V W X Y Z ZS
A Wollemia fenyő
Mi a Wollemi Pine? A Wollemia fenyő a világ egyik legöregebb és legritkább fája és egy 200 millió éves családba tartozik.
Lexikon
18 cikk
S SZ T U-Ú Ü-Ű
Lexikon - S
Seregély (Sturnus vulgaris) Magyar Hírlap - 2010. augusztus 30. - Szárnyasunk szinte az egész világon megtalálható. Egyes besorolások szerint tizenkét alfaja van. A kifejlett példányok hossza tizennyolc-huszonkét centi, szárnyfesztávolsága tizenkét-tizennyolc centiméter, tömege hetven-kilencven gramm körüli. Mezőgazdasági területeken éppúgy költ, mint kertváro-sokban és tölgyerdőkben. Jellemzően nagy csapatokat alkot, s így jár-kel a földeken, gyümölcsösökben. Hazánkban nagyrészt vonuló: február végén, március elején érkezik és november elején távozik. Rovarokat és bogyókat fogyaszt, de olykor komoly károkat okozhat a mezőgazdaságnak. A fészekalja általában öt-hét halványzöld tojásból áll, amelyen két hétig kotlik. Ügyesen utánozza a bíbic, szárcsa, szarka, pólig, házi veréb és a dolmányos varjú hangját. Magyarországon gyakori, nem védett. LMA
S SZ T U-Ú Ü-Ű Lexikon:SZ
A szarka (Kisalföld - 2009. május 9.) A szarka feje, begye, háta, szárnya és az alsó farkfedői feketék, válla és hasa fehér. Az evezőtollak fehér sávja csak röptében látszik. A farok legalább olyan hosszú, mint a test, színe felülről zöldes, a végén vöröses, alul feketés árnyalatú és röptében ék alakúnak látszik. A felnőtt madarak tolla fényes, a fiataloké fénytelen, matt. Más fajjal nem lehet összetéveszteni. Az egész Palearktiszban előfordul a Brit-szigetektől Kamcsatkáig, sőt, areája átnyúlik az észak-amerikai kontinens nyugati felére, valamint Észak-Afrikára, Arábiára és India északi részeire is. Magyarországon - a nagy összefüggő erdőségeket kivéve - mindenütt előfordul. Élőhelyét tekintve inkább a nyílt vidékeket kedveli, ugyanakkor a változatosságot is igényli. A kultúra elősegítette terjedését. Tipikus élőhelyei a ligetekkel, fasorokkal, erdősávokkal, fa- és bokorcsoportokkal tagolt rétek és legelők, szántóterületek, de nem hiányzik az árterekről, a víz menti galériaerdőkből, nagyobb parkokból, olykor a nádasokból sem. Helyenként megfigyelhető településekre való betelepedése is. Habár a fiatalok már születésük évének októberében párba állhatnak, költésük első, második, olyk
A-Á B C D E-É
Lexikon D
Dámszarvas (Kisalföld-2008. október 18.) - A dám a gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű szarvasféle. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát pedig borjúnak nevezzük. A dámszarvas ivari kétalakúsága a bikák nagyobb testméreteiben és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs formája eltér a gímszarvasétól, a középág felett lapát képződik, ezért agancsát dámlapátnak is hívjuk. A dám szőrzete többnyire rozsdavörös, amelyet krémszínű, pénzérme nagyságú foltok díszítenek, de van fekete (az állomány 5-30 százaléka) és ritkán fehér színváltozata (1 százalék) is. De az átmeneti szürke típus akár 50 százalékban is előfordulhat az állományokban. Az ismertetett színváltozatok együtt jelentkeznek ugyanabban a populációban. A dám előfordulása eredendően Törökországra és a Balkánra terjedt ki, betelepítése következtében ma Európa csaknem valamennyi országában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is honos. Hazánkba legkorábban Hunyadi Mátyás vagy az Anjou-királyok idején telepíthették be a vadasparkokba. Szabadon élő dámokról XVIII. század előtti adatunk nincs. A dám szaporodását barcogásnak hívjuk, amelynek fő ideje október.
