Bensőséges ünnepség keretében avatták föl 2006. május 11-én a Jeli Arborétumban gróf Ambrózy-Migazzi István emlékházát. 2005. május 20-án Németh Imre, korábbi agrárminiszter és Pethő József, a Szombatelyi Erdészeti Rt. akkori vezérigazgatója helyezte el az emlékház alapkövét. Az eltelt egy év alatt elkészült a most felavatott gyönyörű épület.
Fotó: Székely Rózsa Elbúcsúztak az alma matertől és a várostól a végzős egyetemisták Sopronban Pénteken idén is megrendezték a már hagyományos ökörsütést a soproni campus „dühöngőjében”, a könyvtár melletti sportpályán. Egész nap változatos programok várták az érdeklődőket: a délelőtt a versengésé, a délután és az este pedig a színpadé volt.
Szabó Lajos a fasori Juliannások körében (Fotó: ForestPress) Immár hagyományosan kitelepülnek az erdészek és a természetvédők a Madarak és fák napján a Fővárosi Állatkertbe Huszár György erdésztechnikus, zoopedagógus lelkes szervező munkája eredményeként évek óta bemutatókkal, vetélkedőkkel, TapiZoo-sátorral örvendeztetik meg a kertbe özönlő ifjúságot – aprókat és nagyobbacskákat – és az őket kísérő pedagógusokat.
Kanadai esőerdő (Fotó: Schiberna Endre) Kanadai tartózkodásunk alatt nemcsak szakmai értelemben éltünk át óriási élményeket, hanem alkalmunk volt megtapasztalni azt is, hogy az 1956-ban emigrált, ma Vancouverben élő egykori soproni diákokban milyen erősen él az összetartozás. Ennek az összetartozásnak az egyik megnyilvánulása, hogy rengeteg segítséget kaptunk, és nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. A sok támogatás és felajánlás között Palkovich Jánosnak köszönhetjük, hogy eljuthattunk a fél magyarországnyi Vancouver szigetre.
Fotó: ForestPress 2006. március 30-án ismét lezajlott Sopronban az évenként megrendezett állásbörze. A rendezvényen információhoz juthattak a diákok az egyes cégekről, és a kínált álláslehetőségekről. Idén, más évekhez hasonlóan körülbelül 800 meghívót küldtünk ki, amelyekre 18 válaszlevél érkezett.
Az egyik ugyebár az országgyűlési, amelynek félidején túljutottunk. A másik az Országos Erdészeti Egyesület idén esedékes választás-sorozata. E folyamat során egyesületünk területi és funkcionális szervezeteiben egyaránt tisztségviselőket választunk.
50 éves jubileumhoz érkezett az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Irodája Fél évszázad telt el azóta, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság életre hívta a Balatonkörnyéki Fásító Erdészetet, az azóta is Balatonfüreden működő erdészeti tervező iroda jogelődjét. Az iroda elnevezése és irányító szerve az idők során többször változott. Legutóbb a Pilisi Parkerdőgazdaság alá tartozott, innen került át 1986-ban Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Iroda néven az Állami Erdészeti Szolgálathoz, ahol ugyan erősen megfogyatkozott létszámmal, de jelenleg is működik.
A Magyar Iparművészeti Egyetem 2006. március 30-án kibővített tanácsülés keretében ünnepelte névváltoztatását. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem név felvételének alkalmából prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora nevében prof. dr. Molnár Sándor a Faipari Mérnöki Kar dékánja és Mészáros György intézetigazgató adták át az NYME ajándékát, az intézmény kertjében elhelyezett kerti padot, melyet Szücsy Róbert az Alkalmazott Művészeti Intézet munkatársa tervezett.
Végéhez ért a Zólyom melletti Kaskády Hotelben az a jelentős eszmecsere, mely a beruházások és az újítások bevonását szorgalmazza a vidékfejlesztésben. Az előzetes tervek szerint a keddi programok a következőképpen alakultak. Tízperces, délelőtti megnyitójában a Világbank részéről, G. Dieterle a pénzügyi politikáról, a beruházás és újításösztönző programokról szólt, majd S. Nilsson az IIASA képviseletben az erdészeti ágazat szénhez köthető beruházási lehetőségeiről beszélt. A. Whiteman, (FAO) „A politika összehangolása a vidékfejlesztés támogatására: Az erdészeti befektetések szerepe” címmel tartott rövid ismertetőt.
Pihenő favágók (Fotó: Faragó Zoltán) Pár napja még tartott a Börzsöny magasabban fekvő részein a hó, pedig nyakunkon az április; máskor azért ritkán tart ilyen sokáig és főleg ilyen nagy kiterjedésben a fehér lepel még errefelé is. Bár – ahogyan Lengyel Lászlótól, az Ipoly Erdő Rt. kommunikációs munkatársától, egyben a diósjenői erdészet helyettes vezetőjétől megtudtuk, ment már ő május elején is úgy végig egy vízmosás alján, hogy ott még volt némi maradék a télen esett hóból! Hasonlóra – úgy tűnik – idén is számíthatunk.
