A-Á B C D E-É

A-Á B C D E-É

Lexikon D

Dámszarvas (Kisalföld-2008. október 18.) - A dám a gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű szarvasféle. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát pedig borjúnak nevezzük. A dámszarvas ivari kétalakúsága a bikák nagyobb testméreteiben és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs formája eltér a gímszarvasétól, a középág felett lapát képződik, ezért agancsát dámlapátnak is hívjuk. A dám szőrzete többnyire rozsdavörös, amelyet krémszínű, pénzérme nagyságú foltok díszítenek, de van fekete (az állomány 5-30 százaléka) és ritkán fehér színváltozata (1 százalék) is. De az átmeneti szürke típus akár 50 százalékban is előfordulhat az állományokban. Az ismertetett színváltozatok együtt jelentkeznek ugyanabban a populációban. A dám előfordulása eredendően Törökországra és a Balkánra terjedt ki, betelepítése következtében ma Európa csaknem valamennyi országában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is honos. Hazánkba legkorábban Hunyadi Mátyás vagy az Anjou-királyok idején telepíthették be a vadasparkokba. Szabadon élő dámokról XVIII. század előtti adatunk nincs. A dám szaporodását barcogásnak hívjuk, amelynek fő ideje október.

2009. január 28.

Lexikon B

Badacsonyörsi arborétum. A Balatonhoz közel, Badacsonytomaj határában levő Folly-féle arborétum nem régi, csak 1910-ben létesítették és nem is nagy – 1 ha sincsen –, mégis nagy értéket képvisel: 130 féle fenyő található benne, amelyek zöme különleges ritkaság, egyesekből nincs máshol példány az országban, csak itt. Badland. Teljesen terméketlen váztalajok Amerikában használatos neve. Oly területek tartoznak ide, amelyeken a talajfejlődés rendkívül lassú. Bagócslárva-betegségek. A bagócsok (Oestrinae) lárvái a köztigazda (őz, szarvas) orr és garatüregében élősködnek. Az álcák innen aktív mozgással az orrüregbe és a garatba, esetleg a homloküregbe vagy az agyburkok közelébe vándorolnak és itt érik el teljes fejlettségüket. A kifejlődött álcákat az állat kiköhögi, s azok a talajra hullva bebábozódnak. Erős fertőzöttség esetén az orrban és a garatban bő hurutos váladék észlelhető, esetleg agyi tünetek is jelentkezhetnek (kergeség). A betegség az állat lesoványodását és elhullását okozhatja. A vargalegyek kikelő álcái bőralatti kötőszövetbe hatolnak és a szervezetben történő vándorlás után rendszerint a hát bőre alatt telepednek meg, majd a bőrt átfúrva a külvilágra jutnak. Ha nagy szám

2008. január 26.

A-Á B C D E-É

Lexikon A-Á

Abiotikus károsítás. Az élettelen környezeti tényezőknek a növényeken okozott kártételei. Abiotikus károsítást okozhatnak: 1. a hőmérséklet szélsőségei (hőség és fagy), 2. a fény szélsőségei, 3. a nedvesség szélsőségei, 4. a talaj szélsőségei, 5. mérges gázok és folyadékok, 6. rendellenes légköri jelenségek (jégeső, zúzmara, hó, villám stb.).

2007. március 17.

A-Á B C D E-É

Lexikon: E-É

Egészségügyi termelés: egy károsított faállomány beteg, illetve elhalt egyedeinek kitermelése. Egyéb termelés: az a véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik (igénybevételekkel érintett erdőterület faállományának kitermelése, hagyásfák, hagyásfa-csoportok kitermelése). Egykorú faállományról beszélünk, ha a faállomány fáinak kora azonos vagy közel azonos. Elegyarány: egy (állományösszetevő) fafaj által elfoglalt terület, és az állomány fái által elfoglalt összes terület hányadosa (általában százalékban kifejezve). Előhasználat: a véghasználati kort még el nem ért faállományokban, a szakmailag kívánatos állományszerkezet elérése érdekében végzett fakitermelések,.a faállomány fejlődését a kitűzött célnak megfelelően befolyásoló erdőművelési beavatkozás (tisztítás, gyérítés). Első kivitel: mesterséges erdőfelújítás esetén az első, teljes területű erdősítési tevékenység, egyéb esetben pedig a sikeres felújulás érdekében végzett első beavatkozás (a sikeres sarjadzás előkészítése, a megtelepedett természetes újulat felszabadítása). Erdei apríték: ipari feldolgozásra vagy energetikai hasznosításra (az erdőben) aprítással előállított féltermé

2006. február 19.

Lexikon: C

„C" lap. Az erdőgazdaságokban a kitermelt faanyag erdőrészletenkénti, ill. vágásonkénti és választékonkénti nyilvántartására rendszeresített kimutatás, amelynek összesítése és a választékok tömör köbméterre való átszámítása egyben a favágatási terv leszámolásához és az ütemtervi elszámolás céljára is szolgál. 1949-ben bevezetett nyilvántartás. Calamagrostis (Qramineae). — C. epigeios (L.) Roth., (siskanád, siskanád-tippan). Gyakran 1 m magasságot is meghaladó, erőteljes, évelő pázsitfű. Levelei kb. 1 cm szélesek, nyelvecskéjük megnyúlt. A buga tömött, hengeres-hosszúkás, rendesen ibolyászöld füzérkéi egyvirágúak, pelyvái szálas ár alakúak, 5-7 mm hosszúak. A toklászok rövidebbek, hátukon szálkásak, hártyásak, áttetszőek. Jún.-aug.-ban virágzik. Irtásokon, feltört homokon tömeges ártéri gyomtársulásokban, laza törmelék-, kavics-, agyag- és főleg alföldi homoktalajon gyakori. Közömbös, talajkiszárító, a talaj szellőzését, természetes és mesterséges felújítást gátló növény. Síksági-hegyvidéki faj. Euráziai-kontinentális flóraelem. Évelő, hemikryptophyton. Az alföldi homokon leginkább ± üde talajon fordul elő, amelynek minősége eléggé változó lehet. Ez megnyilvánul a C. magasságában és

2006. február 19.