Ki kicsoda?

NEMKY ERNÕ (1909-1986)

A mezőgazdasági (erdészet) tudományok doktora, egyetemi tanár. Diósgyőrben született, 1933-ban Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet. Gyakorlati munkáját a Miskolci erdőgazdaságnál kezdte, majd az Erdőmérnöki Kar Híd- és Vasútépítéstani Tanszékén dolgozott tanársegédként. Innen előbb a Budapesti Állami Erdőfelügyelőséghez, később pedig a Gödöllői Erdőgazdasághoz került. E munkahelyeken alföld- és kopárfásításokkal foglalkozott. Különösen az eredményes pilisi kopárfásítások bizonyítják kiemelkedő szakmai munkáját. 1943-49-ig a Nagymarosi Erdőgondnokságot vezette. Innen a Mezőgazdasági Tudományos Központba, majd az MTA adminisztrációjába rendelték erdészeti előadónak. Megingathatatlan erkölcsi alapokon álló, kötelességtudó, szorgalmas tudományszervezőként jó szolgálatot tett az erdész szakmának. 1951-ben bízták meg az Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Tanszékének vezetésével, ahol 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig fő feladatának az oktatás folyamatos korszerűsítését, új egyetemi jegyzetek írását, a botanikus kert fejlesztését, a gyűjtemények létrehozását, kiegészítését tekintette. E munkáját is páratlan szorgalom és a minőségre való törekvés jellemezte. De nemcsak öt tantárgy korszerű o

2005. január 23.

Ki kicsoda?

NAGY LAJOS (1921–1981)

Erdőmérnök, műszaki igazgató. (Szombathely, 1921. márc. 18. – Sopron, 1981. szept. 30.) Mérnöki oklevelét Sopronban szerezte 1944-ben, majd az erdészet alkalmazásában az erdőrendezési munkák irányításában vett részt. 1960-ban a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat megbízásából Győr város felmérési munkáit irányította. 1969-től Lagosban a Nigerian Mapping Company közös vállalat első műszaki igazgatója volt. Az ő irányítása alatt szerveződött meg és fejlődött fel a vállalkozás a földmérési-térképészeti és geokartográfiai munkákban, 1977-ben tért haza, nyugdíjazásáig műszaki ellenőrként dolgozott.– F. m. A Nigériai Térképészeti Vállalat (Földmérő, 1981. 4. sz.) – Irod. Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka, II. (Bp., 1984).; Nekrológ (Geodézia és Kartográfia, 1981. 6. sz).

2005. január 23.

Ki kicsoda?

LATTYÁK SÁNDOR (1871 - 1947)

Lattyák Sándor (Alsókubin, 1871. október 19. - Budapest., 1947. március 19.). Erdőmérnök, geográfus. Oklevelét 1894-ben a selmecbányai akadémián szerezte. 1898-ban állami szolgálatba lépett, felvidéki, majd erdélyi állomáshelyeken, legutóbb Budapesten szolgált, ahol 1927-ben erdőtanácsosként vonult nyugalomba. Régészeti, geográfiai és etnográfiai kérdések is foglalkoztatták. A Ptolemaeus által jelzett településeket ókori világtérképre rögzítette. - F. m.: Excerptum ex opere: Explicatio Geographiae Claudii Ptolemaei (Bp., é. n.).

2005. január 23.

Ki kicsoda?

LÁNGOS LAJOS (1888–1959)

Erdőmérnök, Káposztafalván született 1888. július14-én – elhunyt Miskolcon, 1959. november 23-án. Oklevelét a selmecbányai akadémián 1911-ben nyerte. Több évtizedes magánmérnöki tevékenység után állami szolgálatba lépett, és a rozsnyói, ill. a miskolci erdőhivatal vezető főmérnöke volt. Nagyméretű facsúsztató berendezéseket, Bustyaházán 200 000 m3-es víztárolót, majd közutakat, vasútvonalakat, sodronykötélpályát tervezett és épített. Fotobussolának nevezett műszerével a terepfelvételi eljárást jelentékenyen gyorsabbá és olcsóbbá tette. Műszerét a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1910-ben első díjjal jutalmazta és a külföld is elismeréssel fogadta. - F. m.: Erdei szintező eszköz (Magy. Erdész, Rimabánya, 1910); A photobussola alkalmazása a monokuláris rendszálmérésre alapított photogrammetriában (Magy. Erdész, Rimabánya, 1911); A fotogrammetria elemei (Magy. Erdész, Rimabánya, 1912).

