Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

Rádió

655 cikk

Rádió

Várjuk a farkast (Kossuth Rádió / Kék bolygó)

2005. február 11 Korábban Magyarországon is éltek farkasok, elsősorban a Kárpátok sűrű erdeiben. Jelenlegi hazánk területén nem látták farkas nyomát hosszú ideig. Az elmúlt években viszont megjelentek. Minden esélyük meglenne, hogy végleg megtelepedjenek. Egyetlen komoly korlátozó tényező van, az ember. Európa szerte, ahol komoly juhtartás volt ott irtották, csapdázták, lőtték a farkasokat. Ez a szomorú helyzet várt a magyarországi egyedekre is a XX. század fordulóján. Egy évszázadra rá most azt vehetjük észre, hogy a farkasok Szlovákia, Kárpátalja felől lassan visszatérnek. Ott vannak az aggteleki karszton - a Bükkben az elmúlt hetekben megint farkas nyomokat találtak. Ingáznak a Szlovák-Karszt Nemzeti Park és az aggteleki területe között. Sajnos az elmúlt két évben semmi életjelét nem találták farkasoknak a Zemplénben. Természetvédők szerint az orvvadászatnak köszönhetően. Pedig az Északi-közép-hegység nagy része - a Zempléntől kezdve majdnem a Börzsönyig - alkalmas farkas élőhely.

Rádió

Pénz áll a házhoz a Bükki Nemzeti Parknál (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 15. 191 millió Ft-ot nyert két programra, tavaly év végén a Nemzeti Park. Ebből a pénzből két felmérés készül majd el. 191 millió Ft nem kevés pénz. Ennyit nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt év végén két különleges project megvalósítására. Az igazgatóság a Phare CBC Program határ menti régiók összekötését célzó EU-s pénzekre pályázott. Nyertek, ami a nagy határ menti összefogásnak köszönhető. A politikai határok ugyan elválasztották a természeti együttest, viszont a természet mindig is közösen élt, ugyanúgy mozogtak rajta a természeti értékek, mint eddig bármikor a világ folyamán. Tehát ezeket felismerve az EU egy olyan pályázati programot indított el, amiből egy ún. monitoring rendszert tudnak kiépíteni a szakemberek. Ennek a figyelő rendszernek segítségével a természeti értékek teljes életlehetőségeit, jelenlegi állományait felmérve, a továbbfejlődésnek lehetőségeit kalkulálva próbálják a természetvédelem érdekeit és a lakosság megélhetését valamilyen szinten összehangolni.

Rádió

A Vizes Élőhelyek Világnapja (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 1. Február 2-án tartják a Vizes Élőhelyek Világnapját. A Vizes élőhelyek védelméről hazánkban is a Ramsari Egyezmény rendelkezik. Február 2-n tartják a Vizes Élőhelyek Világnapját. A Vizes élőhelyek védelméről hazánkban is a Ramsari Egyezmény rendelkezik. A Ramsári Egyezmény az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. 1971-ben jött létre. Azért ramsári, mert Ramsár városában Iránban írták alá a szerződő felek az egyezményt. Azóta összesen 144 ország csatlakozott már az egyezményhez és az idei évben valószínűleg ez a szám eléri a 150-et. A fő célkitűzése a vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása. Ezt ma már inkább fenntartható hasznosításnak mondjuk.

Rádió

2005 a parlagi sas éve (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 8., Az utóbbi időben emelkedett a parlagisas-állomány Magyarországon. De világviszonylatban ettől még a faj jelentősen veszélyeztetett. 2005-ben a parlagi sasokra ügyelnek fokozottan a madárbarátok. A "szép madarak" program minden évben azt jelenti, hogy egy-egy fajra vagy egy fajcsoportra próbálják felhívni a figyelmet a szakemberek. A parlagi sas egy viszonylag ritkán szem elé kerülő és a közvélemény számára nehezebben megfogható faj. Általában gyakoribb fajokat választanak a Magyar madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai, hogy mindenki tudja kötni valamihez azt a fajt, tán személyes élményekhez is akár, hogy egy madár védelme mit jelent.

Rádió

Társadalmi vitát indítanak a zengői lokátor ügyében (Magyar Rádió)

2005. február 18. Lesz-e, és ha lesz, hol, milyen pénzből és mennyiért NATO-lokátor Magyarországon? A kormányfő a környezetvédelmi tárcához látogatott és ottani megbeszéléseit összegezte. A Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott módon nem épülhet meg - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után. Új tervet és koncepciót rendelt meg, hogy - mint mondta - az előző kormány nem kellő körültekintéssel hozott döntését kijavíthassák a természetvédelmi és biztonságpolitikai szempontokra egyaránt ügyelve. Nincs tabu a kérdéssel kapcsolatosan, mindenféle megoldás elképzelhető - hangoztatta Gyurcsány Ferenc. A lehetséges más helyszíneket firtató újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: - Van egy döntés, egy NATO döntés, amely a helyszínre vonatkozik, a NATO-nak nincsen szándéka ezt a döntést megváltoztatni, magyar nemzeti hatáskörben bármely más helyre Magyarország építhet saját költségviseléssel természetesen radarállomást. Ha nem a NATO-val építünk, akkor nem kapunk támogatást, mintegy 20 milliárd forinttal többe kerül a megoldás, ha elvisszük a Zengőről. A megbeszélésen Persány

