Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

2003 óta

Archívum

Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.

41 484 cikk

Hírek

A házigazda nem is olyan zöld (AFP/ForestPress)

Párizs – A biodiverzitás konferenciát Franciaország látja vendégül, és a zöldek kevesellik a Natura 2000 számára kijelölt területeket Amint arról korábban beszámoltunk, Jacques Chirac a franciaországi Evianban, a G8 csúcstalálkozón, 2003. júniusában jelentette be azt a konferenciát, amelyet 2005. január 24-28. között Párizsban rendeznek a biológiai sokféleségről. Franciaország a házigazdája annak a hétfőn kezdődő 5 napos nemzetközi konferenciának, melyen a vendéglátó kritikával illette magát, mert – számos környezetvédelmi szakember szerint – nem sikerült a maga szabta mércének megfelelően népszerűsítenie a természet megőrzésének feladatát.

Hírek

Politikai szerepben a gyapjaslepke (ForestPress)

Fotó: Csóka György Fidesz-bírálat a Gyurcsány-kormány címére: Az új kormány első száz napjának nagy vesztese a természetvédelem. A győztesek pedig a romániai bányavállalatok és a gyapjaslepke - fogalmazott Medgyesy Balázs.

Rádió

Megszámlálják a medvéket a Kárpátokban (Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül)

2005. január 19. Kipusztulás fenyegeti a kárpáti barnamedvét, a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány régóta tiltakozik az állatok mértéktelen vadászata ellen. Szavuk most eljutott az európai fórumokhoz, így az új román erdőgazdálkodási miniszter is állásfoglalásra kényszerült. A napokban elrendelte, hogy meg kell számolni a medvéket. A napokban kirobbant újabb konfliktus azután történt, hogy az Unió szaktestülete, magyarországi kérésre december 13-án megtiltotta a medvetrófeák romániai bevitelét az Unió országaiba, és a romániai exportot engedélyező hazai hatóság megtiltotta a kivitelt. A sepsiszentgyörgyi Abies Hunting külföldieket vadásztató cég, ahogy Sárkány Árpád igazgató közölte, azt kérte az újonnan kinevezett minisztertől, hogy a tilalom ellenére engedélyezzék a már kifizetett trófeák kivitelét. Összesen ötven tavaly kilőtt medvéről van szó, nyolcezer eurót érő trófeáról.

Ki kicsoda?

FUCHS FRIGYES (1800 - 1874)

Fuchs Frigyes (Lőcse, 1800 - Lőcse, 1874. okt.): mérnök, erdész. Oklevelét a pesti Institutum Geometricumban kapta 1821-ben. 1822-től magánmérnöki gyakorlatot folytatott. 1834-től az újlublói uradalom erdeinek és vasműveinek felügyelője volt. Az erdészet tudományos megalapozása és az okszerű erdőgazdálkodás meghonosítása körül jelentős érdemei vannak. Die Central-Karpathera mit den nächsten Voralpen című munkája nemcsak turisztikai irodalmunkban úttörő, hanem a Közép-Kárpátoknak a műhöz mellékelt első részletes térképe révén kartográfiánk történetében is jelentős. - F. m.: Ungarns Urwälder (Pesth, 1861); A szepességi központi Kárpátok… legnemesebb fanemeinek természetes tenyészeti határairól… (Erdészeti L., 1862); Díe Central-Karpaten (Pest, 1863). - Irod.: Bendefy László: F. Károly kézirati hagyatéka (MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl. Bp., 1964).

Ki kicsoda?

GESCHWIND REZSÕ (1829 - 1910)

Erdőmérnök (Csehország, 1829. augusztus 29. - Korpona, 1910. augusztus 24.) Nemcsak erdész, hanem rózsanemesítő is. Tanulmányait a prágai műegyetemen és a selmecbányai erdészeti akadémián végezte 1851-52-ben. 1872-től 1905-ig, nyugalomba vonulásáig Korpona város erdőmestere. Mintegy 600 új rózsafajtát állított elő. A prágai német egyetemen felajánlott botanikai tanszéket nem fogadta el. - F. m.: Die Hybridation und Sümlingszucht der Rosen (Wien, 1864); Die Rose im Winter (Leipzig, 1884). - Irod.: Czobor László: G. R. (Kertészeti L. 1932.)

