775 cikk
2005. március 5. Változatlanul nagy a vadkár, sok a nagyvad Tolna megyében. Ezért idén néhány vadásztársaság kérésére a vadászati felügyelőség egy hónappal meghosszabbította a vadászati szezont. Továbbra is a nagyvadállomány csökkentése a cél, mivel még mindig magas az erdei és vadkár Tolna megyében – mondta Kosaras Zoltán megyei vadászati főfelügyelő, amikor az idei vadászati szezonról érdeklődtünk.
Erdőtűz OTTAWA- Jóllehet, minden kanadai találkozott már a kormány „egytonnás kihívás” jelmondatával, amit az üvegházhatást és légkörszennyezést kiváltó gázok csökkenetésére hirdetett meg, összes ez irányú erőfeszítésük kútba eshet néhány nagyobb erdőtűz miatt, állítják a kutatatók. Egy-egy balszerencsés évben a kanadai erdőtüzek annyi légkörszennyező gázt képesek termelni, amennyi egyenértékű az ipar éves kibocsátásával. Az Országos Erdő Stratégiai Koalíció (National Forest Strategy Coalision) szerint az ilyen, országszerte előforduló erdőtüzek akár 150 millió tonna szennyező gázt eredményezhetnek egyetlen év alatt. Ötször annyi mennyiséget, mint amennyi az egytonnás kihívás programmal megtakarítható lenne.
Zengő-ügy A Környezetvédő Szervezetek Egyeztető Fórumának közleménye A Környezetvédő Szervezetek Egyeztető Fóruma a következő közleményt adja ki a Zengőre létesítendő radarállomás ügyében elhangzott miniszterelnöki bejelentésre reagálva: Örömmel vettük tudomásul, hogy a Kormány új vizsgálatot rendel el a Zengőre telepítendő radarállomás ügyében, figyelembe véve Zengő- bizottság jelentését, valamint a társadalmi véleményt. Ezzel együtt fontosnak tarjuk leszögezni, hogy természetvédelmi területen és így a Zengőn semmiképpen sem tarjuk elfogadhatónak a létesítmény kialakítását. A Zengő természeti viszonyait ismerve nem létezik olyan módszer, amely nem okoz hosszú távon helyrehozhatatlan károsodást a területen.
Viharkár Környezetvédő szervezetek felkéréssel fordultak a svéd kormányhoz, küldje el a viharkárt szenvedett állományok kidőlt fáit Indonéziának. Három millió köbméternyi, újjáépítéshez szükséges, fűrészárut küldenek a svédek a szökőár által leginkább sújtott Aceh tartományba. A cunami pusztítása után a lakosság sátrakban lakik, és több mint egy millió új házra lenne szükség. Az újjáépítés miatt a fára óriási, szinte korlátlan az igény.
2005. február 21. Aki ma a Zengőre tervezett radarállomás ügyében egyértelmű végkifejletről beszél, az vagy varázsgömbök fölé hajoló jós, vagy bolond, vagy a nagyközönség elől tényeket elhallgató politikus. Most ugyanis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy marad a bizonytalanság néhány évig. "A magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg" - jelentette be három nappal ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban tett munkalátogatása után.