2005. január 23.

MIGLIERINI MARCO (1929 – 2004)

Felvidéken született 1929. július 28-án, a ma Szlovákiában található Szepesolasziban (Spis¹k?vlachy). Elemi iskoláit szülőfaluja szlovák nyelvű iskolájában végezte, majd a pozsonyi magyar nyelvű gimnáziumban tanult tovább. Az 5. gimnáziumi évét a kassai szlovák nyelvű gimnáziumban végezte, de 1946-ban, a kitelepítések során menekülniük kellett a szülőföldről. A szülőföld kényszerű elhagyása nagyon mély nyomot hagyott lelkében, beszélgetések során erről többször említést tett. Hosszas hányattatás után kerültek Kaposvárra, édesapja a Kardosfai erdőgondnokságnál kapott állást. Magyarországon két évig Sárospatakon diákoskodott, majd a nyolcadik osztályt Kaposváron fejezte be, és itt szerzett érettségi bizonyítványt. Érettségi után a Kardosfai Erdőgondnokságnál kezdett dolgozni vágásőrként, innét került 1950-ben a soproni Erdőmérnöki Főiskolára. A selmeci hagyományok soproni ápolását az akkori politikai éra tiltotta. A hallgatók azonban az idősebbektől hallva megismerték és titkon továbbvitték a hagyományokat. A tiltás ellenére megtartott hagyományőrző eseményekben ő is részt vett, ami tudomására jutott a hatalomnak, ezért 1951. májusában eltávolították az egyetemről. A szülőföld kénysz

2005. január 23.

FEKETE ZOLTÁN (1877 -1962)

Fekete Zoltán (Selmecbánya, 1877. április 18. - Sopron, 1962. április 4.). Erdőmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1941). ~ Lajos erdész fia. Főiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte. 1898-ban az állami erdészet szolgálatába lépett. 1901-1907 között a selmeci főiskola erdőrendezéstani tanszékén tanársegéd, majd adjunktus, 1911-ben a főiskola rendkívüli, 1918-ban rendes tanára. A főiskola Sopronba költözése után ott működött, főiskolai, majd 1934-től egyetemi tanárként, 1946-ban nyugalomba vonult. 1960-ban az Erdőmérnöki Főiskola gyémántoklevéllel tüntette ki. 1931-től 1941-ig felsőházi tag. Növényföldrajzi vizsgálatokkal, majd az erdőrendezéssel, erdőbecsléssel, erdőérték- és magasságszámítással foglalkozó tanulmányokat, több hézagpótló szakkönyvet írt. - F. m.: Erdőbecsléstan, Erdőrendezéstan (I-II.), Erdőértékszámítástan (sokszorosított egyetemi előadások, 1941); Erdőbecsléstan (Bp., 1951). - Irod. Márkus László: Dr. F. Z. (Az Erdő 1962. 1. sz.); Magyar János: F. Z. (Soproni Szemle, 1962.)

2005. január 23.

FEKETE LAJOS (1837 - 1916)

Fekete Lajos (Torda, 1837. jún. 18. - Selmecbánya, 1916. jún. 29.): erdész, botanikus, főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1910). ~ Zoltán erdőmérnök apja. Tanulmányait 1856-59-ben a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián végezte. 1859-től a kolozsvári erdőigazgatósági kerületben dolgozott, 1867-ben a selmecbányai akadémia segédtanára, 1878-ban rendes tanára. 1873-tól az erdőtenyésztéstan tanszék vezetőjeként erdőtenyésztéstant és erdővédelmet, talaj- és klímatant, az erdészeti, vadászati és úrbéri törvényeket tanította. 1891-től az erdőrendezést, -becslést, -értékszámítást, valamint az erdészeti statisztikát is. Szakmunkáiban is az erdészet minden ágát művelte. 1906-ban nyugalomba vonult. Szakcikkeit az Erdészeti Lapokban és az Erdészeti Kísérletek című folyóiratban közölte, igen termékeny népszerűsítő szakíró is volt. - F. m. A mezőség kopárainak befásítása (Kolozsvár, 1876); Erdészeti rovartan (I-II. Selmecbánya, 1878); Erdészeti talajtan (Selmecbánya, 1882); Az erdőbecsléstan kézikönyve (Scholtz Gyulával, Selmecbánya, 1882); A tölgy és tenyésztése (Bp., 1888); A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése (Bp., 1889); Erdészeti növényt

2005. január 23.

