2006. november 2.
A magyar társadalmi (politikai, gazdasági stb.) irracionalizmusok tömegében egy jellegzetes vonulat a természetes és a mesterséges környezet gátlástalan közösségi elhasználása, pusztítása, másfelől a környezettel szembeni teljes egyéni (állampolgári) közöny. A legújabb környezetterhelési őrület a könnygázszmog. Nem elég, hogy magyar fővárosban uralkodó közlekedésszervezési anomáliák, a főváros működtetésében tapasztalható más, környezetveszélyes állapotok - mint pl. a nyitott terekben végzett építési munkálatok miatti porszennyezés folytán - világviszonylatban az egyik legmagasabb környezetterhelésű város volt eddig is, most még a rezsim elleni zavargások is fokozottan terhelést jelentenek. Változási szükségszerűségek
A világban számos, makro jellegű és azonnali változásigény fogalmazódik, melyek legjellegzetesebb típusai a demográfiai és a környezeti válság. Mindkettő válságlaboratóriuma itt van Magyarországon. Az EU mindkét tárgyban készíttetett egy hosszú távú szakértői előretekintést. A brit kormány számára készült jelentés szerint pl. az 1930-as évekéhez hasonló gazdasági megrázkódtatások köszönthetnek a világra, ha a folytatódó légköri felmelegedés egy ponton visszafordíthatatlanná válik, és felgyorsul. A Világbank korábbi vezető közgazdásza, jelenlegi brit kormánytanácsadó, Nicholas Stern által jegyzett tanulmányt Londonban tették közzé, alig egy héttel a Nairobiban november 6-án kezdődő nemzetközi légkörvédelmi tanácskozás előtt. Ezen a konferencián azt kellene megvitatni, hogy milyen új egyezménnyel lehetne helyettesíteni a 2012-ben hatályát veszítő kiotói éghajlatvédelmi megállapodást. /1/ A mintegy 700 oldalas tanulmány szerint az évszázad közepéig a globális átlaghőmérséklet 2-3, a végéig pedig 5-6 fokkal emelkedhet. A folyamat ellensúlyozására az évszázad közepéig a világ áramtermelésének mintegy 60-75 százalékát kell „dekarbonizálni”, azaz a szén- és szénhidrogén-tüzelést más energiaforrásra kell átállítani. A helyettesítésre alkalmas technológiák kifejlesztését a mostani, évenkénti 34 milliárd dolláros összeg megháromszorozásával kellene ösztönözni. A jelentésben foglaltak szerint 2050-ig a globális GDP 1 százalékának feláldozásával stabilizálni lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását és a hozzájuk kapcsolható éghajlati viszonyokat. Ha azonban ezt elmulasztjuk, akkor a környezeti feltételek oly mérvű romlásnak indulhatnak, hogy a fogyasztás 5-20 százalékkal csökkenhet. Magyarország a túlnépesedés tüneteit mutatja?! A Columbia Egyetem ismert közgazdaságtan-professzora, Jeffrey D. Sachs szerint a politikai rendszereink nagyrészt alkalmatlanok a mai világ kihívásainak a kezelésére. A globális növekedés és a népességszaporodás olyan példátlan módon megterheli a környezetünket, hogy soha nem látott kihívás elé állítja a társadalmat. /2/ Nálunk, a „magyar ember lábnyoma” típusú környezetminőség és környezettudatosság minősítés szerint, a lakosság olyan mértékben terheli és pusztítja a környezetet, hogy az a túlnépesedés tüneteit mutatja, miközben a magyar társadalom évente egy kisváros lakosságának megfelelő népességet veszít. Az ok, hogy a magyar ember olyan mértékben „lakja le” környezetét, mintha legalábbis 30 millióan laknánk az országot.