Úgy van! Ez az igazság! – hasított egy érces hang az ózdi fórum egyik előadásába a hallgatóság hátsó soraiból. Az ismerős hang irányába néztem. Ne sápadj! – villant fel emlékezetemben Medve Alfonz oly sokat hallott szállóigéje. Visszamosolygott a nyolcvanas éveit taposó, de még ma is délceg domaházi parasztpolgár.
Ózd Város Önkormányzata és az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága „A hatóságok együttműködési lehetőségei az Ózd környéki illegális fakitermelések és erdőtüzek megfékezésére” címmel 2006. február 28-án fórumot rendezett az Ózdi Polgármesteri Hivatalban. A rendezvény védnökségét Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vállalta. A miniszter üzenetét dr. Nyárs József vezető főtanácsos tolmácsolta.
A Szent István Tudományos Akadémián 2006. február 17-én tartotta Solymos Rezső A természetközeli erdő és a természetközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe Magyarország 21. századi erdőstratégiájában címmel székfoglaló előadását. Az akadémikus elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi erdőkép mintegy tízezer év óta hasonló lehet. Ugyanakkor emlékeztetett a Római Klub néhány évtizeddel ezelőtti figyelmeztetésére, a növekedés korlátaira. Mindezt az élővilág féltése motiválta. Szakmánk számára ebből az a tanulság adódik, hogy helyre kell állítani a természetes, vagy legalábbis a természetközeli állapotokat.
Fotó: ForestPress A budapesti fórumon a WWF Magyarország bemutatta a „Holtfa az élő erdőkért” című új kiadványt 2006. február 17-én az Erdészeti Információs Központban szakmai tanácskozást tartott a WWF Magyarország és a Pilisi Parkerdő Rt. A konferencia elején Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója bemutatta a „Holtfa az élő erdőkért” című új kiadványt.
Fotó: Detrich Miklós Szolnok, Baja és Zalaegerszeg után, Kaposváron nyitotta negyedik irodáját a MEGOSZ, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos szövetsége. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nevében Szepesi András, az Erdészeti Főosztály vezető-helyettese méltatta az új iroda jelentőségét. Elmondta, hogy Somogy kiemelt jelentőségű megye az erdőgazdálkodás szempontjából.
Üdvözlőkártya a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépésének első évfordulója alkalmából a magyar kormánynak 2006. február 16-án a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépésének első évfordulóján a Magyar Természetvédők Szövetsége átadta javaslatait az üvegházhatású gázok 2012 utáni további kibocsátás-csökkentésének tárgyalásaival kapcsolatban Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszternek. A javaslatok átadásán részt vett a klímaváltozástól különösen sújtott hóemberek és jegesmedvék egy-egy képviselője is – tájékoztat az MTVSZ közleménye.
2006. február 9-én, „Erdőfigyelő” címmel, külföldi szakemberek részvételével konferenciát tartott az Állami Erdészeti Szolgálat. A tanácskozásra a magyar erdőkért felelős szaktárcák (FVM, KvVM), a Holland Királyság és Németország Nagykövetségének képviselői mellett a hazai erdőgazdálkodás, erdészeti kutatás és oktatás résztvevőit hívták meg. A cél kettős volt: egyrészt bemutatni a hat hónapja kezdődött és most befejeződő magyar-holland és magyar-német PHARE-projektek eredményeit, másrészt tájékoztatást nyújtani a magyar erdők megóvását segítő megfigyelő rendszerek működéséről, jövőjéről.
A WWF Magyarország valamint az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete február 1-jére fórumra invitálta az erdészeti szakembereket. A MEDOSZ Szálloda tanácstermében zajlott tanácskozás témája az állami erdők kívánatos kezelése az új társadalmi, intézményi és finanszírozási keretek között, különös tekintettel a jelen helyzetre, a lehetőségekre és a veszélyekre. Az ország erdeinek 60 százalékát kitevő erdők kezelőinek az elmúlt években növekvő társadalmi elvárásoknak kellett megfelelniük, ami az erdőkezelők és természetvédők között konfliktusokhoz vezetett. A szervezők szerint a jelenlegi keretek (jogi, intézményi, finanszírozási) nem minden esetben teszik lehetővé a modern, társadalmi elvárásoknak megfelelő, versenyképes erdőgazdálkodást. A fórum szervezői szükségesnek tartják a konstruktív párbeszéd kereteinek megalapozását, amelynek első lépése, reményeik szerint ez a február 1-i esemény lehetne.