(Magyarország: erdőrontás állami segítséggel Jávor Benedek– Gálhidy László Magyar erdők: ökológia és megőrzés, megjelent a FERN 2005 februári számában.)
A tanulmány részletes ismertetését az alábbiakban közöljük.
Magyarország, az Európai Unió új tagállamaként 2004. május 1-től az EU erdőgazdasági politikájának részévé vált – írják a szerzők, majd rövid kivonatot adnak a magyar erdők sajátságairól és az erdőket veszélyeztető tényezőkről, valamint összefoglalják az EU csatlakozás, erdőket érő hatásait. Külön hangsúlyt adnak a civil szervezetek lehetséges szerepének az ország erdőterületeinek védelmében.
1. Az ültetvényekkel együtt, Magyarország teljes erdősültsége jelenleg 1,712,000 hektár – az (ország) területének 18,4 százaléka – összehasonlítva azzal a 85 százalékos lefedettséggel, ami eredetileg jellemezte az országot.
A jellemző ültetvény fajok együtt körülbelül 910.000 hektárt borítanak.
Megőrzés szempontjából, európai viszonylatban Magyarország legértékesebb erdői az erdős sztyeppe még megmaradt részei (homoki, löszre és alkáli talajokra települt tölgyerdők), a meredek lejtők déli oldalának bozóterdei, ahol főként a molyhos tölgy (Quercus pubescens) a domináns faj, és a még megmaradt, korábban igen elterjedt partmenti erdők, ahol a kocsányos tölgy (Quercus robur), a magyar kőris (Fraxinus pannonicus) és a vénic szil (Ulmus laevis) volt az uralkodó faj.
Ugyanakkor, országosan nagy prioritása van a kevésbé különleges, tölgy és bükk domináns erdők védelmének is.
A csertölgy (Quercus cerris) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) által uralt tölgyesek képezik Magyarország legközönségesebb erdőtípusát, a bükk (Fagus sylvatica) által uralt állományok főleg az ország legcsapadékosabb nyugati részén, valamint a nagyobb magasságokon találhatók meg.
2. A tipikus ültetvény fajok, köztük a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a nemesnyárak (hybrid Populus spp), a fekete fenyő (Pinus nigra) és a luc (Picea abies), együtt körülbelül 910.000 hektárt borítanak.
3. Jelenleg Magyarország erdeinek 60 százaléka képezi az állam tulajdonát, melyen 21 állami erdészeti társaság gazdálkodik.
A fennmaradó rész körülbelül 300.000 magánbirtokos tulajdonában van, melynek eredményeként az átlagban 1,3 hektáros kis erdei parcellák a fenntartható erdőgazdálkodást rendkívül megnehezítik. Ezekből a magánerdőkből 200.000 hektár természetes eredetű.
4. Még az összes erdőterület 327,178 hektáros részén (20 százalék) is – amely egyébként „védett” terület, nagyüzemi fakitermelés folyik, ugyanakkor a mindenféle erdőgazdálkodástól mentes erdőterület nagysága, az erdőrezervátumok meghatározó része csupán 4.025 hektár.
5. Magyarországon, az összes erdőtípus közül, a magántulajdonban lévő, védetté nem nyilvánított erdők a legveszélyeztetettebbek.
6. Fakitermelés és kereskedelem
Magyarország erdeire a legnagyobb veszélyt az intenzív erdőgazdálkodási módszerek, a vadállomány okozta nyomás, az ország nagyszámú vadállománya jelenti, amely egyes felújítási módszereket rendkívül költségessé, vagy szinte lehetetlenné tesz.
Erdőgazdálkodás tekintetében a tarvágás (78 százalékos arányban) jelenti a legáltalánosabb kitermelési módot. A felújítás túl rövid rotációs időszakkal dolgozik, 2-3 év telik csak el az állomány nyitásától a véghasználati vágásig.
A szálaló vágás és más természetszerű gazdálkodási módszerek aránya nagyon kicsi, vagy csak kísérleti jelentőségű. Az eredmény a nagyjából azonos életkorú, egy-két faj által uralt erdők kialakulása, ami az élőhely(ek) elvesztéséhez és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet, az elmúlt évek jelentős erdőtelepítési erőfeszítései ellenére, amikor is 700 ezer hektárt erdősítettek be.