A Science magazin egész Európára kiterjedő értékelése szerint a mediterrán és a hegyvidéki területeket fogják leginkább érinteni a kontinens természeti erőforrásaiban bekövetkező változások. A legjelentősebb tényezők az éghajlatváltozás, a földhasználat és a társadalomgazdasági tényezők, ezek számítógépes modellezésével hatásvizsgálatok /3/ azonnali változásigényről szólnak. Az összes európai terület közül a mediterrán régió tűnik a legérzékenyebbnek az évszázadban bekövetkező globális változásokra. A legtöbb hatás a növekvő hőmérséklettel és a csökkenő csapadékkal áll összefüggésben. Vízhiány, az erdőtüzek kockázatának növekedése, a növényzet északi irányba való eltolódása és a földek mezőgazdasági hasznosíthatóságának visszaszorulása várható, jövendöli a tanulmány első számú szerzője, dr. Dagmar Schroeter, a Harvard Egyetem Nemzetközi Fejlődési Központjának munkatársa. /4/ A magyarországi terület aszályos, vízhiányos és egyben árvizek sújtotta, flórájában és faunájában is jelentősen átalakulóvá válik.
A magyar sztyeppe
Az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete a Duna–Tisza közötti Homokhátságot félsivatagos övezetté nyilvánította s hosszú távon ez jellemezheti majd az egész térséget. Tudósok szerint Magyarországon teljesen új időjárási tendencia kezdődik Sztyeppeszerű, szélsőséges klímára számíthatunk: a szaharai forróságot nagy lehűlések követhetik. Jócskán megnőtt a légkör szén-dioxid-szintje – állítja Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetője. Láng István, az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetének kutatóprofesszora szerint az elmúlt százötven évben körülbelül 30 százalékkal emelkedett a légkör szén-dioxid-tartalma. A természeti katasztrófák már évi 150-180 milliárd forintos kárt okoznak nálunk. Hosszú távon át kell alakítani a gazdaság szerkezetét, áttérni alternatív energiaforrásokra. /5/
Szuperinfluenza-válságok
A környezethez való viszony az egészséggazdaságban is hasonló anomáliákat mutat. A magyar hozzáálláshoz képest azért nagyobb felelősséget mutatnak a fejlett országok. Az amerikai kormány intézkedési stratégiája már kész, Bush elnök vázolta fel a Nemzeti Egészségügyi Intézetben (NIH) mondott beszédében. A felkészülésre 7,1 hétmilliárd dollárt kért a kongresszustól: 1,2 milliárd dollárt a kormány mintegy húszmillió adag oltás beszerzésére fordít a madárinfluenza jelenlegi H5N1 variánsa ellen, egymilliárd dollárt a madárinfluenza tüneteinek a súlyosságát enyhítő általános gyógyszerek felhalmozására, 2,8 milliárd dollárt pedig új vakcinák kifejlesztésére a kialakuló új változatok ellen. 583 millió dollár az államok és a helyi hatóságok felkészítését segíti. A terv szerint a szövetségi állami és helyi hatóságoknak szigorúan be kell osztaniuk a rendelkezésre álló oltóanyagot, orvosságot és állapotuk súlyossága szerint rangsorolni kell a megrémült betegeket annak megakadályozása érdekében, hogy elárasszák a kórházakat és ott terjesszék tovább a vírust. A járványok megjelenése után egy ideig ugyanis szűkös vakcina- és gyógyszerellátással kell számolni, mivel a gyógyszeripar csak néhány hónap elteltével lesz képes elegendő mennyiségű oltóanyagot előállítani az új változat ellen. A járvány a legrosszabb esetben a népesség akár egyharmadát is megfertőzheti és a halálos áldozatok száma a vírustól függően 200 ezer és 1,2 millió között alakulhat. A vírus leggyorsabban az iskolaköteles korú gyerekek körében terjedne és 40 százalékukat fertőzné meg. A járulékos gazdasági és egyéb károkat nem számolva az egészségügyi kiadások a 180 milliárd dollárt is elérnék egy enyhébb lefolyású járvány esetén is.
1. A brit kormány számára készült jelentés szerint. VG-összefoglaló
2. Sachs,J.D.: Elhibázott stratégiák – a környezet visszavág. vg.hu
3. Európát érinti legkevésbé a klímaváltozás. Richárd Balázs, sg.hu
4. A magyar sztyeppe. Sándor Zsuzsanna, 168ora.hu
5. Szuper-influenza: fikció vagy valóság? MTI, ma.hu