Ki kicsoda?

FEJES JÓZSEF (1925-1996)

1925. február 10-én született Miskolcon, polgári családból. Édesapja vitéz Fejes (Fejfarek) József erdőmérnök, édesanyja Laczy Ilona. Elemi iskolába Mocsolyástelepen, Diósgyőrben, talán Miskolcon jár, aszerint, hogy édesapját az erdészek vándorélete éppen hová szólítja. A gimnáziumot Miskolcon kezdi a Fráter György Katolikus Gimnáziumban, 1935-ben, de a gödöllői Premontrei Rend Gimnáziumban érettségizik 1943-ban. A gimnázium befejezése után, az apai élethivatást követve Sopronba, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erdőmérnöki Karára iratkozik be. Sopronban jobb és gyengébb érdemjegyeket egyaránt szerez, és a korabeli diákéletnek haszonélvezője, nem kevésbé mestere.

2005. január 23.

Ki kicsoda?

FEILITZSCH ARTÚR (1859 - 1925)

Feilitzsch Artúr, báró (Törökkanizsa, 1859. febr. 18. - Nagyernye, 1925. jún. 15.): erdész, miniszter. Selmecbányán végezte erdészeti tanulmányait, majd a máramarosszigeti, budapesti és kolozsvári erdőigazgatóságnál teljesített szolgálatot. 1891-ben erdőfelügyelő, 1895-ben erdőigazgató. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke. 1899-től 1905-ig Kolozsvár szabadelvű párti országgyűlési képviselője, Tisza István híve. 1903-ban a képviselőház alelnökévé választották, majd 1905. október 18-tól 1906. április 8-ig a Fejérváry-kormány földművelésügyi minisztere. A kormány bukása után visszavonult a politikai élettől.

2005. január 23.

Ki kicsoda?

ERCSEI JÓZSEF (1792 -1868)

Ercsei József (? , 1792 - Torda, 1868. márc. 8.): Mérnök és erdész, botanikus. Fiatal korában pap, majd filozófiával, költészettel foglalkozott, végül mérnökként erdészeti pályára lépett. Természettudományi cikkeket, útirajzokat írt. Feldolgozta megyéje növényvilágát, de munkája számos téves adatot is tartalmaz. F. m.: Nemes Tordamegye flórája (Kolozsvár, 1844). - Irod.: Tulogdy János: Egy régi erdélyi természetjáró. Téglási E. J. (Turisták L., 1941).

2005. január 23.

DR. SZABÓ TIBOR (1942-2004)

Erdőmérnök, 1942. október 19-én született Budapesten. Édesanyja Hevesi Katalin, édesapja Szabó Lajos. Az általános iskolát a Jázmin utcai iskolában, a középiskolát a Vörösmarty gimnáziumban végezte, ott érettségizett. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán 1965-ben végzett. Praxisát az Állami Erdőrendezőség Budapesti Irodáján kezdte 1965-ben, részt vett az erdőtörvény végrehajtásának munkáiban és az alapfelmérésekben. 1970-ben a Csokonyavisontai Rákóczi Mgtsz-nél dolgozott, mint erdészeti ágazatvezető, majd 1971. végéig a Kaposvári Erdőrendezőségnél üzemtervezett, Kaszópusztán. 1974-ig a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnál vasútüzem-vezetőként szolgált, ahol bővítette a hálózatot és egyéb mélyépítési munkákat is végzett: útépítés, kompberendezés kivitelezése, rakodófejlesztés, mérlegház-építés. 1974-től 1981-ig megszakítással az ALUTERV-nél mélyépítési tervezőként dolgozott, elsősorban timföldgyárak út-vasúthálózatának és térburkolatok megvalósításánál. Jugoszláviában a helyszínen tervezői művezetést is végzett, magyarországi nagyberuházásoknál részbeni létesítményfelelősként szerepelt. 1976. és 1979. között, több mint 3 évig Mongóliában dolgozott a Nemzetközi

2005. január 23.

Ki kicsoda?