J K L M N NY Lexikon L
Labrador: a sokoldalú társ (Magyar Nemzet - 2009. január 24.) Egy türelmes, szélsőségektől mentes vadászkutyafajta A labrador retrievert az teszi rendkívülivé, hogy ránézésre nincs benne semmi különleges. Mentes maradt minden szélsőségtől: nincs extrém hosszú füle, nincs kurta lába, tarkabarka színe vagy selymes szőre. Éppen ezért sok látványosabb külsejű fajtával szemben a legutóbbi időkig meg tudott maradni annak, ami volt: vadászkutyának.
J K L M N NY
Lexikon K
Keletkezett kötelezettség: az adott naptári évben erdőfelújítási kötelezettség alá vont területek.
A-Á B C D E-É Lexikon B
Badacsonyörsi arborétum. A Balatonhoz közel, Badacsonytomaj határában levő Folly-féle arborétum nem régi, csak 1910-ben létesítették és nem is nagy – 1 ha sincsen –, mégis nagy értéket képvisel: 130 féle fenyő található benne, amelyek zöme különleges ritkaság, egyesekből nincs máshol példány az országban, csak itt. Badland. Teljesen terméketlen váztalajok Amerikában használatos neve. Oly területek tartoznak ide, amelyeken a talajfejlődés rendkívül lassú. Bagócslárva-betegségek. A bagócsok (Oestrinae) lárvái a köztigazda (őz, szarvas) orr és garatüregében élősködnek. Az álcák innen aktív mozgással az orrüregbe és a garatba, esetleg a homloküregbe vagy az agyburkok közelébe vándorolnak és itt érik el teljes fejlettségüket. A kifejlődött álcákat az állat kiköhögi, s azok a talajra hullva bebábozódnak. Erős fertőzöttség esetén az orrban és a garatban bő hurutos váladék észlelhető, esetleg agyi tünetek is jelentkezhetnek (kergeség). A betegség az állat lesoványodását és elhullását okozhatja. A vargalegyek kikelő álcái bőralatti kötőszövetbe hatolnak és a szervezetben történő vándorlás után rendszerint a hát bőre alatt telepednek meg, majd a bőrt átfúrva a külvilágra jutnak. Ha nagy szám
A-Á B C D E-É
Lexikon A-Á
Abiotikus károsítás. Az élettelen környezeti tényezőknek a növényeken okozott kártételei. Abiotikus károsítást okozhatnak: 1. a hőmérséklet szélsőségei (hőség és fagy), 2. a fény szélsőségei, 3. a nedvesség szélsőségei, 4. a talaj szélsőségei, 5. mérges gázok és folyadékok, 6. rendellenes légköri jelenségek (jégeső, zúzmara, hó, villám stb.).
V W X Y Z ZS
Lexikon: Z
Záródás: mint állapotjellemző, az állomány fái által elfoglalt terület és az állományterület hányadosa. Általában százalékban adjuk meg.
V W X Y Z ZS Lexikon: V
Vaddisznó (Kisalföld 2009. január 17. ) - A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), szaporulatát malacnak (kanmalac, emsemalac) hívjuk. A fiatalokat süldőnek hívja a szaknyelv. A kannak agyara, a kocának kampója van (ezek a szemfogak, amiket a vadászok trófeaként őriznek meg). A szőrzet színében nincs a nemek között különbség, de életkoronként és évszakonként lehetnek eltérések. A vaddisznó „vad" színe sötétbarna vagy fekete, de olykor akadnak világos, vöröses színű vagy foltos, ún, babos példányok is. Ezek nemkívánatosak a populációkban. Eurázsiában a 60. szélességi foktól délre mindenütt előfordul, jelen van Észak-Afrikában és a hátsó-indiai szigeteken. Betelepítették Észak-és Dél-Amerikába is. Európában a Brit-szigetek és Skandinávia nagyobbik része, valamint az Alpok magasabb régiói kivételével mindenütt előfordul. A vaddisznó eredendően vizes élőhelyek, mocsarak lakója volt, ma főként erdőterületeken fordul elő. Terjeszkedő faj, amely jelenség az erdősültség növekedésével, valamint a nagytáblás mezőgazdálkodás kínálta előnyös feltételekkel volt magyarázható. A nagy, összefüggő nádasokat (pl. a Fertő tó) is szívesen választja tartózkodási helyéül, e területeken ny
S SZ T U-Ú Ü-Ű
Lexikon: T