Ki kicsoda?

ILLÉS NÁNDOR (1836- 1907)

Erdőmérnök (Királyfia, 1836. május 15. - Palánka, 1907. május 2.). A magyar erdészeti szakirodalom jelentős úttörője. Tanulmányait a selmecbányai Erdészeti Akadémián 1860-ban végezte. A Coburg hercegi erdőbirtokon szolgált, majd 1868-ban a selmecbányai Erdészeti Akadémiára került, ahol mint segédtanár, majd rendes kinevezett tanár magyar nyelven tanított 1872-ig. Ekkor Károlyi György birtokán a Nyírségben vállalt erdőmesteri állást, majd 1878-ban az Esterházy hercegi hitbizományban erdőfelügyelő, de alig egy év után állami szolgálatba került, és 1881-től a Földművelésügyi Minisztérium erdőfelügyelői osztályát vezette, 1891-ben történt nyugalomba vonulásáig. Szakirodalmi munkássága során sokat tett a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése érdekében. Sok cikke jelent meg az Erdészeti Lapokban. - F. m.: Erdőtenyésztéstan (Buda, 1871); A futóhomok megkötése, befásítása és használata (Bp., 1885); A vadőr (Bp., 1907). - Irod.: Magyar Pál: I. N. halálának 50. évfordulójára (Az Erdő, 1957).

Ki kicsoda?

HRONEC JÁNOS (? - 1886)

(? - 1886. MÁJUS 5. MAGAS-TÁTRA) Az irodalomban legtöbbször nevét nem közlik, csak mint hajdú (hajdúch, Heiducke) vagy mint János vezető (vodca, Führer) szerepel. Erdész, Magas-Tátrai hegyivezető, 1850-1880 a tátrafüredi turistákat vezette tátrai túráikon, leggyakrabban a Lomnici-csúcsra, de 1874 után a Gerlachfalvi-csúcsra is a Gerlachfalvi-katlanon keresztül. Hegyivezetői statisztikája: A Lomnici-csúcson 1861-ig 80-szor, 1865-ig 112-szer, 1875-ig 150-szer járt. A tátrafüredi vendégkönyvekben gyakran említik, sőt, a korabeli irodalomban is: pl. Lapczynski Kazimierz: Obrazy tatranskie (Tygodnik Illustr. 1862.) vagy F. W. Hildebrandt: Karpathenbilder (Glogau 1863). A Szepes megyei Malompatakon úrbéri erdész volt. Nyáron leggyakrabban Tátrafüreden tartózkodott. Lapczynski írja, hogy egy elmagyarosodott német volt, magyarul, németül, szlovákul beszélt, de leginkább szlovák volt. Egy hóviharban fagyott meg a Gerlachfalvi-csúcs alatti erdőben. Irodalom: Ivan Bohus: Priekopníci z Gerlachovského chochola, Krásy Slovenska, 1989., 4. szám .Forrás: [Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 424. o.]

Ki kicsoda?

HARACSI LAJOS (1898 - 1978)

Egy kiváló somogyi tudós Haracsi Lajos 1898. április 9.-én született Toponáron. Apja erdőőr, nagyapja, dédapja, ükapja erdész volt. Gyermekéveit a kardosfai erdészházban töltötte. A Kaposvári Állami Főgimnáziumban, a Táncsics Gimnázium elődjében érettségizett, majd a Soproni Bánya és Erdőmérnöki Főiskolán szerzett erdőmérnöki diplomát. Doktori disszertációját 1937-ben a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen - summa cum laude minősítéssel - védte meg. 1943-ban magántanári képesítést szerzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán. Friss diplomásként három évig tanársegéd volt Sopronban, majd, mint segéd-erdőmérnök - rövid miskolci kitérő után -, visszatért szülőföldjére, ahol erdőműveléssel foglalkozott. 1937-től újabb soproni évek következtek. Az Erdészeti Kutató Intézetnél erdőművelési kísérleteket folytatott, de egyidejűleg a Tanulmányi Erdőgazdaságot is vezette. 1948-tól három évig Kaposváron volt erdőigazgató, majd vezérigazgató. 1951-ben újra - immár végleg - Sopron következett. Megbízták az egyetem erdővédelmi tanszékének vezetésével, amit 1968-as nyugdíjazásáig látott el. Közben három évig az önállósult Erdőmérnöki Főiskola első igaz

Ki kicsoda?