2005. február 19. A Zengőn, de nem az eredeti tervek alapján épül fel a radarállomás - értesült a Népszabadság. A lap információi szerint a honvédelmi és a környezetvédelmi miniszter a helyszínbejáráskor talált egy olyan utat, amely fakivágás nélkül kiszélesíthető háromméteresre. A kormányzat olyan új koncepciót rendel, amely megfelel a környezetvédelmi és a honvédelmi szempontoknak is. Az eredeti tervekben egy 13 méter széles út szerepelt, amelynek vonalában fák és védett bazsarózsák is voltak, kivágásuk ellen több alkalommal tüntettek a környezetvédők. Áttervezik a radarállomást A most talált alternatív út fakivágás nélkül szélesíthető ki háromméteresre, azonban a nagyobb elemeket így sem lehet teherautón felvinni. A Népszabadság információi szerint ezért áttervezik az épületet, a súlyát és a tömegét csökkenteni akarják, amelyik elem pedig ezek után is kihagyhatatlan, azt helikopterrel és kötélpályán szállítják a csúcsra. Az ezt megalapozó hatástanulmányokat már megrendelte a kormányzat. Gyurcsány Ferenc a tervről pénteken csak annyit a NATO fizeti. A szervezet döntése a Zengőre vonatkozik, és a NATO-nak nincsen szándékában ezt a döntést megváltoztatni, mivel ahhoz újra az összeg
Zengő-ügy Fotó: Lévai Gábor A Láng akadémikus vezette Zengő-bizottság jelentése és a helyszínen tett miniszteri szemle tapasztalatai alapján Gyurcsány Ferenc bejelentette a lokátor-állomással kapcsolatos legújabb elhatározást, ami egyelőre úgy tűnik, a régi, legalább is a helyszínt illetően. A magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg - jelentette be miniszterelnök a Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztériumban tett munkalátogatását követően pénteken. Hozzátette: a kormány új tervet, új koncepciót rendelt meg.
Erdőtűz Havanna – Kubát aggasztják a hónapok óta elhúzódó szárazság következtében esetleg fellobbanó erdőtüzek A kerületvezető erdészek szerint a hosszúra nyúló száraz időszak miatt, az erdőtűz veszélye egészen június 30-ig fennállhat. Normál körülmények között, ez az időszak április 30-ával véget ér. Az elmúlt három évben azonban olyan kevés csapadék hullott, hogy a szakemberek kénytelenek a készültséget fenntartani, és a katasztrófa megelőző intézkedéseket a legszigorúbban betartani. „A kubai erdők súlyos helyzetben vannak, mert a száraz levelek és a fű bármikor belobbanhat. Ez a körülmény a kis lángot is heves tűzzé változtathatja”– mondta Manuel Lama Gómez, az Erdőfelügyelet vezetője.
Zengő-ügy A Civilek a Zengőért, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet sajtóközleményben hívja fel a figyelmet arra a válaszlevélre, amelyet a NATO küldött, a január 12-én hatvan civil szervezet által a NATO főtitkárának eljuttatott nyílt levélre, hogy tisztázza azokat az állításokat, amelyek szerint a NATO csak a Zengőn tudná elképzelni a tervezett radarállomás megépítését.
2005. február 7. Országos közvélemény-kutatást készített 2004. októberében a Tárki a vadászat megítéléséről. A sok érdekes eredmény közül talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a magyar felnőtt lakosság 43%-a szerint a vadászat, vadgazdálkodás lényege „a vadállomány és az élővilág egyensúlyának tervszerű fenntartása", 22% szerint „szórakozás, kikapcsolódás", 12% szerint „természetvédelmi feladatok ellátása") 10% szerint pedig egyszerűen „sport". Ezzel szemben viszont az emberek 6%-a gondolja úgy, hogy „állatok értelmetlen lelövése", és mindössze 3%-uk mondta, hogy a „kegyetlenség, az agresszió kiélésének eszköze".
Zengő-ügy Fotó: Lévai Gábor Áll a Zengő Védelmi Helyőrség sátortábora a hegyen A hónapok óta működő civil "őrszolgálat" csütörtökön átalakult Zengő Védelmi Helyőrséggé – olvasható a Greenpeace honlapján. Erre azután szánták el magukat, hogy a Zengő hegyi civil őrszolgálat „légi szállítású miniszteri különítményt lokalizált szerdán a csúcs közelében”. A helikopteren érkezett kormánytagok a hegyen tett rövid egészségügyi séta közben szembesültek a civilek túlerejével, majd visszavonultak. Távozásuk előtt egy tiszt arról biztosította a demonstrálókat, hogy felkészültek a széleskörű polgári engedetlenségi mozgalom letörésére – állítják a zöldek.
