A kipusztulás üteme ma százszorosa-ezerszerese a természetes ritmusnak Az élővilágot az eddigi legnagyobb válság fenyegeti a Föld történetében: ezzel foglalkozik az a tanácskozás, amely tegnap kezdődött és péntekig tart Párizsban. Amint arról korábban hírt adtunk, ezt a konferenciát Jacques Chirac államfő 2003. júniusában kiadott felhívása nyomán az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és nevelési szervezete hívta össze. A téma a biodiverzitás megőrzése. A tanácskozásra harminc országból 1200 kutatót, politikai személyiséget és környezetvédőt hívtak meg. A biodiverzitás a fajok sokféleségét és természetes környezetüket foglalja össze egyetlen szóban.
Újabb ijesztő tudományos publikáció látott napvilágot a globális felmelegedésről. Egy nemzetközi tanulmány szerint az éghajlat változása tíz éven belül visszafordíthatatlan lesz, és katasztrofális következményekkel jár. A szerzők szerint hosszú száraz időszakok, alacsony termés, a tengerszint emelkedése, és kiterjedt erdőpusztulások jellemzik majd a Föld éghajlatának átalakulását.
A főváros legmagasabb pontján, a János-hegyen lévő műemlék rendbehozatala összesen százmillió forintba kerül. Szeptemberig helyreállítják többek között az egykori földszinti étterem-kávézót, és korszerű díszkivilágítás is lesz. A felújításfelújítás során a kilátó teljes mértékben megtartja a műemléki jelleget és a kilátóba visszahelyezik a jelenleg a Szépművészeti Múzeumban látható Erzsébet királyné szobrot.
A mediterrán országok a főszereplői annak, a tegnap Brüsszelben kezdődött konferenciának, amelynek tárgya az erdőtüzek megelőzése és az azt követő felújítás. A tanácskozáson Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország képviselői, minisztériumi tisztviselői, EU parlamenti képviselők, az erdőgazdálkodói szervezetek szakemberei, valamint az európai erdőtűz szakértők csoportja, továbbá az állami erdőőr és polgárvédelmi szervezetek vesznek részt.
A ’Building Europe’ fotópályázata Szép fát sokfelé látni: magányosan egy hegyoldalon, a fa tetejét az esti fényben, öreg faviskót, csónakot a víz tükrében. Élő anyagként a fa valamennyiünk tekintetét megragadja, néha nyilvánvalóan, néha rejtve. Ha a fa szépségét és bűvöletét át tudja tenni fotóművészetbe, alkosson szépséges fényképeket erről a csodáról!
Az Umeá Erdészeti Egyetem kutatóinak számításai szerint lehetetlen lesz a Svédország déli körzetében (Södra) viharkárt szenvedett összes fát elszállítani a jövő év nyara előtt. Egyszerűen nincs elegendő erdészeti gép Svédországban ahhoz, hogy az összes fa időben eltávolításra kerüljön. A legfrissebb becslések legalább 80 millió köbméterben határozzák meg a vihar kidöntötte fatömeget, ami egész Svédország egy teljes évnyi kitermelésével egyenértékű, az érintett területen pedig öt év fakitermelésének felel meg.
A Fafeldolgozó Iparágak Európai Szövetsége, a CEI-Bois, 2005. február 2-án (szerdán) mutatja be hivatalosan Brüsszelben, az Európa Parlamentben, az európai intézmények számára a Faipar Memorandumát. Az Európai fafeldolgozó ipar közel 3 millió ember számára biztosít álláslehetőséget az Európai Unióban – olvasható Bo Borgström, a CEI-Bois elnöke által jegyzett dokumentumban.