WILCKENS HENRIK DÁVID (1763 - 1832)

Wilckens Henrik Dávid (Wolfenbüttel, Braunschweig, 1763. november 14. - Selmecbánya, 1832. május 25.) Erdész, természettudós, a magyar erdészeti szakoktatás megalapítója. Orvosi, bányászati, majd matematikai tanulmányokat végzett. Pályafutását a göttingeni egyetemen magántanárként kezdte, majd a Waltershausen melletti Kemnotében alapított és rövid ideig fennállott Erdészeti Tanintézet első tanára volt. Ennek megszűnte után a selmecbányai Bányászati Akadémia mellett létesített Erdészeti Tanintézet első tanára lett 1808-ban. Előadásainak anyaga öt kötetben, kézzel írott, német nyelvű jegyzetben maradt ránk. Az I. kötet 1814-ből, a többi 1815-ből való, s jelenleg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtára őrzi. - F. m. Die Anfangsgründe der künstlichen Holzzucht… (Braunschweig, 1800). - Irod.: Lesenyi Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (Sopron, 1958).

Ki kicsoda?

VITÉZ FEJES (FEJFAREK) JÓZSEF (1890-1972)

Csurgón született 1890. szeptember 2-án. A Csurgói Református Főgimnáziumban érettségizik. Még az év őszén a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola rendes hallgatója Selmecbányában, az Erdőmérnöki Szakosztályban. Tanulmányait jeles - jó eredménnyel végezte. Kiemelkedő sportteljesítményei: birkózásban többször főiskolai bajnok, kardvívásban is mindig dobogós, de egyéb, atlétikai sportágakban is élen jár. Kiváló volt a főiskolai sport egyik különleges ágában, a sörpárbajban is. 1910. október 1-től évi 600 koronával rendszeresített állami ösztöndíjat nyer. A tanulmányait 4 év után befejezi és erről 1913. augusztus 1-i dátummal végbizonyítványt kap. 1913. október 16-án kinevezik erdőmérnök gyakornokká a Temesvári Magyar Királyi Állami Erdőhivatalhoz, az állást azonban soha nem foglalta el. 1913. október 1-én bevonult egyéves önkéntes katonai szolgálatra. A Császári és Királyi 69-es (Székesfehérvári) Gyalogezredbe sorolják be és itt teljesít szolgálatot az I. világháború végéig, főhadnagy és tartalékosként százados. Beosztásai: szakaszparancsnok, századparancsnok. Kétszer sebesül: 1914. december 1. és 1915. április 9. Kitüntetései: III. osztályú Katonai Érdemrend, Signum Laudis

Ki kicsoda?

VADAS JENÕ (1857 - 1922)

Erdőmérnök (Hámor, 1857. április 2. - Budapest, 1922. július 21.). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia erdőmérnöki szakát 1878-ban végezte, majd a máramarosszigeti erdőigazgatóságnál gyakornok lett. 1880-ban államvizsgát tett. 1881- 82-ben a földművelésügyi minisztériumban volt gyakornok, 1881-85-ben az óvízi erdőgondnokságnál (Szepes vármegye) erdész. 1885-ben a vadászerdei erdőgondnokság (Temes vármegye.) vezető erdésze és az ott alapított erdőőri szakiskola tanára, 1886-ban főerdész és igazgató tanára volt. 1891-től a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián rendes tanár erdőművelést, erdővédelem-, növény- és állattant adott elő. 1898-tól az általa szervezett központi erdészeti kísérleti állomás első vezetője. 1910-ben az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetsége elnökévé választotta. Több külföldi tanulmányutat tett. Jelentős szakíró. Munkatársa volt az Erdészeti Lapok című folyóiratnak és 1899-től 1918-ig szerkeszti az általa alapított Erdészeti Kísérletek című folyóiratot. F. m.: Hengertábla… (Bund Károllyal és Tavi Gáborral, Besztercebánya, 1892); Szervezzük meg a magyar erdészeti kísérletügyet (Selmecbánya, 1893); A selmecbányai magyar királyi er

Ki kicsoda?

