HÍRLEVÉL - I. évfolyam 1. szám 2011. március 21.
Mezőgazdasági  Szakigazgatási  Hivatal  Erdészeti  Igazgatóság Az erdőtűz az egyetlen abiotikus erdőkár, ami ellen már rövid távon is eredményesen lehet megelőzéssel és felkészüléssel védekezni!
Tisztelt Olvasók! Tisztelt Kollégák!
Az erdészeti igazgatás fontos feladatának tekinti az erdőtűz megelőzését és az erről szóló információk megfelelő terjesztését. 2011-től a közreműködő társszervezeteknek rendszeresen információkkal szolgálunk a szakmai
háttérről, az erdészeti hatóság kapcsolódó feladatairól és az aktuális erdőtűz helyzetről (erdőtűz-veszélyes időszakok, erdőtűz statisztika).
A hazai erdőtűz megelőzés elemeinek bemutatása során felvázoljuk a jogszabályi környezetet, a releváns természeti folyamatokat és az erdőgazdálkodási körülményeket. Első számunkban az eddig kidolgozott
rendszerről adunk rövid áttekintést.
ERDŐTÜZEK MAGYARORSZÁGON
Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró
nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és
intenzitása is.
A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, amikor az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek.
A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg
időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.
Az elmúlt évtizedben keletkezett erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladta meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30%. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” (1-50 ha közti) tüzek
okozzák, amelyek az éves tűzesetszám 60 - 65 %-át teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.
Az elmúlt években az erdő és egyéb fás területeken a tűzesetek száma 500 - 600 között, az érintett vegetáció területe 2400 -4700 ha között változott.
Hazánkban, a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző – arányuk 1% alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság
következménye.
Az erdőtüzek előfordulási idejének és területi kiterjedésnek összevetése azt mutatja, hogy két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el, ekkor keletkezik az erdőtüzek 70-75%-a.
T a v a s z i tüzek
A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi  csapadékmentes időszakra esnek.
A „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi  időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz
tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.
A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben, valamint fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Kis, esetleg közepes intenzitással égnek.
Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek 40 – 45 %-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi.

Száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek
A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak teljesen kiszáradnak, és könnyen lángra kapnak.
Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.
Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert az aszályos időben itt keletkezett avartüzek könnyen koronatűzzé fejlődnek.
A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olyan
drámai mértékű, mint 2007 nyarán.
HATÓSÁGI FELADATOK AZ ERDŐTŰZ MEGELŐZÉSBEN
Mind a közösségi, mind a hazai jogszabályok előírják erdőtűz-védelmi tervek készítését, elősegítve ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosításra kerültek az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatai.
Az erdészeti hatóság az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos információkat minél szélesebb körben ismerteti a lakossággal. Az erdőgazdálkodók jogszabályban előírt erdőtűz megelőzési feladatainak végrehajtását az
erdészeti hatóság, illetve a katasztrófavédelem ellenőrzi.
Az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat működtet, amely a tűzoltóságok (és az erdőgazdálkodók) által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza. Ennek alapján szolgáltat adatot hazánk az
EU Európai Erdőtűz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System – EFFIS).
Az ország összes erdőterülete erdőtűz-veszélyességi kategóriákba sorolható. A besorolást az MgSzH EI által üzemeltetett Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletenként és gazdálkodónként tartalmazza.
Az erdőgazdálkodóknak 100 ha-nál nagyobb tűzveszélyes erdőterület esetén tűzvédelmi tervet kell készíteniük, amit a katasztrófavédelemhez kell benyújtaniuk.
Az erdőgazdálkodók feladata
- tűzvédelmi pászták kialakítása és karbantartása;
- tűzveszélyes időszakokban figyelmeztető táblák kihelyezése;
- erdei tűzrakóhelyek kijelölése és karbantartása;
- a jogszabály által kijelölt erdő-gazdálkodóknak meghatározott létszám részére, tűzoltásra alkalmas eszközök készenlétben tartása a kiemelten tűzveszélyes időszakokban.
Az erdőgazdálkodók jogairól és kötelezettségeiről további információk az MgSzH honlapján: MgSzH Erdészeti Igazgatóság
Az erdészeti hatóság feladata
- adatgyűjtés, az erdőtűz adattár karbantartása és adatszolgáltatás az EU felé;
- országos és megyei erdőtűzvédelmi tervek elkészítése és aktualizálása;
- erdészeti és tűzoltási szakemberek továbbképzésének szervezése;
- a kiemelten tűzveszélyes időszakokban javaslattétel a VM miniszter részére az országos tűzgyújtási tilalom elrendelésére;
- a kiemelten tűzveszélyes időszakokban megyei vagy regionális tűzgyújtási tilalom elrendelése;
- tűzgyújtási tilalom idején az erdőbe való belépés korlátozása vagy tiltása.
I. évfolyam 1. szám 2011. március 17. MgSzH E I
HATÓSÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ ERDŐTŰZ MEGELŐZÉSBEN
• kölcsönös adatszolgáltatás az OKF-el (tűzeset adatlapok letöltése hetente, statisztikák visszaküldése);
• országos és megyei tűzmegelőzési tervek készítése, aktualizálása, továbbá a tervkészítésre kötelezett erdőgazdálkodók által benyújtott tervek nyilvántartása és ellenőrzése;
• tűzgyújtási tilalom elrendelése, visszavonása és közzététele jogszabály szerint;
• kötelező közös továbbképzések bevezetése (évi 1-2 alkalom) és oktatási anyagok összeállítása;
• a közös kommunikáció alapjainak lefektetése (tűzveszélyességi besorolás, időjárási index, tűzkockázati térképek publikálása, az események várható bekövetkezése előtt kezdődő akciók szervezése);
• Elméleti alapok ismerete és ismertetése szakmán belül:
o Biomassza típusok
o Tűzkockázati tényezők
o Okok ismerete
o Erdőtűz megelőzés szempontjából releváns társadalmi csoportok meghatározása;
• Célcsoport specifikus tájékoztató anyagok készítése, kommunikálása;
Várjuk hozzászólásaikat, javaslataikat, témafelvetéseiket az
erdeszet.erdotuzkerdesek@mgszh.gov.hu e-mail címen.
A hírlevél lemondására is a fenti címen van lehetőség.