2014. május 8, Magyarország, Visegrád  - A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Bulgária Horvát Köztársaság és Románia környezetvédelmi miniszterei

MEGERŐSÍTIK a Visegrádi Országok környezetvédelem és a klímapolitika területén történő együttműködésének jelentőségét,
EMLÉKEZVE a Visegrádi Csoport környezetvédelmi minisztereinek korábbi találkozóira,
FIGYELEMBE VÉVE a Visegrádi Csoport Magyar Elnökségének 2013/14-re vonatkozó programját,
FELISMERIK az Európai Unió döntéseinek politikai lehetőségeit és ezek környezetre gyakorolt hatásait, és ezáltal annak szükségességét, hogy a nemzeti álláspontokat koordinálják,
a következőkben állapodtak meg:

Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra
A 2020-2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret kapcsán a miniszterek üdvözölték a márciusi Európai Tanács következtetéseit. Ugyanakkor a miniszterek úgy vélték, néhány fontos elem kimaradt a keretből, ami a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokkal összhangban további feladatokat jelent, és további erőfeszítéseket igényel a Bizottságtól a júniusi Európai Tanácsra való felkészülés folyamatában. A feladatok ütemezésének a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások menetével is összhangban kell lennie. További elemzésekre van szükség a Bizottság javaslatainak az egyes tagállamokra vonatkozó hatásai kapcsán.
A miniszterek fenntartották álláspontjukat, hogy csak egy célra van szükség, egy üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célra, amelyet reális szinten kell meghatározni és technológia-semlegesen, költséghatékony módon kell elérni. A célkitűzésnek mindemellett figyelembe kell vennie az ipari versenyképesség és a releváns állami támogatási szabályokat egyaránt.
A Bizottság megállapításaival összhangban, a miniszterek aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy a célérték aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelmű tagállamokra, ily módon hangsúlyozták az erőfeszítés- és tehermegosztás szükségességét a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (ETS) és az erőfeszítés-megosztási döntés (ESD) alá tartozó szektorokban egyaránt. A miniszterek megegyeztek, hogy az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat, az új politikai keret megvalósítása által okozott terhek miatt kompenzáló megfelelő mechanizmusokat a lehető leghamarabb ki kell dolgozni és azokról egyezségre jutni, mielőtt az új politikai keretről való végső döntésre sor kerül. Ez az ÜHG célról való döntéshez vezető út egyik kulcseleme, mely döntést az Európai Tanács hozza meg annak megfelelően ütemezve, hogy az EU tervezett hozzájárulását 2015 első negyedévében beadhassa a UNFCCC felé.
A miniszterek figyelembe vették, hogy – amint a Bizottság 2014 januári közleményében is szerepel – az EU ETS az európai kibocsátás-csökkentési célok teljesítésének kulcseleme kell, hogy maradjon, így hatékony működését 2030 után is biztosítani kell, beleértve megfelelő szénszivárgási szabályok alkalmazását is.


Kiotói Jegyzőkönyv Ambíciós Mechanizmusa a Bizottság által javasolt beadvány alapján

Ami a Kiotói Jegyzőkönyv Ambíciós Mechanizmusát illeti, a miniszterek kiemelt figyelmet kell, hogy fordítsanak arra, hogy a globális erőfeszítések hatékonyak legyenek, ezáltal pedig globálisak és méltányosak. Miközben a Miniszterek úgy gondolják, hogy az EU-nak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vállalt ambíciószintjét fenntartva meg kell őriznie globális vezető pozícióját, a miniszterek fontosnak tartották, hogy minden fél arányos részt vállaljon e küzdelemben. Ennél fogva, a miniszterek arra ösztönöztek minden fejlett államot, hogy csatlakozzanak az EU erőfeszítéseihez és vállaljanak hasonlóan ambiciózus kötelezettségeket 2020 előtt. A fejlődő államokat illetően a miniszterek kihangsúlyozták, hogy az EU-nak értékelnie kell azok erőfeszítéseit, amelyekkel megfelelő mértékben járulnak hozzá a globális erőfeszítésekhez egyéni felelősségük és képességeik szerint, figyelembe véve azt, hogy ezek a felelősségek és képességek változnak az idők során. A kötelezettségvállalásokat a kiegyensúlyozottság és költséghatékonyság szempontjait figyelembe véve nemzeti szinten kell meghatározni, amely lehetővé teszi, hogy a felek saját fejlődési igényükhöz igazítsák intézkedéseiket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizve fenntartható módon növekedjenek. A miniszterek remélik, hogy a júniusi bonni miniszteri kerekasztal-tárgyaláson megvitatásra kerül, hogy a hazai és nemzetközi éghajlatváltozással kapcsolatos lépések a jelenben és a jövőben hogyan képezhetik egy igazságos és ambiciózus 2015-ös szerződés szilárd alapját.
A miniszterek továbbá támogatták az EU-t a globális erőfeszítésekhez való hozzájárulások terén abban, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse üvegházhatású gáz kibocsátását a 1990-es év szintjéhez képest, valamint az ehhez vezető politikák megvalósításában, hogy elérje ezt a célt. A miniszterek tudomásul vették az 5. Értékelési Jelentés (5th Assessment Report) megjelent részeit és várják az IPCC további munkáját a nemzetközi tárgyalások ösztönzése érdekében.