TUSKÓ LÁSZLÓ (1920 - 1984)

Erdőmérnök (Szeged, 1920. márc. 17. - Sopron, 1984. febr. 13.), a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa (1969). Erdőmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (Sopronban) 1943-ban szerezte meg. Ezután rövid ideig az erdőhasználattani tanszéken dolgozott. 1944-től a marosvásárhelyi, majd a miskolci erdőigazgatóság segéd-erdőmérnöke volt. Katonai szolgálata és hadifogsága után 1946 végétől a szegedi erdőigazgatóságnál erdőgondnok. 1949-50-ben az ásotthalmi erdész szakiskolát vezette. 1950 őszén kinevezték a Soproni Erdészeti Technikum igazgatójává. Jelentős kutatómunkát folytatott a vörösfenyő nemesítése terén. Tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el, az Országos Erdészeti Egyesület oktatási bizottságában kifejtett társadalmi tevékenységéért 1977-ben megkapta a Bedő Albert Emlékérmet. - Irod. Dr. Bársony Lajos: T. L. (Erdőgazdaság és Faipar, 1984. 5. sz.).

Ki kicsoda?

SZKALÁK GYULA (1942-2003)

Erdőmérnök, az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának igazgatója volt. 1942. február 22-én született Désen. „Erdészeti tevékenységemet 1956. augusztus 1-vel kezdtem el, mint technikum gyakornok, a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság Kőszegi Erdészeténél” - írta önéletrajzában. A következő év szeptemberétől a Soproni Erdészeti Technikum tanulója. 1961-ben érettségizett, és még abban az évben felvételt nyert az Erdőmérnöki Főiskolára. A nyári szünidőket újból a Szombathelyen, az erdőgazdaságnál tölti. A diploma megszerzése után egy darabig még az erdőgazdaság állományában van, de már az erdőrendezők vándoréletét éli. 1968. április 1-től már „papíron is” az erdőrendezőségnél dolgozik. 19 évet erdőtervezőként húz le, majd 1980-ban csoportvezetővé nevezik ki. Öt évvel később pedig megbízzák a Szombathelyi Erdőtervezési Iroda vezetésével. Szakmai felkészültségét állandóan fejlesztette, számítástechnikai folyamatszervező és rendszervező képesítést szerzett, majd ingatlanrendező és földmérő képesítést. A szakma számos területén tevékenykedett: készített vadászati üzemtervet, termőhely feltárási, fásítási és erdőtelepítési terveket, de foglalkozott az erdőművelési és fahasznál

Ki kicsoda?

SZIKLAI OSZKÁR (1924 - 1998)

Vancouveri egyetemi tanár, a soproni egyetem tiszteletbeli doktora. Életpályájában benne van a huszadik század keserű magyar tragikuma, de benne van az akaraterő és elszántság is, amely oly sok külföldre sodródott magyart kitüntet. Répáshután született több generációs erdész családból. Sopronban 1946-ban szerzett erdőmérnöki oklevelet. Pályafutását a legendás Roth Gyula professzor mellett kezdte. 1947-től két évet a szanyi erdőgondnokságon és ugyanennyi időt az ERTI Budakeszi Kísérleti Telepén dolgozott. 1951-től nevezték ki az Egyetem Erdőtelepítési Tanszékére adjunktusnak. 1956-ban a tragikus soproni egyetemi exodus részeseként távozott Ausztriába, ill. Kanadába a Brit-Columbiai Egyetemre, az ott megalakult önálló Soproni Karra. Nevéhez fűződik az ott megszervezett erdészeti genetikai oktatás. Emellett erdőtelepítést és maggazdálkodást is tanított. 1959-ben a magyar kar megszűnt. Sziklai Oszkárt a vancouveri egyetem saját állományába vette át. Egyetemi tanárként 1971-től 1990-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig meghatározó egyénisége maradt nemcsak a Karnak, hanem az egyetemi közéletnek is. 1982-85 között az Erdészettudományi Intézet vezetői teendőit is ellátta. Kiemelkedő kut

Ki kicsoda?

