15 053 cikk
2004. december 7. Új és fiatal vezető lett a megyei vadászati hatóság vezetője FMH-információ - Visszamenőlegesen idén november tizedikétől Weidinger Istvánt bízták meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a megyei FM-hivatal vadászati osztályának vezetői teendőivel.
Havilapok Megjelent az UNASYLVA, a FAO erdészeti folyóirata. No. 217 - 2004./2 szám, (55.kötet). Az Unasylva negyedévente angol, francia és spanyol nyelven megjelenő periodika. A folyóiratban megjelenő cikkek a szerzők véleményét fejezik ki, ami nem feltétlenül esik egybe a FAO álláspontjával. Szerkesztő: J. G. Goldammer
Minimálárakat határoztak meg az elmúlt években a bérvadászati piacot kézben tartó vállalkozások, az árak összehangolásában a terméktanács és a Budapesti Agrárkamara is közreműködött. A Gazdasági Versenyhivatal a kartellezésért 182 millió forint bírságot szabott ki, melynek legnagyobb részét a terméktanácsnak kell befizetnie. A bérvadászati piac azért került a Gazdasági Versenyhivatal látókörébe 2003. júliusában, mert felmerült annak gyanúja, hogy a mintegy 8 milliárd forint árbevételt elérő piacon minimálárakat határoznak meg - áll a GVH az Indexhez eljuttatott közleményében.
2004. december 13. Az elmúlt évtizedek legnagyobb faültetésére készül Budapest f?város kertészeti vállalata: a F?kert Rt. jövőre tizenhárom kerületben, negyvenhárom helyszínen 1500 fát helyez el a kiemelt utak és fasorok mellé, mintegy bruttó kétszázmillió forintért - értesült a Népszabadság.
2004.december 10. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) november 19-én, a hatalmas szélvihar által elpusztított erdőinek újratelepítése legalább 1,8 milliárd szlovák koronába kerül majd az államnak - áll a Mezőgazdasági Minisztérium jelentésében.
(2004. november 30.) Megyénk vadásztársadalma elhatárolódik a madárelejtésektől Ahhoz, hogy megyénk 68 vadásztársasága közül jó néhány elveszítette önfenntartó képességét, nagyban hozzájárult az élőnyúl export befagyása az elmúlt években. Úgy tűnik, most ismét rákaptak a tapsifülesekre külföldön. A vadászathoz kapcsolódik az is hogy megyénk vadásztársadalma elhatárolódik a védett madarak elejtésétől.
Jozef Minïá¹, az Erdészeti Kutatóintézet igazgatója: Mihelyt pontosan megtudjuk, mekkora terület ment tönkre, előkészítjük a facsemetéket. Biztosan nem hozunk be külföldről, kizárólag a hazai genetikai állománnyal dolgozunk, van elég tartalék. Minden idők egyik legnagyobb természeti katasztrófája történt, és legalább száz évbe telik, amíg a Tátrában erdő lesz. A megújulási folyamat azonban legfeljebb tíz évet vesz igénybe, azaz egy évtized alatt ki lehet telepíteni a fákat. Ez speciális erdősítési program alapján történik. Azt tudjuk, az új erdők összetétele minden bizonnyal különbözni fog az eredetitől. Tehát az a Tátra, amit ismertünk, valóban a múlté.
Az évszázados erdők pusztulásában az emberi felelőtlenség is szerepet játszott A globális felmelegedés nemcsak riogatás és nemcsak távoli, kicsi szigetek elnyelésével fenyeget, hanem fájdalmas és közeli valóság. A valaha Magyarország területéhez tartozó, általunk ma is nagyon kedvelt Magas-Tátra üdülő- és síparadicsomot 2-3 óra alatt tette tönkre, egy orkán, de száz évbe telik, amíg újra helyrejön. A mi életünkben már nem lesz többé a régi. Ráadásul nemcsak a gyönyörű látvány és a fenyők mindent átható illata veszett el, hanem megváltozik a különleges klíma is; ami sok tüdőbetegnek hozott gyógyulást. A szakértők egy része nem csodálkozik a történteken, sőt azt tartják érdekesnek, hogy ilyen sokáig bírta a Tátra, hiszen már egy évszázaddal ezelőtt is a gyors, látványos megoldásokat választották a hosszú távra szóló, biztos erdőtelepítés helyett.
A korábbi évekkel ellentétben idén karácsony előtt felesleges erdei őrjáratokat szervezni a budai hegyekben a fenyőfa-tolvajok megfékezésére, mert a természet megoldotta e kérdést. A Budapesti Erdészet 6000 hektáros területének körülbelül 10 százalékát nálunk nem őshonos feketefenyő borítja, ezért fokozatosan fajtaváltást hajtanak végre - mondta el Lomniczi Gergely, a Pilis Parkerdő Rt. munkatársa.
Havilapok 
Havilapok 
Havilapok 
Havilapok 2004. december 9. Ausztráliát támadják a falánk rovarok - Európában manapság nincs súlyosabb veszély A világ minden részéről özönlenek a veszedelmes rovarok támadásairól szóló hírek. Afrika számos, amúgy is szegény országában évről évre súlyos csapást jelentenek: hol Izraelt árasztják el, ahol repülőgépről irtják őket, vagy éppen a Kanári-szigeteken támadnak millió szám. Tegnap pedig Ausztráliában kezdtek páratlan méretű védekezést a hatóságok a sáskák ellen. Vajon fenyegetik-e Magyarországot is a sáskák - kérdeztük dr. Sziráki Györgyöt, a Magyar Természettudományi Múzeum vezető entomológusát, azaz rovarszakértőjét.
Magyarország megsértheti az EU környezetvédelmi szabályait Műszaki szempontból továbbra is a Zengő-csúcs lenne a legalkalmasabb a NATO-lokátorállomás telepítésére - derül ki a katonai objektum telepítését felülvizsgáló bizottság jelentéséből. A környezetvédők tavasszal megakadályozták a hegycsúcs letarolását és kisajátítását.
(2004. december 4. ) A próbaüzem véget ért, így nincs akadálya, hogy évente mintegy 420 ezer köbméternyi fát nyeljen el a pécsi biomassza-er?m?. A természetért aggódó dél-dunántúliak attól tartanak, hogy az idén szeptember óta működő pécsi biomassza-erőmű miatt letarolják a környező erdőket. A ma még fás részek helyén hamarosan csupasz domboldalak árválkodnak. Aggodalmukat akár igazolhatja, hogy a finn technológiát alkalmazó erőmű egy év alatt 420 ezer tonnányi fát éget el. Ebből 350 ezer tonna a mecseki és a somogyi állami erdőkből származik, a többi magánerdőkből, illetve kis részben külföldről jön. Somosi László, a blokkot működtető Pannonpower Rt. vezetője lapunknak elmondta, az égetőbe kerülő fákat egyébként is kivágták volna, a különbség csupán annyi, hogy export helyett a jövőben a pécsi erőműben hasznosul a fa.
( 2004. DECEMBER 4.) Az eddigi természetvédelmi területek 90 százaléka (mintegy s .0,71 millió hektár), és további 1,2 millió hektárnyi élőhely tartozik a magyarországi Natura 2000 hálózathoz. Ezáltal az ország egyötöde kerül európai természetvédelmi oltalom alá, amivel éppen belesimulunk az uniós átlagba.
