik ki, ami nem feltétlenül esik egybe a FAO álláspontjával. Szerkesztő: J. G. Goldammer
Havilapok 
Havilapok 
Havilapok 
Havilapok A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi. Orkánerejű széllökés pusztított pénteken a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, pénteken Nyitrán is 122-t mértek.
A Zalaerdő Rt. kezelésében lévő erdőkben pusztulás miatt 160 ezer köbméter fát kellett kivágni 2003-ban és 2004-ben.
