A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi. Orkánerejű széllökés pusztított pénteken a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, pénteken Nyitrán is 122-t mértek.
Jelenleg a hazai erdők 42 százaléka, mintegy 800 ezer hektár vari magántulajdonban - említette Barátossy Gábor, a Földművelésügyi é| Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető- je.
Százhúszmillió korona a szlovák vasút kára A szlovák hadsereg műszaki, esetleg más alakulatai is részt vesznek a Magas-Tátrában keletkezett sokmilliárdos kár helyreállításában. Több mint húszezer hektárt természeti katasztrófa ért, legalább hárommillió köbméter fenyőfa dőlt ki, szükséges hát a katonaság bevetése is -jelentette be tegnap Pozsonyban Iván Gasparovic államfő, a szlovákiai-fegyveres erők főparancsnoka. Juraj Liska védelmi miniszter közölte, hogy hosszú hónapokra való munka vár a katonákra is, akik főleg a hatalmas mennyiségű kidőlt fa felvágásában és elszállításában vesznek részt. Létszámukat a szlovák kabinet holnapi ülésén határozzák meg. Tegnapra egyébként sikerült megtisztítani a szlovákiai hegységhez és az üdülőkhöz vezető fő közlekedési utakat. Felsőhágiból (Vysné Hagy) azonban csak mentőhelikopter tudta elszállítani Poprádra a sürgős dialízist igénylő beteget.
Nyíregyháza (MTI) - Ötvenkét vállalkozás képviselőinek részvételével magyar-román faipari beszállítói kooperációs börzét tartottak a múlt héten Nyíregyházán. Romániából hat cég vett részt a gazdasági együttműködés további erősítése céljából rendezett találkozón. A magyar és román cégek a faipari alapanyaggyártástól kezdve a végtermék előállításáig tartó folyamatban keresik a partneri kapcsolatokat. Alvállalkozói, beszállítói, késztermékgyártói és befektetői szándékukról egyaránt biztosították egymást.
Az Európai Unió új erdő-stratégiát készít. Ehhez szolgált javaslatokkal az Európai Magánerdő-gazdálkodók Szövetsége a minap Budapesten tartott elnökségi ülésén, amelyen hazánk képviseletében részt vett Luzsi József, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz) elnöke.
A gyapjaslepke szaporodásának visszaszorítását a kemény téltől várja az agrártárca. Különben az idén megkárosított többi tízezer hektár helyett 100 ezer hektárnál is nagyobb terület kerül veszélybe. Az erdőkben tarrágást végző kártevő túlszaporodott populációja mesterséges védekezéssel nem állítható meg, jelentette ki Barátossy Gábor, a szaktárca főosztályvezetője egy budapesti sajtótájékoztatón. Holdampf Gyula főosztályvezető-helyettes az Állami Erdészeti Szolgálat előrejelzése alapján közölte, hogy enyhe tél esetén jövőre 100 ezer hektárnál nagyobb területen okozhat kárt a gyapjaslepke Somogyban a Balatontól délre alma- és szőlőültetvényben károsított a hernyó, ezeken a területeken a termelők 250 hektáron védekeztek. Súlyos kárt okozott a gyapjaslepke Szenyér-Tapsony térségében is, 600 hektáros erdőterületen.
Farádi akácok: Kit illet a tulajdonjog? Kié a fa? Az-önkormányzaté vagy a földtulajdonosoké? Ez most a kérdés Faradon. Amíg nem tisztázódik a tulajdonjog, az értékesítés várat magára „Ne vág ki minden fát" — szól a régi sláger. Ám hogy a dalosok eme „intelmét" megfogadják-e Faradon, nem tudni. Azt viszont igen, hogy a földtulajdonosok háborog-nak, mert tudomásuk szerint hamarosan licit útján értékesítik és kifűrészelik a birtokuk mellett sorjázó termetes fákat. Ezt pedig megengedhetetlennek tartják, hisz meggyőződésük, hogy a parcella mentén lévő fa a föld tulajdonosát illeti.
befejeződött a júniusban megkezdett erdőművelési közmunkaprogram, amelyben november közepéig több mint ezer hátrányos helyzetű munkanélküli jutott átmeneti munkalehetőséghez. Idén 200 településről több mint ezer közmunkás vett részt a programban. Erre a célra a két minisztérium, a vagyonkezelő szervezet és az : erdőgazdaságok 658 millió forintot költöttek.
Védelem alá kellene helyezni a szegedi erdőket Fönnállhat a veszély: a magántulajdonba került, szegedi és város környéki erdőket előbb-utóbb kivágják a tulajdonosok. Pedig Szegeden így is sokkal kevesebb az erdő, mint a többi, hasonló nagyságrendű alföldi településen. Fásítással a szegedi por- és parlagfű-probléma nagy hányadát meg lehetne ; szüntetni. Csak nehogy a probléma helyett az erdők szűnjenek meg.
A zöldek szerint hatósági engedéllyel letarolták a bükki erdők egy részét, a hivatal azt állítja: minden természetvédelmi történt. A Bükkben a területileg illetékes erdészeti hatóság jóváhagyását adta több olyan: erdőrészlet részleges, vagy teljes kivágásához, melyek védett és fokozottan védett fajok élőhelyei „Folyamatosan kapunk jelzéseket, amelyek bizonyítják, hogy Magyarországon még most sem biztosított a védett erdők helyzete" - nyilatkozta lapunknak Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője.
Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola A somogyzsitfai erdészeti iskolából kikerülő diákok jó eséllyel keresnek állást a munkaerőpiacon, az intézmény vezetői ügyelnek arra, hogy keresett szakmákat oktassanak.
A tegnap Kecskeméten tartott Homokhátság 2004 tanácskozáson 34 akadémikus és két miniszter jelenléte igazolta, hogy a tudomány és a politika egyaránt fontos kérdésnek tekinti a Duna-Tisza közi Homok--hátság jövőjét.
most már biztos, hogy kemény telünk lesz! Annak kell lennie, hiszen hasogat a műtéti hegem, és csöpög az orrom. Van ennek az érzésnek tudományos magyarázata is, ám az most nem illik ide. Csak a szakpolitíkusi magyarázat a gyapjaslepke szaporodásának visszaszorulását a kemény téltől várja az agrártárca. Könnyen belátható, hogy kemény télben senkinek sincs kedve szaporodni. Ha én gyapjaslepke volnék, fognám magam, és jól begubóznék. Gyapjú zoknit húznék : a lábamra, mohersálat tekernék a nyakamra, usankát nyomnék a fejembe. Amikor már légmentesen elszigeteltem magamat fityiszt mutatnék a hidegnek. Tavasszal aztán szépen előbújnék. Állítólag, okos emberek mondják, a gyapjaslepke fölöttébb rühelli a kemény telet. Tartós mínusz tíz fok alatt annyi esélye van a túlélésre, mint Zalatnaynak a bankkölcsönre, így az agrártárca joggal bízik abban, hogy kemény telünk lesz, és a fél Dunántúlt már felzabáló gyapjaslepkehad kipusztul. de akkor mi lesz a helyzet, ha egyes gyapjaslepkék fagytűrőnek bizonyulnak? Azt feleli a szaktárca szakértője: „Az erdőkben tarrágást végző kártevő túlszaporodott populációja mesterséges, védekezéssel nem állítható meg." Szerintem olyan nincs, hogy nincs. Gondolo
most már biztos, hogy kemény telünk lesz! Annak kell lennie, hiszen hasogat a műtéti hegem, és csöpög az orrom. Van ennek az érzésnek tudományos magyarázata is, ám az most nem illik ide. Csak a szakpolitíkusi magyarázat a gyapjaslepke szaporodásának visszaszorulását a kemény téltől várja az agrártárca. Könnyen belátható, hogy kemény télben senkinek sincs kedve szaporodni. Ha én gyapjaslepke volnék, fognám magam, és jól begubóznék. Gyapjú zoknit húznék : a lábamra, mohersálat tekernék a nyakamra, usankát nyomnék a fejembe. Amikor már légmentesen elszigeteltem magamat fityiszt mutatnék a hidegnek. Tavasszal aztán szépen előbújnék. Állítólag, okos emberek mondják, a gyapjaslepke fölöttébb rühelli a kemény telet. Tartós mínusz tíz fok alatt annyi esélye van a túlélésre, mint Zalatnaynak a bankkölcsönre, így az agrártárca joggal bízik abban, hogy kemény telünk lesz, és a fél Dunántúlt már felzabáló gyapjaslepkehad kipusztul. de akkor mi lesz a helyzet, ha egyes gyapjaslepkék fagytűrőnek bizonyulnak? Azt feleli a szaktárca szakértője: „Az erdőkben tarrágást végző kártevő túlszaporodott populációja mesterséges, védekezéssel nem állítható meg." Szerintem olyan nincs, hogy nincs. Gondolo
Az európai madárfajok 43 százalékának jövője bizonytalan - derült ki a BirdLife International Madarak Európában című tanulmányából. Néhány faj olyannyira veszélyben van, hogy a közeljövőben kihalhat Európában. Közben a Dél-Alföldön ritkán látott madarak tűntek fel.
Ebben az évben becslések szerint 80 ezer hektáron rágta le az erdők lombját á gyapjaslepke hernyója. A szakemberek abban bíznak, hogy kemény tél lesz, mert ha nem, jövőre akár 100 ezer hektár erdő, kert is veszélybe kerülhet. Holdampf Gyula, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettese elmondta: az őshonos lepkefajta hernyója önmagában nem okoz helyrehozhatatlan károkat, de ha más rovarok és betegségek is megtámadják a fákat, akkor elpusztulhatnak. A nemzeti erdőstratégia egyebek mellett ezért is szorgalmazza az őshonos fajták telepítését Magyarország új erdőstratégiája a 2006-2015 közötti időszakot öleli fel - mondta Barátossy Gábor, az FVM főosztályvezetője. A célok között szerepel az állami és magánerdők fejlesztése, a kutatás, a természetvédelem. A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeken az erdősítésre az erdőbirtokos társulások jelentős, 15-20; évre szóló jövedelempótló támogatásokat pályázhatnak meg. A kárpótlás miatt a 300 ezer erdőbirtokos átlagos tulajdona a két hektárt sem éri el, ezért az eredményes erdőstratégia egyik fontos eleme a tulajdon és az erdőhasználat rendezése. Népszava-információ
A fertőzés állatokról kerül át az emberre Megyei körkép - A WHO szakemberei szerint 2017-ig kitör az a pusztító influenzajárvány, amelyet egy teljesen új vírustörzs okoz. Nincs ellene védekezés, ezért több emberéletet követel majd, mint egykor a spanyolnátha.