SZABÓ ENDRE (1882–1964)

Erdőmérnök, Budapesten született 1882. július 25-én - meghalt Felsőbányán, 1964. január 17-én. 1904-ben a selmecbányai akadémián szerzett oklevelet. Jankó Sándor tanársegédeként elsőnek ismertette Magyarországon a sztereofotogrammetriát és a gyakorlatban is alkalmazta. Õ volt az új geodéziai felmérési módszer kikísérletezője hazánkban. 1914-től Kolozsvárott működött. - F. m.: Sztereofotogrammetria (Erdészeti L. 1910); A sztereofotogrammetria gyakorlata és ennek segédeszközei (Erdészeti L. Bp., 1911); Az ikonometer hivatása (Magy. Erdész, Rimabánya, 1912); A sztereofotogrammetria állása (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1912).

Ki kicsoda?

STIFT KÁLMÁN (1901 - 1982)

Erdőőr, kerületvezető erdész, 1901. október 16-án született a tuskósi /szilágyi-ház/ erdészházban. Kilencen voltak testvérek, akik közül Géza szintén az erdész szakmát választotta. (Édesapja, Stift György 1868. április 21-én született Kapuváron. 1893-ban szerzett " Erdőőri Szakvizsgálat Bizonyítvány "-t. A kapuvári Esterházy uradalom bérbeadása idején, báró Berg Gusztáv főmérnöksége alatt erdőőr volt. Ekkor Krautil János uradalmi főerdész irányította az erdőgondnokságot. Szolgálati helye a kapuvári és az Osli-éger volt. A bérlet lejárta után, 1910-ben az erdő-mezőgazdasági területek ismét házi kezelésbe kerültek és ekkor Vermes György erdőmester Csikóségerbe nevezte ki erdőőrnek.) Stift Kálmán elemi iskoláit a majori iskolákban /Öntésmajor /végezte, a hatodik osztályt 1914-ben Földszigeten fejezte be. 1917-ben lépett uradalmi szolgálatba, mint „napidíjas erdőlegény". 1922-ben Szombathelyen erdőőri gyakorlati vizsgát tett. 1925-től segéderdőőri kinevezést kapott a Kapuvári-, majd Osliégerben, később édesapja mellett, Csikóségerben teljesített szolgálatot. 1927-28-ban az Esztergomi m. kir. erdőőr-és vadőr iskolában sikeres vizsgát tett. 1930-ban édesapja halálát követően Õ lett a csi

Ki kicsoda?

RATKOVSZKY KÁROLY (1862 - ?)

Ratkovszky Károly (Nagyenyed, 1862. márc. 7. - ? ): erdész, zoológus. Az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte. 1887-ben Budapesten erdészeti államvizsgát tett, 1885-ben erdőgyakornok a máramarosszigeti erdőgazdaságban. 1888-ban Sopron vármegyébe helyezték át 1899-ben Sopronban az állami erdőhivatal főnöke. Entomológiával, ezen belül főként bogarakkal foglalkozott. Cikkei az Erdészeti Lapokban és Rovartani Lapokban jelentek meg.

Ki kicsoda?

NEMKY ERNÕ (1909-1986)

