A kutatók következtetéseiket 52, a világ éghajlati viszonyait szimuláló program futtatásának, és 16 különböző számítógépes modell alkalmazásának segítségével vonták le. Tüzet, szárazságot és erdőpusztulást hoz a hőmérsékletemelkedés. A Scholze kutatócsoport előrejelzése: bolygónk három vagy több fokos melegedése esetén több lesz az erdő- és bozóttűz – olvasható a SciDev.Net oldalon.A jövő század folyamán, három Celsius fokos hőmérséklet emelkedés esetén, megnövekszik a szárazság, az erdő- és bozóttüzek valószínűsége és az erdők pusztulásának kockázata a fejlődő világ számos részén, mondják a kutatók.
Marko Scholze, az Egyesült Királyság bristoli egyetemének tudósa vezetett egy kutatást, mely az éghajlatváltozás hatásait vizsgálta a kulcsjelentőségű ökoszisztémákra.
Eredményeiket a Proceedings of National Academy of Sciences (Tudományos Akadémiai Közlemények) internetes oldalán tették közzé.
A tanulmány szerint, nagy a veszélye annak, hogy akár két Celsius fokosnál kisebb hőmérséklet emelkedés is elég lesz, a gyakoribb erdő- és bozóttüzekhez, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Közép-Ázsia területén.
A tavaly közzétett kutatási eredmények szerint a két fokos hőmérséklet emelkedés eléggé valószínű, de a 11 fokos emelkedés is lehetségesnek tűnik.
Még ha az üvegházhatást keltő gázkibocsátás meg is szűnne, a hőmérséklet emelkedése tovább folytatódna, mivel az óceánokból kiszabadul a bennük tárolt hő.
Scholze csoportja felhívja a figyelmet arra, hogy az emelkedő hőmérséklet nagyban fokozza az erdők eltűnésének veszélyét Amazónia, Közép-Amerika és Kelet-Kína területén.
Ha a hőmérséklet több mint három Celsius fokkal emelkedik, bizonyos, hogy Nyugat-Afrika és Közép-Amerika édesvízkészlete tovább fogy, ezért ezek a területek még nyomasztóbb aszálytól szenvedhetnek.
Ilyen szintű felmelegedésnél az a szénmennyiség, amit a fák és a föld elnyelnek, valószínűleg kevesebb lesz annál, amit széndioxid formájában a légkörbe kibocsátanak. Ez a körülmény egy erős, pozitív visszacsatolási kört hozna létre, ami tovább fokozná a globális felmelegedési folyamatot.
A kutatók következtetéseiket 52, a világ éghajlati viszonyait szimuláló program futtatásának, 16 különböző számítógépes modell alkalmazásának segítségével vonták le, majd az eredményeket a globális vegetáció kiterjedésének előrevetítésére használták fel.
Megjegyzik, hogy bár, csak a felszíni takaró réteg drasztikus változásait vizsgálták, az erdő borította területektől az erdővel nem fedett tájakig, és fordítva, a fajok sokféleségét még több, kisebb, összetett változás befolyásolja majd.
Scholze szerint egyik fontos eredményük annak a hőmérsékleti értéknek a magállapítása, amelynél a hatások felgyorsulva jelentkeznek, kis hőmérséklet emelkedés mellett is.
A legjelentősebb, hogy kimutattuk a kockázatfokozódás meredek emelkedését, a nagyobb felmelegedési szintekkel azonosított területek egyre nagyobb kiterjedését.
A kutatók remélik, ez a lépés segít tájékoztatni a politikai döntéshozókat annak meghatározásában mi a „veszélyes” éghajlatváltozás.
