Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

Napilapok

6 884 cikk

Napilapok

Gyapjaspille: újabb fertőzésveszély (Nógrád Megyei Hírlap)

2005. február 17. Újabb komoly gyapjaspille-fertőzöttség fenyeget? A kérdés már most foglalkoztatja a szakembereket, egyrészt a rovar hernyóinak tavalyi – a korábbi időszakhoz viszonyítva – rendkívüli mértékű károsítása, másrészt az idei enyhe tél miatt. Többen úgy vélik, mivel túl rövid ideig tartott a kemény hideg, a tojáscsomók vígan áttelelnek... Ökológiai változások, időjárási körülmények, az élősködők számának csökkenése, végső soron a táplálékláncon alapuló biológiai egyensúly sérülése következtében az elmúlt évben kiugróan nagy terület, több mint százezer hektárnyi erdőség volt fertőzött. Ezt megelőzően ''94-ben, tehát tíz évvel korábban volt nagyobb mértékű a gyapjaslepke járványszerű elszaporodása, de akkor csak harmad-, negyedannyi kárt okoztak ezek a levélfalók. 2004-ben Veszprémben volt legnagyobb a kártétel, de Somogyban és Baranyában is pusztították az erdőket a táplálkozás szempontjából sajnos, cseppet sem válogatós kártevők, melyek a csereseket, tölgyeseket, a tűlevelűeket vagy a gyümölcsfákat egyaránt kedvelik. Megyénk is erőteljes „hernyótámadást” élt meg, a legérintettebb terület Garáb és Felsőtold volt.

Napilapok

Áttelel a gyapjaslepke petéje (Zalai Hírlap)

2005. február 14. Zalaegerszeg (h. p.) - Az ország több részén riasztó méretű; volt a gyapjaslepke (Lymantria) pusztítása tavaly. A kártevő; országszerte több mint 100 ezer hektár erdőt károsított lombrágásával, s igaz, csak kisebb területekre, de behatolt Zalába is. Egyik olvasónk a pénteki sms véleményvonalunkon reménykedve azt írta, hogy három hajnalon is mínusz 20 fok körüli volt a hőmérséklet, reméli, ez gátat vet a gyapjaslepkék idei pusztításának. Vajon lehet-e erre számítani, s milyen mértékben jelentek meg e kártevők a zalai erdőkben? Ez iránt érdeklődtünk szakemberektől. A hírek szerint az országban az e szempontból egyik legfertőzöttebb területen, a Bakonyban felméréseket készített a megyei növényvédelmi szolgálat, a megye több pontjáról gyűjtött be petecsomókat. Megállapították, hogy a rendkívüli hideg nem befolyásolta számottevően a peték életképességét, így a tavalyinál is nagyobb invázióra számítanak.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Népszabadság)

2005. február 11. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Új Szó)

2005. február 12. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában. A gyapjaslepke hernyói április második felében kelnek ki a petékből, június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket - a kertekben lévő gyümölcsfák közül sokat tarra rágnak -, később bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A bibliai csapáshoz hasonlító invázió általában nem pusztítja el a fákat, még a tarra rágott erdők is életben maradnak, igaz, legyengülnek. A gyapjaslepkék túlszaporodásának megfékezése elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg.

Napilapok

Gyorsbüfét kínálnak a téli erdőben a vadaknak (Heves Megyei Hírlap)

2005. február 8. HEVES MEGYE Az elmúlt napok tartós, nagy hidegével megérkező hó miatt a vad is intenzívebb gondoskodást, fokozottabb etetést igényel. A megyében sincs másként, elkel az emberi segítség. A Mátra és a Nyugat-Bükk térségében működő Egererdő Rt. a teljes erdőterületéből mintegy 55 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, mely három különálló területből tevődik össze- Mindhárom terület nagyvadas jellegű. A vadászható őshonos vadfajok: gímszarvas, vaddisznó, őz, valamint a betelepített muflon és csekély számban dámszarvas. A Mátrában és a Hevesi dombvidéken, a Nyugat-Bükkbéli gazdálkodó Egererdő Rt. területén a vadetetési szezon októbertől egészen áprilisig tart, A tíz erdészet több száz etetőhelye várja a vadat, állandó menüvel. Õsszel, amikor az állatok maguk is talárnak elég eleséget, elsősorban makkot,' jobbára szálastakarmánnyal töltik föl az etetőket, hogy a vadat odaszoktassák. A szemes etetőanyag - kukorica, búza — később, zordabb időben tesz igazán jó szolgálatot, amikor az állatoknak is fogyóban van a nyáron. fölhalmozott belső tartalékuk.

Napilapok

Faiskolák az unióban (Vas Népe)

2005. február 7. Dísznövénytermesztők kétnapos konferenciája Bük -A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete pénteken és szombaton kétnapos konferenciát tartott immár hagyományosan Vas megyében, Bükön. A találkozó fő témája volt az uniós csatlakozás után érzékelhető változások.

