15 053 cikk
2005. január 20. A környezetvédelem átszabása Januártól gyökeresen átalakul a magyar természetvédelmi intézményrendszer - a nemzeti parkok hatósági jogkörét az év végi kormányrendelet egy új, integrált zöldhatósághoz utalja át. A tárca az átszervezéstől hatékonyabb rendszert remél, míg a zöldek és név nélkül nyilatkozó nemzeti parki vezetők szerint a döntés korszerűsítés helyett puhítja az állami természetvédelmet.
Hetilapok 2005. január 20-26. Megújuló energiák A biomassza lehet a magyarországi megújuló energia legfőbb forrása. Felhasználására uniós vállalások is sürgetnek. Pécs néhány hónapja megújuló energiaforrásból fedezheti az áramellátását, miután a PannonPower Holding Rt. egy, a város éves áramigényét biztosítani tudó, 50 megawattos (eddig széntüzelésű) blokkját fatüzelésűre alakította át. A mecsekaljai város lakosai valószínűleg nem sokat érzékeltek a változásból, hiszen sem az áramellátás minősége, sem az energia ára nem változott. Országos szinten azonban nagy jelentősége van az átállásnak. Braun Attila, a PannonPower fejlesztési igazgatója szerint az üzemeltetés ugyanis azt jelzi, hogy végre megteremtődött a megfelelő szabályozási környezet és a kellő politikai akarat a megújuló erőforrások érdemi fejlesztésére.
A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. üzemi lapja évzáró interjút közöl Horváth László vezérigazgatóval. Eseményekben bővelkedett az elmúlt év (egyesületi csoport találkozója, nőnap, erdészeti szakmai nap, erdőmegújulás ünnepe, erdei iskola avatása, fakitermelők versenye, nyugdíjas találkozó), és mindemellett jó eredményeket, árbevételt is sikerült realizálniuk. A fahasználati ágazat várokozáson felül teljesített.
"Klímaváltozás - hazai hatások" címmel, szakmai szerkesztő: Mika János. A tartalom: Előszó Már megint klíma? (Staar Gyula)
Napilapok 2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.
2005. január 19. A környezetvédelemi célokra lehívható európai uniós támogatások esetében nem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy 2006-ig ne tudná lekötni a rendelkezésre álló forrásokat - hangoztatta tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Hozzátette: éppen hogy az okoz „problémát", hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel. Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a strukturális alapok terhére igényelhető támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelően kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél. A legnépszerűbbek a szennyvízkezeléssel összefüggő pályázatok.
Napilapok A korábbinál ugyan jóval kisebb létszámmal, de március elején újraindul a termelés a közelmúltban új tulajdonoshoz került Dráva Faipari Kft-nél - közölte Steiner András ügyvezető igazgató. A barcsi székhelyű cég kezdetben 15, áprilisban pedig várhatóan már több mint 50 dolgozóval gyárt főként panelparkettát. A termékek felét a hazai, másik felét pedig a külpiacokon, elsősorban Németországban szeretnék értékesíteni. A több mint 100 éves gyárat működtető társaság elsősorban egyik legnagyobb külföldi megrendelőjének elvesztése miatt, még 2003 áprilisában jutott a felszámolás sorsára.
2005. január 18. Keszthely - A Balaton immár három éve tartó kritikusan alacsony vízszintingadozásában kedvező változás következett be, ami várhatóan tovább fokozódik, s tartós marad a szabályozási határokon belüli vízállás.- Tavaly, a megelőző két év után először, újra több víz jutott a tóba, mint amennyi elpárolgott - ismertette a mérések alapján készült összesítés pozitív eredményét Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság siófoki kirendeltségvezetője.
(2005. január 18.) Úgynevezett védzáradék bevezetését javasolja az agrártárca a kormánynak annak érdekében, hogy legalább fél évig ne lehessen Magyarországon köztermesztésbe vonni genetikailag módosított (GMO) növényeket. Az unió eddig 17 GMO-s kukoricafajta köztermesztésbe vételéhez adta meg az elvi engedélyt, de a tagországoknak nemzeti hatáskörben kell kidolgozniuk saját szabályozásukat. Németh Imre miniszter közölté: az FVM a kö-. vetkező fél évben társadalmi vitára bocsátja a kérdést, és az egyeztetési eredmények függvényében kívánja kidolgozni az idevonatkozó törvényjavaslatot.