Zengő-ügy Fotó: Lévai Gábor A köztársasági elnök a törvények betartását kérte a zöldektől, és felhívta a figyelmüket, hogy alkotmányos keretek között folytassák tiltakozásukat. Amint arról beszámoltunk, a Sándor-palotában lezajlott megbeszélés után a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője, Herbert Tamás közölte: megkérte az államfőt, mint a fegyveres erők főparancsnokát, hogy tájékozódjon arról, milyen folyamatok zajlanak a tervezett lokátorállomás ügyében, és megfelelnek-e az alkotmányos követelményeknek.
2005. február 8. A szervezet a Zengőre építtetné a radart, de tudomásul veszi, ha a Budapesten máshogy döntenek. Az utóbbi esetben a finanszírozásról újra szavazniuk kell a tagállamoknak. A NATO azt szeretné, ha a Zengő-csúcson épülne fel a radarállomás - közölte Brüsszelben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, beszámolva a szövetség vezetőivel folytatott megbeszélésekről. A magyar képviselők arról számoltak be a katonai szövetség illetékeseinek, hogy egyelőre a Zengő-bizottság jelentéseit várják, s bíznak benne, hogy ezek mind a biztonsági, mind a szintén fontos ökológiai szempontokat kielégítik majd.
2005. február 4. Valóban elhihetünk mindent egy nevében is honvédelmi minisztériumnak? Akik azt állítják, hogy nem alkalmaznak titkos, félrevezető eszközöket a Zengő-ügyben? Tényleg el kell hinnünk mindent, amit a honvédelmi miniszter vagy a szóvivője mond? Talán már elfelejtettük, hogy tavaly áprilisban a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik munkatársa álnéven tett fel félrevezető híreket az Indymediára? Miért nyomul a HM állandóan a sajtóban, szinte belénk sulykolva, hogy a Zengő az egyetlen alkalmas helyszín?
Zengő-ügy Amint arról korábban beszámoltunk, a Zengőre tervezett NATO-lokátor megépítésének jogi vonatkozásairól szerveztek szakmai konferenciát a Pécsi Tudományegyetemen. Eljárási hibák miatt érvénytelenek, vagy az elhúzódó eljárás miatt már hatályukat vesztették a lokátor-állomás építési engedélyei – hangzott el a tanácskozáson. Amennyiben a beruházás megvalósulna, úgy visszafordíthatatlan károk keletkeznének a természetben. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is alátámasztotta.
Zengő-ügy 2005. február 8. A Civilek a Zeng?ért képvisel?i tételesen felsorolták a köztársasági elnöknek, hogy milyen alkotmányos elvekbe és nemzetközi szerz?désekbe ütközik az, ha a Zeng?-hegyre telepítik a katonai radart. Mádl Ferenc ígéretet tett rá, hogy amennyiben a jogköre lehet?vé teszi, eljár az ügyben. Herbert Tamás, a Zengő-hegyre tervezett NATO-radarállomás ellen fellépő zöldmozgalom egyik vezéralakja az államfői rezidencia előtt közölte: a köztársasági elnök megígérte, hogy a radarállomás ügyében el fog járni, tájékozódik és megvizsgálja a nemzetközi jogi összefüggéseket is.
Hétvégi programok a Zengőn 2005. febr. 12. - 2005. febr. 13. Zengő, Pécsvárad, Hosszúhetény Egy éve, 2004. február 13-án a testükkel védték meg a fákat a természetvédők, tiltakozásul a zengőre szánt lokátor ellen. A civilek a zengőért mozgalom emléktúrára hívja önt
Zengő-ügy 2005. február 9-én (szerdán) 13 órai kezdettel szakmai konferenciát rendeznek a Zengő-hegyen tervezett rádiólokátor-állomás jogi problémáiról a PTE Állam és Jogtudományi Karán. A Nemzetközi- és Európajogi Tanszéken otthonra lelt szakmai tanácskozás címe: "A Zengő-hegyen tervezett rádiólokátor-állomás jogi problémái". A konferencián olyan ismert előadók fejtik ki nézeteiket a lokátor-ügyről, mint dr. Varga Zoltán egyetemi tanár (Debreceni Egyetem TTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék), dr. Sólyom László egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az Alkotmánybíróság volt elnöke és dr. Lenkovics Barnabás CSc. egyetemi tanár, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa.