Tarvágás: egy adott területen található összes faegyed egy menetben történő kitermelése. Tenyészeti év: az őszi erdősítési idénytől az azt követő vegetációs időszak végéig terjedő időszak (hozzávetőlegesen október 1-től következő év szeptember 31-ig terjedő időszak). Természetes erdőfelújítás magról: amikor a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjából keletkezik az új erdő. Természetes felújítás sarjról: amikor a kitermelésre kerülő faállomány gyökeréről vagy tuskójáról fejlődik az új erdő. Többkorú faállomány esetében a faállomány fáinak kora két vagy több eltérő értékkel jellemezhető. Tisztítás: fiatal állományokban az állományszerkezet teljes kialakítására és bizonyos fafaj-elegyarány szabályozásra irányuló nevelővágás. Törzskiválasztó gyérítés: fiatalabb, úgynevezett „rudas korú” faállományokban az ígéretes fák kiválogatására, illetve a magassági növekedés elősegítésére irányuló nevelővágás. Tűzifa: tüzelés célját szolgáló választék. Egy részét a faipar is hasznosíthatja (pl. faszéngyártás, illetve választék átminősítéssel, rostfaként a faforgácslemez gyártás).
J K L M N NY Lexikon: N
Nagy lilik 2008. november 8. – Kis vadlexikon (Kisalföld) A nagy lilik (anser albifrons) szürkésbarna színezetű lúdfaj. Hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak hívjuk. Feje, nyaka és háta barnás, begye és hasa szürkés árnyalatú. A fajra jellemző felnőttkori bélyeg a csőr körüli fehér folt, amely a homlokot is beborítja. Csőre hússzínű, a lába a hússzínűtől a narancssárga árnyalatúig terjed, lelövés után elszíntelenedik. Az idősebb madarak hasán fekete harántmintázat található, amely néha összefüggő foltot is alkothat., A fiatal madaraknál a fehér homlokfolt és a hasmintázat hiányzik, így könnyen kiválaszthatók a csapatból, megállapítható az első éves egyedek aránya. Az ivarokat csak a „kloáka-teszt" segítségével lehet elkülöníteni. Hangja jellegzetes, a „lii-lik-lii-lik" kiáltás. Eurázsiai fészkelőareája Oroszország északnyugati területeitől az észak-szibériai Kolimáig, valamint a Novaja Zemlja déli szigeteiig húzódik, ami folytatódik Észak-Amerikában és Grönlandon is. Magyarországon nem költ. Az arktikus és cserjés tundrák, mocsaras területek fahatár feletti fészkelő madara. Vonulási időszakban kötődik a nedves gyepterületekhez, ezért hazánkban elsősorban az alföldi nedves gyepek a leg
J K L M N NY Lexikon: M
Mesterséges erdőfelújítás: amelynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén újraerdősítés mesterséges beavatkozással, különféle szaporítóanyagok felhasználásával (magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel) hoznak létre új erdőt. Mezei pacsirta (Alauda arvensis ) Magyar Hírlap - 2010. augusztus 16. - Szárnyasunk tömege húsz-ötven gramm, hossza tizenhat-tizennyolc, szárnyfesztávolsága huszonöt-harminc centiméter. Nyílt, művelt területeken, mezőgazdasági táblák szélén költ. A hazai, valamint a tőlünk keletre és északra lakó állományok költözők. Szeptember táján verődik csapatokba, és az időjárástól függően november első napjaiban áll tovább. Ilyenkor egy-egy közösség létszáma a százezret is elérheti, ugyanis a pacsirtákhoz más énekesek is csatlakoznak. Általában öt, de szerencsés esetben akár tizenöt évig is élhet. Rovarokkal, lárvákkal, gilisztákkal táplálkozik, de csemetéinek döntően hernyókat hord. Tenyérnyi gödrökben, talajrepedésekben, állatnyomban, trágyadombok mellett építi föl otthonát. Első fészekalja négy-öt, a második három-négy tojásból áll. A költési idő két hét, az utódokat a tojó és a hím is eteti. Hazánkban védett, eszmei értéke tízezer f
F G GY H I-Í
Lexikon: I-Í
Iparifa: ide tartoznak az ipari továbbfeldolgozásra alkalmas faválasztékok: lemezipari rönk, fűrészipari rönk, bányafa, papírfa, rostfa stb.