A mezőgazdasági (erdészet) tudományok doktora, egyetemi tanár. Diósgyőrben született, 1933-ban Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet. Gyakorlati munkáját a Miskolci erdőgazdaságnál kezdte, majd az Erdőmérnöki Kar Híd- és Vasútépítéstani Tanszékén dolgozott tanársegédként. Innen előbb a Budapesti Állami Erdőfelügyelőséghez, később pedig a Gödöllői Erdőgazdasághoz került. E munkahelyeken alföld- és kopárfásításokkal foglalkozott. Különösen az eredményes pilisi kopárfásítások bizonyítják kiemelkedő szakmai munkáját. 1943-49-ig a Nagymarosi Erdőgondnokságot vezette. Innen a Mezőgazdasági Tudományos Központba, majd az MTA adminisztrációjába rendelték erdészeti előadónak. Megingathatatlan erkölcsi alapokon álló, kötelességtudó, szorgalmas tudományszervezőként jó szolgálatot tett az erdész szakmának. 1951-ben bízták meg az Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Tanszékének vezetésével, ahol 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig fő feladatának az oktatás folyamatos korszerűsítését, új egyetemi jegyzetek írását, a botanikus kert fejlesztését, a gyűjtemények létrehozását, kiegészítését tekintette. E munkáját is páratlan szorgalom és a minőségre való törekvés jellemezte. De nemcsak öt tantárgy korszerű o

Ki kicsoda?

NAGY LAJOS (1921–1981)

Erdőmérnök, műszaki igazgató. (Szombathely, 1921. márc. 18. – Sopron, 1981. szept. 30.) Mérnöki oklevelét Sopronban szerezte 1944-ben, majd az erdészet alkalmazásában az erdőrendezési munkák irányításában vett részt. 1960-ban a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat megbízásából Győr város felmérési munkáit irányította. 1969-től Lagosban a Nigerian Mapping Company közös vállalat első műszaki igazgatója volt. Az ő irányítása alatt szerveződött meg és fejlődött fel a vállalkozás a földmérési-térképészeti és geokartográfiai munkákban, 1977-ben tért haza, nyugdíjazásáig műszaki ellenőrként dolgozott.– F. m. A Nigériai Térképészeti Vállalat (Földmérő, 1981. 4. sz.) – Irod. Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka, II. (Bp., 1984).; Nekrológ (Geodézia és Kartográfia, 1981. 6. sz).

Ki kicsoda?

LATTYÁK SÁNDOR (1871 - 1947)

Lattyák Sándor (Alsókubin, 1871. október 19. - Budapest., 1947. március 19.). Erdőmérnök, geográfus. Oklevelét 1894-ben a selmecbányai akadémián szerezte. 1898-ban állami szolgálatba lépett, felvidéki, majd erdélyi állomáshelyeken, legutóbb Budapesten szolgált, ahol 1927-ben erdőtanácsosként vonult nyugalomba. Régészeti, geográfiai és etnográfiai kérdések is foglalkoztatták. A Ptolemaeus által jelzett településeket ókori világtérképre rögzítette. - F. m.: Excerptum ex opere: Explicatio Geographiae Claudii Ptolemaei (Bp., é. n.).

Ki kicsoda?

LÁNGOS LAJOS (1888–1959)

Erdőmérnök, Káposztafalván született 1888. július14-én – elhunyt Miskolcon, 1959. november 23-án. Oklevelét a selmecbányai akadémián 1911-ben nyerte. Több évtizedes magánmérnöki tevékenység után állami szolgálatba lépett, és a rozsnyói, ill. a miskolci erdőhivatal vezető főmérnöke volt. Nagyméretű facsúsztató berendezéseket, Bustyaházán 200 000 m3-es víztárolót, majd közutakat, vasútvonalakat, sodronykötélpályát tervezett és épített. Fotobussolának nevezett műszerével a terepfelvételi eljárást jelentékenyen gyorsabbá és olcsóbbá tette. Műszerét a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1910-ben első díjjal jutalmazta és a külföld is elismeréssel fogadta. - F. m.: Erdei szintező eszköz (Magy. Erdész, Rimabánya, 1910); A photobussola alkalmazása a monokuláris rendszálmérésre alapított photogrammetriában (Magy. Erdész, Rimabánya, 1911); A fotogrammetria elemei (Magy. Erdész, Rimabánya, 1912).

Ki kicsoda?