Sok helyen a nem őshonos fajok telepítésének előnyben részesítése hátráltatja a természetes életközösségek helyreállítását.
Magyarország erdeinek jelenlegi hozama éves kitermelési szinten 6,5-7 millió köbméter, melyből 1,5-millió m3-t exportál (Ausztriába és Olaszországba). Az import, – főként a korábbi Szovjetunió országaiból – alacsonyabb értékű 0,6-0,7 millió m3, így az ország fakereskedelmi (export-import) mérlege pozitív.
A kitermelések az elmúlt évek során fokozódtak, nőtt annak a faanyagnak az aránya, amit megújuló energiaforrásként nem igazán hatékony hőerőművekben hasznosítottak.
9. A jogalkotás azonban önmagában nem védi meg az erdőket.
A magyar természetvédelemre és földre vonatkozó szabályzók bizonyos szempontból szigorúbbak, mint az EU Élőhely Direktívája.
Így a jogharmonizáció csak azon Natura 2000 (termő)helyek esetében volt jelentős, amiket újonnan csatoltak a védett területek hálózatához. A gyakorlatban fontosabb azonban a megvalósítás, kivitelezés kérdése. Ebben a tekintetben azonban mind a nemzeti, mind az EU jogalkotás szintjén komoly problémák vannak. Ismeretesek például olyan esetek, amikor 2004 októberében, közvetlenül azután, hogy 2004 szeptemberében a területet Natura 2000 hellyé nyilvánították, intenzív fakitermelésre adtak ki engedélyt. A civil szervezetek erőteljes tiltakozása ellenére a kitermelést végrehajtották.
Mi több, a védett – főleg állami tulajdonban lévő – erdőkre vonatkozó, Magyarország EU csatlakozásakor működő üzemterveknek volt kihatásuk az ország erdeire.
Jóllehet, az élőhely direktíva átírása, és következésképpen érvényesítése a Natura 2000 helyekre, kiterjed az ország védett területeire, ám semmiféle jogszabály szigorítás vagy a végrehajtást erősítő intézkedés sem történt.
A csatlakozás időpontjára a környezetvédelmi törvény harmonizációs folyamata nagyrészt befejeződött, és ma a magyar környezeti szabályozók megfelelnek az EU előírásainak.
A Natura 2000 végrehajtására vonatokozó határozatot 2004 szeptemberében elrendelték, a 2004. május 1-jei határidőt, az EU csatlakozás időpontját, nem sikerült betartani. A Natura 2000 élőhelyek végleges listáját hamarosan közzéteszik. Némi huzavona után a Natura 2000 hálózat most már tartalmazza a kivételes védelmi értéket képviselő élőhelyeket.
A tervkészítést nemcsak a gazdasági érdekek uralják, hanem a természetvédelmi hatóságok átszervezésével úgy tűnik munkájuk hatékonysága is csökkent. Magyarország erdei, amelyek a rossz gazdálkodás miatt már amúgy is súlyosan rontottak, és veszélyetetettek továbbra is fenyegetettek, egészen addig, amíg az EU törvények végrehajtása hatástalan marad.
Miközben az új szabályzók nem hoztak alapvető változást az erdészeti ágazat avagy a hatóság hozzáállását illetően, a magyar erdők rontása tovább folyik, a kormányintézkedések pedig a gyengülő hivatalos és polgári ellenőrzés irányába mozdítanak el. A tendencia megfordítása és a jelenlegi intézményrendszer átalakítása és az erdőgazdálkodáshoz való viszonyulás, azok a fontos kérdések, amelyeken a természetvédelemben aktív közreműködést vállaló magyar civil szerveteknek tovább kell dolgozniuk.
A civil szervezetek jelentős szerepet játszhatnak a problémák kezelésében. Magyarországon a civil szféra elég erős ahhoz, hogy a kormány és a hivatali intézmények partnere legyen az erdőgazdálkodást és természetvédelmet érintő stratégia tervek előkészítésében. A civilek hatékonyan képesek ellenőrizni az erdészet, a természetvédelmi felügyeletek és intézmények gyakorlati munkáját és gazdálkodási gyakorlatát. Megvannak a képességeik ahhoz, hogy részt vegyek abban a folyamatban, mely a tudatosságot, odafigyelést, az információ szolgáltatást és képzést hivatott fokozni mind az erdészeti igazgatás, mind a lakosság körében.