Rádió

Támadásban a fatolvajok éjjel-nappal (Kossuth Rádió / Napközben)

2005. február 17. Az erdő őrzése a tulajdonos kötelezettsége Ózd környékén lassan tarra vágják a város tüdejét. Kiskörén a gátőrt verték össze, mert nem engedte letarolni a fasort. „Derékmagasságban vágják ki az értékes tölgyet, bükköt, így még a tuskót sem tudjuk kiszedni”, mondja az egyik erdészet vezetője, aki szerint az erdőirtókat lehetetlen megfékezni. Állítólag kereskedők rendelik meg a tiltott vágást. Másutt fagyoskodó rászorultak fosztogatják mások tulajdonát. A fatolvajok általában a vékonyabb fákat tudják kivágni kézi eszközökkel, tehát az erdő jövőjét vágják ki. Az Állami Erdőgazdaság valamit még tud tenni a fatolvajlás ellen, hiszen ott vannak az erdészeik, akik hatósági személyek. A magánerdőben ennél sokkal rosszabb a helyzet. Először is, hogy a tulajdonos sok esetben távol lakik, valahol a városban. Kit tud fogadni? Erdészeti szakirányítója esetleg van, de az őrzésben nem tud segíteni, mivel nem rendelkezik megfelelő jogosítványokkal. Az "erdőtörvény", pedig azt mondja, hogy az erdő őrzése a tulajdonos kötelezettsége. Érdekes, hiszen a tulajdonosnak se jogköre, se hatásköre nincsen, hogy megvédje az erdejét. A halőr csak a halakra vigyáz, a vadőr a vadakra. A mezőőr

Rádió

A változékony tél megöli a lepkéket (Kossuth Rádió/Oxigén)

2005. február 8. A napokban éppen egy erős lehűlés érte el a térséget és a tavaszi nap kicsalogatta lepkék nem tudnak visszamenni a telelőhelyükre. Az imágóként vagy lepkeként telelő fajok a hidegek beállta előtt behúzódnak padlásterekbe, pincékbe, kövek közé, sziklarepedésekbe, fakérgek alá. Ezeket az élőlényeket megzavarhatják a meleg tavaszias felmelegedések, amelynek hatására bizony előbújhatnak. Így történhetett ez az idei januári felmelegedéskor is.

Rádió

Klónozott akác a hőerőműbe (Kossuth Rádió / Kék bolygó)

2005. január 21. EU-s elvárás, hogy az energiatermelésben a megújuló energia részvétele emelkedjék. Három erőművünkben az elmúlt évben fosszilis tüzelőanyagok helyett biomasszát kezdtek alkalmazni. A technológiaváltáshoz megfelelő mennyiségű fára van szükség. A gyorsan növő fafajták kutatásában elért eredményekért és a biomassza energetikai felhasználását elősegítő munkájáért Gábor Dénes díjat kapott Marosvölgyi Béla professzor.

Rádió

Fenyőlegek (Magyar Rádió/Oxigén)

2004. január 2. A cukorfenyő 60 centis tobozú, a tiszafából pedig rákellenes gyógyszert is készítenek A szakavatott szemlélő számára nem egyformák a fenyők sem. Annyi szépség van a fenyőkben és annyi oldalról lehet megközelíteni, hogy mi is a szépség. Egyes fajoknál a gyönyörű törzs, a magas termet. Másoknál a gyönyörű óriási toboz. A legnagyobb tobozú fenyők, pl. a pinus lamberciana, a cukorfenyő, az 60 centis tobozú. Csodálatos látvány egy ilyen fát látni, ahogy az ágakon lógnak a hosszú tobozok. A tiszafa is gyönyörű a kis piros adilusszal, tehát magköpennyel.

Rádió

Megszámlálják a medvéket a Kárpátokban (Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül)

2005. január 19. Kipusztulás fenyegeti a kárpáti barnamedvét, a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány régóta tiltakozik az állatok mértéktelen vadászata ellen. Szavuk most eljutott az európai fórumokhoz, így az új román erdőgazdálkodási miniszter is állásfoglalásra kényszerült. A napokban elrendelte, hogy meg kell számolni a medvéket. A napokban kirobbant újabb konfliktus azután történt, hogy az Unió szaktestülete, magyarországi kérésre december 13-án megtiltotta a medvetrófeák romániai bevitelét az Unió országaiba, és a romániai exportot engedélyező hazai hatóság megtiltotta a kivitelt. A sepsiszentgyörgyi Abies Hunting külföldieket vadásztató cég, ahogy Sárkány Árpád igazgató közölte, azt kérte az újonnan kinevezett minisztertől, hogy a tilalom ellenére engedélyezzék a már kifizetett trófeák kivitelét. Összesen ötven tavaly kilőtt medvéről van szó, nyolcezer eurót érő trófeáról.