2005. január 18. Az elmúlt évben legenda szöv?dött arról, hogy a Mecsek legmagasabb pontján néhány szál bazsarózsa képezi a lokátorépítés akadályát. A valós helyzet korántsem ilyen egyszerű. Az Európai Unió Élőhely Irányelvének II. sz. Függeléke azokat a közösségi jelentőségű, fokozottan védett fajokat sorolja fel - közöttük a bánáti bazsarózsát -, amelyekre nézve élőhely-megőrzési kötelezettségek állnak fenn. Az Irányelv I. sz. Függeléke pedig a közösségi jelentőségű élőhelytípusokat tartalmazza: a Zengő társulásai közül a szikla- és görgeteglejtő-erdők, valamint az illír jellegű gyertyános tölgyek és bükkösök tartoznak ide. 2004. május 1-jétől az uniós irányelvek hazánkat is kötik. A kormány ezért hirdette ki október 8-án a NATURA 2000 hálózatba tartozó területek kijelölési rendjéről szóló rendeletét. E területek kijelölése késik ugyan, de a rendelet és az irányelv mellékleteinek ismeretében biztosan állítható: a lokátorállomás tervezett helyszíne része lesz a hálózatnak. Az engedélyeztetése óta tehát a jogi környezet mindenképpen megváltozott. A környezetvédelmi törvény szerint a hatóság a környezetvédelmi engedélyt visszavonja (és nem visszavonhatja!), ha az engedélyezéskor fen
2005. január 18. Megnyitom a NOL-t, egy régi cikket keresek, erre egy bazi nagy zengo.freeweb-es kép lök arcba, áll mosolyogva a tavalyi fagyban Anna (Zöld Fiatalok) és a többi elszánt zengülő a barrikádon. Már történelem. De, hogy kerül ez ide? Mi van, hányadikát írunk? Ja, nem! Hanem végre megjelent Schiffer doktor Zengős cikke a Népszabadságban!
Tárcaközi bizottság segíti a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) végrehajtását. Elnöke Õri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A tárcaközi bizottság, illetve albizottságai munkájában a minisztériumok képviselői mellett részt vesznek a regionális fejlesztési tanácsok, az önkormányzati szövetségek, a civil szervezetek, a tudományos élet, valamint a gazdálkodói szervezetek szakértői is.
2005. január 19. TURIZMUS Látogatókat is várnak Vidraparadicsommá szeretnék tenni a darányi ősborókás közelében fekvő tórend-szert a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. Három megyéből menekítik majd ide a más tavakban nem szívesén látott állatokat Ezzel egyidejűleg a somogyi halastórendszereken is vidramentő tavak kialakítását szorgalmazzák. Mindez várhatóan uniós támogatással valósulhat meg.
2005. január 19. A nagyvadra egyedenként évente 150 kiló szemestakarmányt számítanak Javában tart a vadetetési szezon. Bár az idei tél vadgazdálkodási szempontból eddig kedvező, a vadállomány etetésére ilyenkor is mindenképpen szükség van. A költségeket a vadászatra jogosultak állják.
2005. január 23. A norvég kormányzat úgy döntött, hogy öt szürkefarkast lelövet azért, hogy megvédelmezze az északi ország háziállatait, nyájait és csordáit. Ez azt jelenti, hogy a teljes farkaspopuláció egynegyedét elpusztítanák az illetékesek. Környezetvédelmi aktivisták tiltakoznak a kormányzati döntés ellen – adta hírül a BBC.
2005. január 19. Budapest - A Magyar Agrárkamara szorgalmazza, hogy mind több tagja vegyen részt a január 26-a és 29-e között Grazban megszervezendő közép-európai biomasszakonferencián. Az unió régebbi tagállamainak is van mit behozniuk - fejtette ki a tájékoztatón Ebeié Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára, a Veszprém megyei szervezet elnöke.
2005. január 19. SALGÓTARJÁN – Lapunk egyik olvasója jelezte: január 12-én este egy kisebb termetű, fiatal vaddisznótetemet talált a salgótarjáni telkén. Nem nyúlt hozzá, egy vadásznak szólt, akivel csütörtökön tüzetesebben is megnézték az állatot, akinek a hasánál kipirosodott elváltozásokat találtak. Az elhullott állatot átadták a hatóságoknak.