COTTA, HENRIK (1763 - 1844)

Cotta, Henrik, német erdész, tanár és erdészeti szakíró. Klein-Zillbachban született 1763. október 30-án, meghalt Tharandban 1844. október 25-én. Atyja oldalán szerzett erdészeti gyakorlat után a jenai egyetemen tanult. 1789-ben állami szolgálatba lépett, és 1795-ben atyja helyét foglalta el, mint erdőmester, mely állásában megengedték neki, hogy magán-erdészeti intézetet alapítson. Erre a célra a zillbachi kastélyt és parkot bocsátották rendelkezésére. 1810-ben, mint az erdőmérnöki hivatal főnöke, Tharandba (Szászország) költözött, ahova 1811-ben az erdészeti tanintézetét is áthelyezte, mely 1816-ban állami erdészeti akadémiává lett. 1829-ben gazdasági tanfolyamot is csatoltak hozzá, melyet azonban utóbb megszüntettek. A nagy hírre jutott akadémia első igazgatója Cotta lett, mely állásában haláláig megmaradt. Tharandban szobrot is emeltek neki. Számos szakműve közül kiemelendő: Syst. Anleitung zur Taxation der Waldungen (Berlin 1804); Anweisung zum Waldbau (Drezda 1817,8. Kiadás 1856); Anweisung zur Waldwerthberechnung (Drezda 1817, 4. kiadás 1849); Die Verbindung des Feldbaues mit dem Waldbau (Drezda 1813-22, 4 füzet); Anweisung zur Forsteinrichtung u. Abschätzung (Drezda 1820);

2005. január 23.

KISS FERENC (1860-1952)

"A szilfa neki adta keménységét, a nyárfa a lágyságát, méltósága a tölgyé, derűs nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az akácé." (Móra Ferenc) Erdőmérnök, a szegedi erdők atyja 1860. április 24-én született a Sopron megyei Szilsárkányban. Édesapja, Kiss Zsigmond, földművesként dolgozott, nyolc gyermeket nevelt fel, s a nagy család eltartása keménnyé edzette. A szegénység alázata, s a sok testvér alkotta közösség formálta a legidősebb fiút mindig szerény, törekvő, fáradhatatlan emberré. A szülőfalujában végezte elemi iskolai tanulmányait, majd a soproni evangélikus líceumban (a későbbi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban) 1879. június 27-én szerzett jó eredménnyel érettségi bizonyítványt. Legkedvesebb tantárgyai a természettudomány és a természettan voltak. A líceumból került a selmecbányai erdészeti akadémiára. 1879. szeptemberétől 1882. júliusáig tanult itt - a dokumentumuk szerint - igen szorgalmasan. Sőt - s erre később is büszke volt - elsőéves korától állami ösztöndíjából rendszeresen támogatta fiatalabb testvéreit és családját. 1882-ben a fiatal erdőmérnök a nagyváradi püspökség uradalmában kapott állást. 1885-ben élt az alkalommal, s a Földművelésügyi Minisztériumban vállalt sz

2005. január 8.

BEDŐ ALBERT (1839-1918)

Erdőmérnök, a magyar erdészeti irodalom nagy úttörője Sepsiköröspatakon született 1839. december 31-én, papi családban. Székelykeresztúron és Kolozsvárt tanult. Előbb teológiai, majd jogi tanulmányokat folytatott. Elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát, majd az erdészeti államvizsga letétele után az Országos Erdészeti Egyesületnél nyert alkalmazást. 1872-ben főerdőmester, 1873-ban a Pénzügyminisztériumban az állami erdészet ügyeinek előadója, 1878-ban erdészeti főtanácsos, 1880-ban miniszteri tanácsos, 1895-től államtitkár, majd 1896 őszétől országgyűlési képviselő is volt. A parlamentből 1905-ben maradt ki. Nyugalomba vonulása után az Országos Erdészeti Egyesületben, a Magyar Fakereskedők és Faiparosok Egyesületében, a Székely Egyesületben és az Unitárius egyházban fejtett ki tevékenységet. Nevéhez fűződött az erdőtörvény megalkotása és a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megalapítása. Munkái megjelentek német és francia nyelven is. A Vasárnapi Újság szerint /1883/ Bedő pihenésképpen írt és a munkáiban szóvá tett indítványok Európa-szerte foganatosítást nyertek.

2005. január 7.