Öt olyan lényeges területet jelölhető meg, ahol a civilek összpontosíthatják erőfeszítéseiket:
Az erdőgazdálkodás intézményes háttere: itt a cél az, hogy a profit érdekektől vezérelt erdészeti ágazat a meglévő és jövőbeli védett területen folyó gazdálkodásban hagyjon fel ezzel a szemlélettel. A természetvédelem céljainak jogi érvényesítése végett a civil szervezetek kormányszinten gyakoroljanak nyomást az erdészet struktúrájának, és a természetvédelem intézményeinek átalakításáért.
A természetvédelmi hatóságok megerősítése a rendelkezések végrehajtásához. Lobbizzanak a civil szervezetek azért, hogy a védett erdők gazdálkodási jogait a természetvédelem intézményeinek adják át.
Erősíteni kell az erdőgazdálkodás civil kontrollját. Tegyenek a civil szervezetek határozott lépéseket a rendelkezések betartatásáért, és aktívan vegyenek részt az üzemtervek készítésében és az erdészeti gyakorlat ellenőrzésében.
A természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlatának terjesztése és népszerűsítése (lásd: Pro Silva: szálalás), a közvélemény figyelmének felkeltése az erdőgazdálkodás problémái iránt.
Továbbá folytassanak kampányt, szórólapokon és oktatással ismertessék meg az alternatív gazdálkodási technológiákat az erdőgazdákkal, mind a magánerdők kezelőivel, mind az állami alkalmazottakkal.
Javítani és erősíteni kell a lakosság, a helyi közösségek tudatos részvételét, bátorítani, ösztönözni őket, hogy vegyenek rész az erdőket érintő döntéshozatali folyamatokban. A jogsegély, a képzés és a konzultáció lehetővé teszi, hogy a helyi települések megvédhessék saját erdeiket, és hatékony lépéseket tehessenek a közelükben lévő rosszul kezelt és állami tulajdonú erdők ügyében.
Jegyzetek:
A szerzők: Benedek JÁVOR – László GÁLHIDY, (Védegylet – Protect the Future Society)
Email: leontien@fern.org
1. In Hungary there is no difference between plantations and forests by law.
2. Exner T, Jávor B (2003) Erdőfigyelő jelentés 2003 (Forest Watch Report 2003,
in Hung.), WWF Magyarország, Budapest
3. Bartha D (2000) Erdeink egyre csak szegényednek? (Are our forests just worsening?
in Hung.) In: Gadó G. A Természet romlása, a romlás természete, Föld Napja
Alapítvány, Budapest.
4. Bartha D (2000) Erdeink egyre csak szegényednek? (Are our forests just worsening?
in Hung.) In: Gadó G. A Természet romlása, a romlás természete, Föld
Napja Alapítvány, Budapest.
5. Hungarian Forestry (2003), Aqua Kiadó, Budapest.
6. Bartha D, Oroszi S (1995) Magyar erdők. (Hungarian forests in Hung.) In.: Járainé-Komlódi M. Pannon Enciklopédia, Dunakanyar 2000, Budapest
7. Bartha D (2000) Erdeink egyre csak szegényednek? (Are our forests just worsening?
in Hung.) In: Gadó G. A Természet romlása, a romlás természete, Föld
Napja Alapítvány, Budapest.
8. Reforestation is largely in land abandoned by agriculture in line with the EU’s reformed Common Agricultural Policy objects and subsidies.
9. Bartha D (2000) Erdeink egyre csak szegényednek? (Are our forests just worsening?
in Hung.) In. Gadó G. A Természet romlása, a romlás természete, Föld
Napja Alapítvány, Budapest.
10. The Aarhus Convention: The Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justice in Environmental Matters. See:
www.unece.org/env/pp/documents/cep43e.pdf
11. For more information about Pro Silva see: http://
ourworld.compuserve.com/homepages/J_Kuper/prosilva.htm