Az EU levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagja – véleménycsere a csomag további fejlesztéséről

A Miniszterek megvitatták az Európai Bizottság által benyújtott Levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagot és megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel annak tárgyalása során. A javasolt célokat és az azokból következő csökkentési kötelezettségeket, az előzetes felmérések alapján, a V4+ államok túl ambiciózusnak és aránytalannak tartják.

A Miniszterek a csökkentési kötelezettségek meghatározásánál az egyedül az EU-szintű költséghatékonysági megközelítés alkalmazását elfogadhatatlannak tartják, mivel az az alacsony GDP-jű Tagállamokra ró nagyobb terhet. Az egyenlőbb tehermegosztás érdekében egyéb megközelítések, például a szennyező fizet elv, a kohézió, a gazdasági lehetőségek figyelembe vétele szükséges.

El kell kerülni, hogy az EU-n belüli szennyezés kibocsátás csökkentés eredményeként az EU-n kívül emelkedjen az. Ebben a tekintetben az EU tagállamok versenyképességét is figyelembe kell venni.

A V4+ államok nem támogatják a metán integrálását a NEC szabályozásba, mielőtt annak teljes körű, tulajdonságaira, levegőszennyező hatásaira, valamint alacsony költségű vagy költségmentes csökkentési lehetőségeinek feltárására vonatkozó vizsgálata meg nem történik a Genfi (LRTAP) Egyezmény tudományos testületei által.

A V4+ államok együtt lépnek fel annak biztosítása érdekében, hogy a közepes tüzelőberendezésekre olyan kibocsátási határértékek kerüljenek meghatározásra, melyek nem rónak elviselhetetlen terhet a kis- és középvállalkozásokra, valamint a háztartásokra.
A V4+ országok számára a háztartási tüzelési szektor nagyon fontos része a 2030-ra tervezett kibocsátás csökkentésnek. A maximális csökkentés elérése érdekében kulcs az ambiciózus szabályozás az Ökodizájn irányelvben a kazánok és az egy helyiséget fűtő tüzelőberendezések tekintetében és legalább a szabályozás néhány részének hatályba kellene lépnie 2022 előtt (lehetőleg a jelenlegi műszaki szabványokra alapozva).

GMO csomag
A Miniszterek kiemelték a szubszidiaritás és az országok szuverenitásának fontosságát a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésével kapcsolatban. Ezért megállapodtak abban, hogy kifejezésre juttatják közös és általános támogatásukat az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK Irányelvének módosításáról szóló javaslatra vonatkozóan. A tanácsi munkacsoportban részletesen megvitatott szövegjavaslat elfogadhatónak tűnik mind a GMO-k termesztését elutasító, mind a GMO-kat termesztő országok számára. Így a Miniszterek egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó tárgyalásokat követően közös érdekük, hogy ez a kiemelten fontos kérdés mihamarabb megoldódjon és a Tanácson belül 2014 első félévében megállapodás szülessen annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen eldönteni, hogy akarnak e GMO-kat termeszteni a saját területükön vagy sem.
Tiszteletben tartva a szomszédos országok eltérő GMO stratégiáit, a Minisztereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosítsák az információk megfelelő megosztását, valamint megfelelő intézkedéseket hozhassanak a GMO-k nem szándékos jelenlétének elkerülésére a határmenti területeken. A biológiai sokféleség és a gazdák érdekeinek hatékony védelme érdekében szükséges a szomszédos országok közötti tapasztalatcsere és együttműködés.
A GMO-k termesztésével kapcsolatos nemzeti koegzisztencia szabályok bevezetése kiemelten fontos. A koegzisztencia szabályokkal kapcsolatos tapasztalat- és információcsere, valamint az országok közötti együttműködés elengedhetetlen annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a GMO-k biztonságos felhasználását és elkerüljük a határon átnyúló szennyeződéseket.


A V4-es környezetvédelmi együttműködésének nemzetközi kontextusa
A miniszterek nagy várakozással tekintenek az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének első ülésére és ezúton fejezik ki elköteleződésüket az első ülés sikere iránt. A miniszterek a UNEA plenáris és vacsora témáját is kiemelten fontosnak tekintik. Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, ezúton fejezik ki hajlandóságukat az első ülés megfelelő eredményének, vagyis a miniszteri nyilatkozat biztosítására. A miniszterek nyitottak egy interaktív miniszteri vitán való részvételre az első UNEA ülésen.

A miniszterek meggyőződése, hogy a fenntartható fejlődés csak a három dimenzió- gazdasági, szociális és környezeti- integrált és kiegyensúlyozott megközelítésével érhető el. A miniszterek megegyeztek, hogy a vízügy, biodiverzitás, éghajlatváltozás, fenntartható termelés és fogyasztás valamint a tengerügyi kérdések olyan témák, amelyeket a Fenntartható Fejlődési Célokba kell foglalni és közös erőfeszítéseket kell tenni ennek elérése érdekében.

Visegrád, 2014. május 8.