CZEGLÉDI ISTVÁN (1960-2004)

Erdőmérnök, dicséretes ambíciókkal, temérdek ismerettel, tanulási vággyal és tanítási kedvvel. Kollégái szerint munkamániás volt, ideális munkavállaló, akinek a munka volt az első, minden más csak ezután jöhetett. Még a vadászat és a pecabot is. Az egri Dobóban érettségizett 1979-ben, az erdészeti szakon, már akkor szilárdan elkötelezve magát a szakma iránt. Ambíciói már akkor hajtották, sikeres tanulmányi versenyző volt. Egy évet elvett életéből a sorkatonai szolgálat, de ott is igyekezett megtalálni a helyzet hasznosítható oldalát. Aztán jött az egyetem, a szeretett Alma Mater. 1986-ban búcsúzott el a Hűség Városától. A sok tanulnivaló mellett jutott ideje még a fogathajtás izgalmas tudományára is: 1984-ben bíráskodott a szilvásváradi világbajnokságon. A szakmai rajtot a vízügyes kollégák körében vette, a Közép-Tiszavidéken. Hajtotta a tudásvágy, előbb a gazdasági tervezésben mélyedt el a BME Mérnöktovábbképzőjén, majd visszatért a gyökerekhez, és másoddiplomát szerzett a környezetvédő és tájrendező szakon. Ez idő tájt „lépett Szolgálatba”, és kezdte felügyelni az alföldi rónaság és a Tisza-part erdeit az Állami Erdészeti Szolgálatnál. De arra is futotta energiájából, hogy az eur

2005. január 6.

DR. KIRÁLY LÁSZLÓ (1930-2004)

Erdőmérnök, 1930. március 23-án született Szilvásváradon. Édesapja itt volt erdőmérnök. 6 éves korától ő is erre a pályára készült. Gyerekkorában, majd diákkorában lehetősége volt megismerkedni az erdővel, az erdőgazdasággal, az út-, vasúttervezéssel, építéssel. Csaknem minden nyáron végzett erdészeti munkát. Az erdőmérnöki oklevelet 1952-ban szerezte meg. Később elvégezte a Közgazdasági Egyetemen két éves tervmatematika közgazdász-továbbképző kurzusát, majd a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központ szervezésében egy intenzív – ugyancsak posztgraduális – rendszerszervező tanfolyamát. Számos rövidebb – néhány hónapos, féléves – tanfolyamot is elvégzett (adatbázis-kezelés, véges automaták, információelmélet, operációkutatás stb.). Pályáját erdészetvezető helyettesként kezdte. Két évig volt sorkatona, majd a Sajóvölgyi Erdőgazdaság központjában tervelőadó, illetve tervcsoportvezető. Az Erdőgazdaság megszűnése után – 1955-től – terepi erdőrendezőként működött, 7 éven át. 1961 nyarától üzemterv-ellenőrzési, minisztériumi igazgatási, számítástechnikai, termőhelyfeltárási, fotogrammetriai és erdőrendezési fejlesztési munkakörben dolgozott, a főhatósághoz vezényelve, illetve háttérin

2005. január 6.

KIRÁLY LAJOS (1894-1970)

Erdőmérnök, a Szilvásváradi Erdőgazdaság főmérnöke, a talajerózió elleni védekezés és a Tokaj-Hegyalja szőlővidék rekonstrukciójának egyik úttörője. Selmecbányán született, ahol édesapja, Király Ernő az evangélikus líceum igazgatója és a Magyar Turista Egyesület Szitnya Osztályának elnöke volt. Már gyermekkorában gyakran segített édesapjának turistautak jelzésében, és itt szívta magába az erdők és hegyek szeretetét. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnök hallgatójaként az I. világháború kitörésekor, mint önkéntes vonult be. Ötévi szibériai hadifogság után Kínán át tért haza, majd Sopronban erdőmérnöki oklevelet szerzett (1921). Ezt követően a szilvásváradi Pallavicini uradalomban erdőmérnök, később főmérnök, majd az Erdőgazdaság vezetője lett. Számos újszerű felújítási, termelési és közelítési módszert vezetett be, így az ő találmánya volt a fémből készült Király-féle csúsztató, amely a Szalajka Völgyi Szabadtéri Erdei Múzeumban ma is látható. Az ő javaslatára döntött úgy Pallavicini őrgróf, hogy a Bükk-fennsíkon lévő Õserdőt kivonja a termelésből, és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátja. Családjával 1928-tól egészen 1949-ig a Szalajka völgyben, a mai Er

2005. január 6.

DR. ANDA ISTVÁN (1943-2000)

Életútja 1943-ban, erdész családban indult, ahonnan már a szakmai vonzalom vitte a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. 1967-ben szerzett kitüntetéses diplomát.

2004. október 23.