2005. január 24. A nemzeti parkok egyre kevésbé szólhatnak bele a sztrádák nyomvonalának kijelölésébe - panaszolják civil zöldek, s ezt azzal is bizonyítottnak látják, hogy tavaly nyáron megvonták a véleményezési jogkört az autópálya-építések engedélyezésében. A beruházók viszont tagadnak, szerintük továbbra is hosszas vizsgálatok, egyeztetések előzik meg az építkezéseket.
2005. január 22. Gazdasági és politikai kérdés az „alternatív energia” növelése Egyre nagyobb a biomassza segítségével nyert energia szerepe az Európai Unió országaiban. Míg a fakitermelés maradványaiból nyert energia Finnországban az energiaforrások egyötödét teszi ki, addig Magyarországon ez az arány csupán három százalék. E téren minél előbb látványos növekedést kell elérni, mivel az unió is elvárja ezt a tagállamoktól.
2005. január 22. Az idei esztend?ben a parlagi sast választotta meg az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az Európában ritka faj jól illusztrálja, miként gazdagították az új tagok az Európai Uniót természetvédelmi értékekkel: a belépésünk előtt az EU teljes parlagisas-állománya 2 pár volt, mára viszont a létszám - Magyarország és Szlovákia belépésével - 120 párra emelkedett, s ebből 75 pár nálunk él.
2005. január 21. A vadászat vagy halfogás rajongóinak is kedvez a mostani hétvége programok szempontjából. Horgász- és vadásznapok várják a két hobbi iránt érdeklődőket Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban, ahol január 21 -én és 22-én szakkiállítást rendeznek. A dunántúliakat is hasonló programra csábítják a rendezők, Balatoni Vadászati és Trófeakiállítás nyílt ugyanis Balatonalmádiban, a Pannónia Művelődési Központban. A tárlat január 31-ig látogatható.
2005. január 18. VÁSÁRHELYI-TERV Új lendület a kutatásoknak Az alternatív energiafelhasználás, arányának növelése érdekében, a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódva a tiszai ártereken biomassza előállítására alkalmas füvek és fák telepítésére irányuló kutatások kezdődnek az idén.
2005. január 18. Húsz éve még képtelenségnek tűnt volna azt állítani, hogy egyszer gazdaságos lesz fű elégetésével hő- vagy villamos energiát termelni. Nos, a 21. század elején a megújuló energiaforrások egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Különösen az energiafűről esik gyakran szó mostanában, jelesül a Szarvasi-1-ről, amely a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. nemesítése. Számos kiváló tulajdonságainak egyike: a fűtőértéke (14-17 MJ/kg szárazanyag) megközelíti, illetve meghaladja a nyár, a fűz, az akácfa, a hazai barnaszenek hasonló értékadatát.
Erdőmérnök (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.), az MTA levelező tagja (1924). Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A selmecbányai erdészeti főiskolán szerzett oklevelet 1888-ban. Külföldi tapasztalatokat is gyűjtve erdőhivataloknál dolgozott:1889-től Besztercebányán állami erdész, 1907-ben erdőmester, 1908-tól a Földművelésügyi Minisztériumban szolgált. 1919-ben helyettes államtitkár, 1924-25-ben az erdő- és faügyek kormánybiztosa, nyugdíjazásáig címzetes államtitkár.
1830. október 8-án született Máramaros vármegyében, Aknasugatagon (ma: Ocna Sugatag, Románia). Édesapja kincstári alerdészként dolgozott; a szülői házból hozta magával a természet, az erdő iránti vonzalmát. Középiskolai tanulmányait jeles tanulóként Szatmáron (ma: Satu Mare, Románia) végezte. 1850 októberében a selmecbányai (ma: Banská Stiavnica, Csehszlovákia) Bányászati és Erdészeti Akadémiára iratkozott be, mégpedig bányászhallgatónak. A bányászati tárgyak tanulását befejezve végighallgatta az erdészeti tanfolyamot, és 1855-ben kincstári erdészjelölt lett.
Hírek 