2005. január 13. Hosszúhetény-Pécsvárad Több mint húsz fa törzsébe betonacélt vertek ismeretlenek, a Zengőre tervezett lokátorállomás helyszínének közelében. Az erdészek tegnap fedezték fel a pusztítást A természetvédők és a szakemberek értelmetlennek tartják a barbár cselekedetet. A Mecseken felépíteni kívánt NATO-radarállomás építési területén huszonhárom fa törzsébe, mintegy hatvan centiméter mélyen - valószínűsíthetően ipari módszerekkel - betonacél darabokat vertek ismeretlenek.
2005. január 16. A köztisztviselői létszámleépítés utolérte a nemzett parkokat is. Pedig az uniós csatlakozás után egyre fontosabbá válik a természet- és környezetvédelem.
2005. január 15. Balatonalmádi - Hagyományteremtő szándékkal trófeakiállítás nyílt a kulturális központban. A nagy sikerű kezdeményezéssel ablakot nyitottak a természetre.
2005. január 11. Megyei körkép - Jelentős terhet ró a vadgazdálkodókra az erdei vad etetése. Erre mindegyik társaság odafigyel, mert lényeges, hogy a vadak milyen fizikai állapotban vészelik át a telet. Amint beköszönt a tél, megjön a hideg, megszűnnek a természetes táplálkozási helyek, a vadásztársaságok, elkezdik a vad etetését. Ez az évszak a jó gazda módjára1 történő gazdálkodás időszaka, nyilatkozta lapunknak Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke.
2005. január 15. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő számú minta és adat, így szinte lehetetlen országos képet kialakítani a hazai vadfajok egészségi állapotáról. A megyei élelmiszer-ellenőrző és állat-egészségügyi állomások udvarias levélben kérték a vadászatra jogosultakat, hogy segítsenek.
2005. január 18. Ligetfalva (t. s.) - Naponta 20-25 termetes méretű fa kerül fűrész alá a felújító vágásterületen. A hat fős Pető-brigád a Zalaerdő Rt. egerszegi erdészete 11 ezer hektáros területének egy erdőrészletén ténykedik. Egy hete dolgozik Pető Ferenc és csapata a Ligetfalva és Tilaj környéki erdőben.
2005. január 14. Megyei körkép - Lassan véget ér a 2004-2005-ös vadászati évad, ám a nagyvadra előírt kilövési keretszámot nem, vagy csak nehezen tudja teljesíteni sok vadásztársaság. Lapunk ennek járt utána a vadászati főfelügyelőségnél, valamint őrségi és hegyháti vadásztársaságoknál. Az idei vadászszezon - mely 2004. március 1-jétől 2005. február 28-áig tart - a végéhez közeledik, ám sok vadász arról panaszkodik, hogy a nagyvadak kilövésére előírt keretszám az előző évadokhoz képest túl magas, szinte teljesíthetetlen.
2005. január 11. Műhold segítségével figyelik a szarvasok mozgását Szentpéterfölde - Egy éve kezdte el a gím-szarvasok mozgásának tanulmányozását a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének kutatócsoportja. A Nahlik András professzor által kidolgozott módszer szerint műholdas segítséggel figyelik a kiszemelt állatokat. A kutatók a szentpéterföldei erdészet területén még a múlt év legelején helyi vadászok segítségével négy egyedet láttak el műholdas adókészülékkel. A program területi referense, Nyúl András kerületvezető vadász elmondta, az adó az állatokat természetes életvitelükben nem zavarja, ám segítségükkel sikerül pontos mozgásukat behatárolni. Életmódjuk kiismerhetővé válik, így a vadkár ellen is hatékonyabban lehet védekezni.
2005. január 15. Pénzügyi okokból most újabb két helyen, Kékestetőn és Farkasfán automata időjárásjelzésre kell áttérni, holott a teljes képhez mint például a felhők észleléséhez elengedhetetlen lenne az emberi megfigyelés is mondta el Mersich Iván, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője annak kapcsán, hogy a szervezet idén 300 millióval kevesebből, 2,4 milliárd forintból gazdálkodhat.