Napilapok

Összefogtak az erdőjárók (Somogyi Hírlap)

2005. február 14. Együttműködési megállapodást kötött a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Magyar Vadászkamara több szervezete – köztük a somogyi is. A szervezetek vállalták, hogy összefognak a vadászattal összefüggő természetkárosítás megelőzéséért, az élőhelyek és természeti értékek védeleméért, az oltalom alatt álló és vadászható állatfajok élőhelyeinek megőrzéséért. Horváthné Buchert Eszter, a park tájékoztatási referense szerint az együttműködéssel elkerülhetők lesznek az olyan konfliktusok, amelyek például a fokozottan védett területeken történő vadászat korlátozása, a ragadozómadár-védelem és a vízivad-vadászat kapcsán korábban előfordultak. Nagy László

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió lesz (Népszabadság)

2005. február 11. Szakemberek szerint minden eddiginél nagyobb lesz 2005 tavaszán a Lymantria, azaz a gyapjaslepke hernyójának inváziója: a tavalyi 120 ezer hektár helyett az idén csaknem 220 ezer hektárnyi erd?t fenyegetnek a kártev?k. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - tudtuk meg Csóka Györgytől, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőjétől. Hozzátette: a legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.

Napilapok

Vasárnapi vadászok és az állatok (Délmagyarország)

2005. február 7. Állatbarát vagyok és szeretnék véleményt mondani a Homályos vadászkalandorok (január 31.) cikkhez. Miután teljes egészében egyetértek Seres Zoltán véleményével, többször elgondolkoztam a vadászok viselkedésén, indíttatásukról, elkötelezettségükről az általuk sportnak nevezett tevékenység iránt. Újra és újra arra a feltevésre jutottam - főleg a vasárnapi vadászok esetében -, nekik egy dolog számít: ölni, látni az összerogyó állatot, nézni a haláltusát. Sajnos nem a céllövészet vonzza őket, hiszen akkor minden további nélkül agyaggalambra lehetne lövöldözni. De ott nem folyik vér, tehát nem érdekes. A vadászat során fel sem merül, hogy esetleg a beteg, satnya őzet lőjék ki, erre nincs is lehetőség -ami a puska elé szalad, bele a söréttel. Egy valamire való vadász a kezébe sem venné a sörétes puskát. Előfordul, hogy elkóborolt házi kutyát lőnek ki dúvadnak kiáltva ki a szerencsétlen párát, nem ritkán pár lépésre a gazdájától.

Napilapok

Vadászbalesetek, kutyabalesetek (Délmagyarország)

2005. február 7. Országos közvélemény-kutatást készített 2004. októberében a Tárki a vadászat megítéléséről. A sok érdekes eredmény közül talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a magyar felnőtt lakosság 43%-a szerint a vadászat, vadgazdálkodás lényege „a vadállomány és az élővilág egyensúlyának tervszerű fenntartása", 22% szerint „szórakozás, kikapcsolódás", 12% szerint „természetvédelmi feladatok ellátása") 10% szerint pedig egyszerűen „sport". Ezzel szemben viszont az emberek 6%-a gondolja úgy, hogy „állatok értelmetlen lelövése", és mindössze 3%-uk mondta, hogy a „kegyetlenség, az agresszió kiélésének eszköze".

Napilapok

Takarmánnyal és gyógyszerekkel táplálják, védik az állatokat (Kisalföld)

2005. február 7. Vadetetés: Malacnak „tápot", vaddisznónak kukoricát A szigetközi vadak kedvükre válogathatnak a csemegék közül a télen: gesztenye, kukorica, szárított alma és cukorrépa szerepel a; „vadásztársaságoktól rendelt" menüsorban: Figyelnek a kiegészítő anyagokra, az energiatartalomra és a rostanyagokra is a szakemberek, sőt, gyógyszerekkel is védik a vadakat.

Napilapok

Adrian Nastase, a visszaeső vadász (Magyar Nemzet)

2005. február 10. Közönséges mészárlásnak tartják a romániai állatvédő szervezetek azt a partiumi vadászatot, amelyet Ion Tiriac üzletember, egykori teniszcsillag rendezett nemrég főleg külföldi mágnásoknak A nagy vihart kavaró hajtóvadászat ügyében - amelyen Adrián Nastase exkormányfő egymaga 23 vaddisznót lőtt ki - már a rendőrség és a mezőgazdasági minisztérium is vizsgálatot indított

Napilapok

Verespatak: most vagy soha (Magyar Hírlap)

2005. február 10. Jövő héten az aranybányáról is tárgyalhat a szakminiszter román kollégájával Haladéktalanul nemzetközi hatásvizsgálatot kell kezdeményeznie a magyar kormánynak a verespataki aranybánya ügyében. Ennek elmulasztásával Románia gyakorlatilag minden külső kontroll nélkül megvalósíthatja a beruházást – állítja a Greenpeace. Most lehet utoljára megakadályozni a verespataki ciános aranybánya építését – állítják a Greenpeace szakértői. A zöldszervezet szerint a magyar kormánynak azonnal diplomáciai lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a román kormány ne fogadja el a beruházó cég decemberben benyújtott technikai megvalósítási tanulmányát.