Rádió

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS (mti/info rádió)

2005. január 15. Pénzügyi okokból most újabb két helyen, Kékestetőn és Farkasfán automata időjárásjelzésre kell áttérni, holott a teljes képhez mint például a felhők észleléséhez elengedhetetlen lenne az emberi megfigyelés is mondta el Mersich Iván, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője annak kapcsán, hogy a szervezet idén 300 millióval kevesebből, 2,4 milliárd forintból gazdálkodhat.

Rádió

Szerdáig lehetett kifogásokkal élni a verespataki beruházás ellen (Magyar Rádió)

2005. január 12 A Romániában Verespatakon tervezett aranybánya megvalósítási tanulmányához szerdáig lehetett kifogásokat benyújtani a román hatóságoknak. A Greenpeace élt is ezzel a jogával, és kifogásolta a tanulmánynak azt az állítását, hogy a bánya megvalósítása csak Románián belül érezteti hatását.

Rádió

A természetvédelmi őr nem alszik téli álmot (Kossuth Rádió/Oxigén)

2004. január 2. Egészen más egy nyári időszakban a természetvédelmi őr feladata, de ilyenkor sem maradnak munka nélkül a területen. Az évszakok változása csak a természetvédelmi őri munkának a sorrendbe következő dolgait hozza elő. Egészen más egy nyári időszakban a természetvédelmi őr feladata, de ilyenkor sem maradnak munka nélkül az őrök a területen, hiszen a lehulló lobbal együtt nyitottabbá, átláthatóbbá válik az erdő és pl. a ragadozó madár fészkeket ilyenkor lehet a legprecízebben és a legpontosabban feltérképezni. Tehát az őr ilyenkor a működési területén hozzákezd a ragadozófészkek térképezésekhez. A munkához az erdőgazdasági térképeken túlmenően digitális térképek is rendelkezésre állnak, azokon is rögzíteni kell az adatokat, a földnyilvántartási térképeken is, hiszen az erdőgazdasági térkép csak egyféle rögzítési lehetőséget ad. Ezeket az adatokat aztán számítógépekre kell vinni.

Rádió

Kis karácsonyfatörténet (Kossuth Rádió/Magyarországról jövök)

2004. december 23 A történeti feljegyzések szerint az első feldíszített karácsonyfát 1605-ben állították Strassburgban. Pesten 1835-ben díszítették fel az első ünnepi fenyőt. A hagyományt a világ minden táján követik a szokásokról mesélt a fenyők tudora, dr. Debreczi Zsolt, a Budakeszi Dendrológiai Alapítvány munkatársa. A lexikonok és írások szerint német nyelvterületről terjedt el, 1605-ben Strassburgban ünnepelték először a karácsonyt fenyőfa mellett. Utána elég gyorsan elterjedt Európában, és 1755-ben már Berlinből, Prágából, 1816-ban Bécsből vannak feljegyzések, hogy karácsonyfa, tehát fenyő mellett ünnepelték a karácsonyt, Pesten 1835-ből van adat arra, hogy a karácsonyfa megjelenik a lakásokban.

Rádió

Vegyes érzelmekkel búcsúztatta az óévet Szlovákia (Kossuth Rádió)

2004. december 31. Szlovákiában is nyilván lehetne igazi vidám történetet találni, de a hírekben is tarolt a magas-tátrai orkán – jelentette a magyar rádió pozsonyi tudósítója. Bár az önálló Szlovák Köztársaság 12 éves történetének legsikeresebb évét zárja, 2004 mégis a tátrai természeti katasztrófa éveként vonul be a szlovák történelembe.

Rádió

A matrica árát a Tátra újrafásítására fordítják (Kossuth Rádió/Kék bolygó)

2004. december 18. Már megvásárolhatók azok a fenyőfát ábrázoló matricák amelyekkel egy-egy facsemete ültetésének költségeit fedezhetik a segíteni szándékozók. Néhány héttel ezelőtt óriási vihar tarolta le a Tátra erdőségeit. A Mol és az MTV csatlakozott a szlovákiai civil szervezetek által kezdeményezett "Fákat a Tátrába" segélyprogramhoz melynek célja a szélvihar által tönkrement Tátra újrafásítása, helyreállítása.

Rádió

Egységes Zöld Hatóság születik (Kossuth Rádió/Kék bolygó)

2004. december 23. 2005. január 1-től a tárca összes feladatát egy hatósági szervezet fogja ellátni. 2005. január 1-től egy olyan hatósági intézményrendszer fog működni a Környezetvédelmi és Vízügyi tárcánál, amelynél a tárca összes feladatát egy hatósági szervezet fogja ellátni.

Partnereink