6 884 cikk
2005. január 24. A nemzeti parkok egyre kevésbé szólhatnak bele a sztrádák nyomvonalának kijelölésébe - panaszolják civil zöldek, s ezt azzal is bizonyítottnak látják, hogy tavaly nyáron megvonták a véleményezési jogkört az autópálya-építések engedélyezésében. A beruházók viszont tagadnak, szerintük továbbra is hosszas vizsgálatok, egyeztetések előzik meg az építkezéseket.
2005. január 22. Gazdasági és politikai kérdés az „alternatív energia” növelése Egyre nagyobb a biomassza segítségével nyert energia szerepe az Európai Unió országaiban. Míg a fakitermelés maradványaiból nyert energia Finnországban az energiaforrások egyötödét teszi ki, addig Magyarországon ez az arány csupán három százalék. E téren minél előbb látványos növekedést kell elérni, mivel az unió is elvárja ezt a tagállamoktól.
2005. január 22. Az idei esztend?ben a parlagi sast választotta meg az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az Európában ritka faj jól illusztrálja, miként gazdagították az új tagok az Európai Uniót természetvédelmi értékekkel: a belépésünk előtt az EU teljes parlagisas-állománya 2 pár volt, mára viszont a létszám - Magyarország és Szlovákia belépésével - 120 párra emelkedett, s ebből 75 pár nálunk él.
2005. január 21. A vadászat vagy halfogás rajongóinak is kedvez a mostani hétvége programok szempontjából. Horgász- és vadásznapok várják a két hobbi iránt érdeklődőket Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban, ahol január 21 -én és 22-én szakkiállítást rendeznek. A dunántúliakat is hasonló programra csábítják a rendezők, Balatoni Vadászati és Trófeakiállítás nyílt ugyanis Balatonalmádiban, a Pannónia Művelődési Központban. A tárlat január 31-ig látogatható.
2005. január 18. VÁSÁRHELYI-TERV Új lendület a kutatásoknak Az alternatív energiafelhasználás, arányának növelése érdekében, a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódva a tiszai ártereken biomassza előállítására alkalmas füvek és fák telepítésére irányuló kutatások kezdődnek az idén.
2005. január 18. Húsz éve még képtelenségnek tűnt volna azt állítani, hogy egyszer gazdaságos lesz fű elégetésével hő- vagy villamos energiát termelni. Nos, a 21. század elején a megújuló energiaforrások egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Különösen az energiafűről esik gyakran szó mostanában, jelesül a Szarvasi-1-ről, amely a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. nemesítése. Számos kiváló tulajdonságainak egyike: a fűtőértéke (14-17 MJ/kg szárazanyag) megközelíti, illetve meghaladja a nyár, a fűz, az akácfa, a hazai barnaszenek hasonló értékadatát.
"Van Önnek művelésre alkalmatlan, elhanyagolt, lehetőleg ártéren fekvő földterülete? Ha igen, akkor most megfogta az Isten lábát: telepítsen energiaerdőt EU-támogatással! Jobb mint az aranybánya, mert itt az arany magától nő ki a földből!" A fenti, egyelőre csak képzeletbeli felhívás hamarosan valóságossá válhat, Magyarországon ugyanis minden hozzáértő szerint robbanásszerű fejlődés előtt áll a zöldenergiaipar egyik ágazata, az energiaültetvények hasznosítása. Ehhez minden feltétel adott: rendelkezésre áll a szükséges földterület, megvannak a kipróbált, a hazai talaj- és klímaviszonyokhoz illő növényfajták is bevetésre készek, s kéznél van a biztos felvevőpiac is: a hazai erő- és fűtőművek sorra állnak át a megújuló biomassza-energiára.
Napilapok 2005. január 18. A szakember szerint éhesen emberre is veszedelmesek lehetnek Sárospatak– A szakember szerint nem hiúzokat, hanem pumákat láttak Gönc környékén a közelmúltban. Amint azt a neve elhallgatását kérő vadászattal foglalkozó szakembertől megtudtuk, biztosan nem hiúzokat láttak Gönc környékén. A hiúz őshonos a Zempléni-hegységben, velük, lábnyomukkal gyakran találkoznak a zempléni vadászok. A Gönc környékén látott ragadozók viszont nem hiúzok voltak. A gyakorlott vadászok húsz méter távolságból négy percen keresztül látták a felnőtt hímet és a hasas nőstényt. Színük, méretük, farokhosszúságuk és becsült súlyuk alapján majdnem biztos, hogy pumák kerültek Gönc környékére. Veszélyesek lehetnek.