Napilapok

Nem zöldült be a tavalyi esztendő (Magyar Hírlap)

2005. február 10. Súlyos ipari balesetek, tüntetések, fogyatkozó zöld költségvetés: 2004 nem tartozik a környezetvédelem legsikeresebb évei közé. A képet csak itt-ott árnyalja néhány hulladékgazdálkodási és szennyvíz-csatornázási beruházás megindítása. A Zengővel kezdődött és végződött 2004 a környezetvédelemben. Januárban a NATO-lokátor építésének megakadályozására tiltakozó demonstrációt szerveztek a zöldek. Az ország közvéleményét felkavarta az erőszakos fellépésbe torkolló, de végül sikeres tüntetés. A politika sem hagyhatta figyelmen kívül a lakosság zöldek felé hajló szimpátiáját. Medgyessy Péter miniszterelnök egy kormánytól független szakértői bizottságot kért fel annak megállapítására, hogyan és hol lehet radarügyben a környezetvédelmi és a katonai-biztonsági érdekeket összehangolni. A testület decemberi jelentésében a Zengőt jelölte meg a legcélszerűbb helyszínnek, hozzátéve: máshol is, igaz, jóval drágábban és (a bonyolult engedélyeztetés miatt) lassabban, megvalósítható a beruházás.

Napilapok

Zengő: hálózsák és puskapor (Népszava)

2005. február 4. Valóban elhihetünk mindent egy nevében is honvédelmi minisztériumnak? Akik azt állítják, hogy nem alkalmaznak titkos, félrevezető eszközöket a Zengő-ügyben? Tényleg el kell hinnünk mindent, amit a honvédelmi miniszter vagy a szóvivője mond? Talán már elfelejtettük, hogy tavaly áprilisban a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik munkatársa álnéven tett fel félrevezető híreket az Indymediára? Miért nyomul a HM állandóan a sajtóban, szinte belénk sulykolva, hogy a Zengő az egyetlen alkalmas helyszín?

Napilapok

Megújuló villamos energia az erdőből (Nógrád Megyei Hírlap)

2005. január 31. Nógrád kincse az erdő, számtalanszor leírtuk már lapunk hasábjain. A vidék nagy része alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre, a legeltetéses állattenyésztés csillaga is, úgy tűnik, hosszabb időre leáldozott az európai szintű túltermelés miatt, - marad tehát az erdő, ami megélhetési forrásként mind nagyobb szerepet kap. Nem csak a kitermelt fa, a vadgazdálkodásból származó bevétel, a melléktermékek gyűjtögetése jelent azonban gazdasági értéket, hanem azon szerep is, amit a pihenésben, kikapcsolódásban, turisztikában nyújt. A megye teljes területén, a Medvestől a Dunakanyarig gazdálkodó Ipoly Erdő Rt. is tekintélyes mennyiségű tűzifát termel, aminek további felhasználására egy egészen újszerű megoldást talált az állami tulajdonú cég. A részletekről Tóth Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk.

Napilapok

Vadászok tilosban (Kisalföld)

2005. január 31. Pintér Csaba: A vad a magyar állam tulajdona A Kisalföld információja szerint a megyében orvvadászaton értek egy nyugállományú rendőrt és egy, ugyancsak nyugdíjas tűzoltóparancsnokot a napokban. Mint kiderült, egyiküket maga a vadásztársaság bízta meg az őz kilövésével. „Egyet a Mavadnak,- egyet magadnak." Ez a szlogen még mindig tartja magát a vadászok között, utalva ezzel a rapsicokra és a szabálytalanul vadászókra. A lapunkhoz érkezett információ szerint egy nyugdíjas rendőrt, majd egy nyugállományú tűzoltóparancsnokot is megkísértett a könnyebb vadszerzés lehetőségé. Úgy tudjuk, egyikük még a vadászterületen bukott le, másikuknak a lakásán találták meg az őzet.

Napilapok

Ember nélkül éhezik a vad az erdőkben (Somogyi Hírlap)

2005. február 2. FELELÕSSÉG A túléléshez rendszeresen fel kell tölteni az etetőket A jó vadgazda tisztában van azzal, hogy a téli etetés elsősorban a gondjaira bízott vadállomány sikeres túlélését biztosítja. Az etetés legkritikusabb időszaka a tél vége. -Többmínt száz mázsa szemes kukoricát, tört szemet viszünk ki az etetőkbe - mondta Bognár Zsolt, a Csököly és vidéke fóldtulajdonosi társaság vadásza -, ez a társaságnak mintegy félmillió forintjába kerül. A patalomi Turul Vadásztársaságnál, ha kell, hátizsákban viszik ki a kukoricát az etetőkhöz, szórókhoz a vadászok. A takarmány zömét megtermelik, így valamivel olcsóbb a téli etetés.

Partnereink