MIGLIERINI MARCO (1929 – 2004)

Felvidéken született 1929. július 28-án, a ma Szlovákiában található Szepesolasziban (Spis¹k?vlachy). Elemi iskoláit szülőfaluja szlovák nyelvű iskolájában végezte, majd a pozsonyi magyar nyelvű gimnáziumban tanult tovább. Az 5. gimnáziumi évét a kassai szlovák nyelvű gimnáziumban végezte, de 1946-ban, a kitelepítések során menekülniük kellett a szülőföldről. A szülőföld kényszerű elhagyása nagyon mély nyomot hagyott lelkében, beszélgetések során erről többször említést tett. Hosszas hányattatás után kerültek Kaposvárra, édesapja a Kardosfai erdőgondnokságnál kapott állást. Magyarországon két évig Sárospatakon diákoskodott, majd a nyolcadik osztályt Kaposváron fejezte be, és itt szerzett érettségi bizonyítványt. Érettségi után a Kardosfai Erdőgondnokságnál kezdett dolgozni vágásőrként, innét került 1950-ben a soproni Erdőmérnöki Főiskolára. A selmeci hagyományok soproni ápolását az akkori politikai éra tiltotta. A hallgatók azonban az idősebbektől hallva megismerték és titkon továbbvitték a hagyományokat. A tiltás ellenére megtartott hagyományőrző eseményekben ő is részt vett, ami tudomására jutott a hatalomnak, ezért 1951. májusában eltávolították az egyetemről. A szülőföld kénysz

Ki kicsoda?

FEKETE ZOLTÁN (1877 -1962)

Fekete Zoltán (Selmecbánya, 1877. április 18. - Sopron, 1962. április 4.). Erdőmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1941). ~ Lajos erdész fia. Főiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte. 1898-ban az állami erdészet szolgálatába lépett. 1901-1907 között a selmeci főiskola erdőrendezéstani tanszékén tanársegéd, majd adjunktus, 1911-ben a főiskola rendkívüli, 1918-ban rendes tanára. A főiskola Sopronba költözése után ott működött, főiskolai, majd 1934-től egyetemi tanárként, 1946-ban nyugalomba vonult. 1960-ban az Erdőmérnöki Főiskola gyémántoklevéllel tüntette ki. 1931-től 1941-ig felsőházi tag. Növényföldrajzi vizsgálatokkal, majd az erdőrendezéssel, erdőbecsléssel, erdőérték- és magasságszámítással foglalkozó tanulmányokat, több hézagpótló szakkönyvet írt. - F. m.: Erdőbecsléstan, Erdőrendezéstan (I-II.), Erdőértékszámítástan (sokszorosított egyetemi előadások, 1941); Erdőbecsléstan (Bp., 1951). - Irod. Márkus László: Dr. F. Z. (Az Erdő 1962. 1. sz.); Magyar János: F. Z. (Soproni Szemle, 1962.)

Ki kicsoda?

FEKETE LAJOS (1837 - 1916)

Fekete Lajos (Torda, 1837. jún. 18. - Selmecbánya, 1916. jún. 29.): erdész, botanikus, főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1910). ~ Zoltán erdőmérnök apja. Tanulmányait 1856-59-ben a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián végezte. 1859-től a kolozsvári erdőigazgatósági kerületben dolgozott, 1867-ben a selmecbányai akadémia segédtanára, 1878-ban rendes tanára. 1873-tól az erdőtenyésztéstan tanszék vezetőjeként erdőtenyésztéstant és erdővédelmet, talaj- és klímatant, az erdészeti, vadászati és úrbéri törvényeket tanította. 1891-től az erdőrendezést, -becslést, -értékszámítást, valamint az erdészeti statisztikát is. Szakmunkáiban is az erdészet minden ágát művelte. 1906-ban nyugalomba vonult. Szakcikkeit az Erdészeti Lapokban és az Erdészeti Kísérletek című folyóiratban közölte, igen termékeny népszerűsítő szakíró is volt. - F. m. A mezőség kopárainak befásítása (Kolozsvár, 1876); Erdészeti rovartan (I-II. Selmecbánya, 1878); Erdészeti talajtan (Selmecbánya, 1882); Az erdőbecsléstan kézikönyve (Scholtz Gyulával, Selmecbánya, 1882); A tölgy és tenyésztése (Bp., 1888); A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése (Bp., 1889); Erdészeti növényt

Partnereink