2005. január 17. Veszprém -Terülj, terülj asztalkám, kiváló műsorok, fergeteges hangulat jellemezte az ötödik megyei vadászbált. „2004. nem a vadászok éve volt, számtalan gonddal, problémával küszködtünk, de túléltük. Legyen 2005 á békesség és az összetartás éve!" - fejtette ki köszöntőjében Pap Gyula kamarai elnök.
2005. január 15. KÉNYELMESSÉG Könnyebb kotorászni, mint rohangálni Az utóbbi napokban rókák tünedeztek fel a vizek városa lakótelepein (is). Az Új úton élők nem ijedtek meg tőlük, csak csodálkoztak. Tata Zámbó Zoltán szerint, aki a megyei földművelésügyi hivatal vadászati ügyekkel is foglalkozó munkatársa, nincs ebben semmi különös.
2005. január 17. Az erdészek tízévenként átnézik az erdőrészeket és akkor döntenek az állomány sorsa felől. Meghatározzák melyiket lehet és kell kivágni, milyen fafajtával pótolják és hol van szükség tisztításra vagy gyérítésre. A Somogy Erdészeti és Faipari Rt Marcali erdészete több, mint tizenegyezer hektáron gazdálkodik, ami harminchárom település határában húzódik. Borosán István az erdészet igazgatója elmondta: a marcali terület a Duna-Dráva és a Balaton Felvidéki Nemzeti Parkot is érinti.
2005. január 14. Korábban már beszámoltunk róla, hogy három elszabadult kutya hét axis szarvast és két őzet tépett szét a győri állatkertben. A gondozók reggel, munkakezdéskor vették észre a pusztítást. Az intézmény igazgatója, dr. Andréka György elmondta lapunknak, hogy a nagy testű kutyák olyan erővel feszültek a kertajtónak, hogy az azt rögzítő lánc egyik szeme elpattant. Ezután szabad volt a vadászösztöntől hajtott ebek útja a szarvasokhoz.
2005. január 18. A pumának vélt macskaféle inkább hiúz lehetett: egyre több él erre Miskolc – Némi zavart okozott az elmúlt napokbeli hír, miszerint pumát véltek feltűnni a Zemplénben. Minden bizonnyal hiúz lesz az a puma; a kontinensünkön, sőt, hazánkban is előforduló macskafajtával keverhették össze a hozzá rendszertanilag közel eső, ám megjelenésében eltérő, ráadásul Észak-Amerikában honos ragadozót.
2005. január 20. Zúzmara borítja az erdőt, jéggel átszőtt levél roppan a léptek alatt. Tükröződnek a fák a vízben, mélységesen mozdulatlan a táj. Láthatatlan ökörszem cserregése hangzik a nádból. A városban már a fákon légtornásznak a galambok, bogyót szemezgetve.
2005. január 16. Évadzáró fácánvadászatot tartottak vasárnap a Rábaközi Vadásztársaság tagjai. A vadászok egymásnak hajtották fel a madarakat, több-kevesebb sikerrel. A ravazdi erdőben pedig 50 vad- disznót és egy rókát lőttek a hét végén a német bérvadászok. Vadászházuk előtt gyülekeztek a Rábaközi Vadásztársaság tagjai tegnap reggel, hogy az idei apróvadas szezon zárásaként „csendes hajtáson" hódoljanak szenvedélyüknek.
2005. január 13. Akár nyárig is eltarthat a szlovák Tátrában az orkán által kidöntött fák feldolgozása és elszállítása. A 12.600 hektáron közel négymillió köbméter fenyő pusztult el északi szomszédunknál. Ennek háromnegyed része állami tulajdon, amelynek hetven százalékát még idén értékesítenék. A kármentesítő munkálatokra és a fák megvásárlására versenypályázatot hirdetett a Tátrai Nemzeti Park Erdőgazdasága: erre magyarországi pályázók jelentkezését is várják. A versenypályázat a www.lesytanap.sk internetes portálon olvasható.
Napilapok 2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.
2005. január 19. A környezetvédelemi célokra lehívható európai uniós támogatások esetében nem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy 2006-ig ne tudná lekötni a rendelkezésre álló forrásokat - hangoztatta tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Hozzátette: éppen hogy az okoz „problémát", hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel. Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a strukturális alapok terhére igényelhető támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelően kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél. A legnépszerűbbek a szennyvízkezeléssel összefüggő pályázatok.