F G GY H I-Í
Lexikon: H
Hossztolás: a kitermelt fa méret és minőségbeli tulajdonságai alapján történő osztályozása, annak feldarabolását megelőzően, melynek célja az erdei választékok nyerése.
F G GY H I-Í
Lexikon: F
Faállomány: a valamilyen szempontból egységnek tekinthető erdőterületen található fák összessége. Faállományszerkezet (állományszerkezet): a faállomány összetétele fafaj, kor, eredet, átmérő, magasság, faosztályok, minőség és más jellemzők szerint. Faállománytípus: az erdőrészlet faállományának fafaj-összetételét kifejező állományismérv, mely a fafaj-elegyarány viszonyokat összevontan érzékelteti. Fafajösszetétel: nagyobb területi egységek fafajainak terület szerinti megoszlását jelenti, százalékban kifejezve. Fakészlet: egy faállomány fakészletén általában a föld feletti (tehát a tuskó mennyisége nélküli) bruttó (kéregszázalékkal, vékony faanyaggal, termelési és egészségügyi apadékkal nem csökkentett) fatérfogatot értjük. FAO Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) Magyarország és a FAO kapcsolatai A FAO 1. Alapítása, tagsága Az ENSZ egyik legnagyobb szakosított szervezete az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, a továbbiakban FAO. A szervezet honlapja: www.fao.org . A FAO 1945. október 16-án alakult meg a kanadai Quebec-ben, 44 állam kormánya hozta létre és írta alá a Chateau Frontenac-ban az ala
A-Á B C D E-É
Lexikon: E-É
Egészségügyi termelés: egy károsított faállomány beteg, illetve elhalt egyedeinek kitermelése. Egyéb termelés: az a véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik (igénybevételekkel érintett erdőterület faállományának kitermelése, hagyásfák, hagyásfa-csoportok kitermelése). Egykorú faállományról beszélünk, ha a faállomány fáinak kora azonos vagy közel azonos. Elegyarány: egy (állományösszetevő) fafaj által elfoglalt terület, és az állomány fái által elfoglalt összes terület hányadosa (általában százalékban kifejezve). Előhasználat: a véghasználati kort még el nem ért faállományokban, a szakmailag kívánatos állományszerkezet elérése érdekében végzett fakitermelések,.a faállomány fejlődését a kitűzött célnak megfelelően befolyásoló erdőművelési beavatkozás (tisztítás, gyérítés). Első kivitel: mesterséges erdőfelújítás esetén az első, teljes területű erdősítési tevékenység, egyéb esetben pedig a sikeres felújulás érdekében végzett első beavatkozás (a sikeres sarjadzás előkészítése, a megtelepedett természetes újulat felszabadítása). Erdei apríték: ipari feldolgozásra vagy energetikai hasznosításra (az erdőben) aprítással előállított féltermé
A-Á B C D E-É Lexikon: C
„C" lap. Az erdőgazdaságokban a kitermelt faanyag erdőrészletenkénti, ill. vágásonkénti és választékonkénti nyilvántartására rendszeresített kimutatás, amelynek összesítése és a választékok tömör köbméterre való átszámítása egyben a favágatási terv leszámolásához és az ütemtervi elszámolás céljára is szolgál. 1949-ben bevezetett nyilvántartás. Calamagrostis (Qramineae). — C. epigeios (L.) Roth., (siskanád, siskanád-tippan). Gyakran 1 m magasságot is meghaladó, erőteljes, évelő pázsitfű. Levelei kb. 1 cm szélesek, nyelvecskéjük megnyúlt. A buga tömött, hengeres-hosszúkás, rendesen ibolyászöld füzérkéi egyvirágúak, pelyvái szálas ár alakúak, 5-7 mm hosszúak. A toklászok rövidebbek, hátukon szálkásak, hártyásak, áttetszőek. Jún.-aug.-ban virágzik. Irtásokon, feltört homokon tömeges ártéri gyomtársulásokban, laza törmelék-, kavics-, agyag- és főleg alföldi homoktalajon gyakori. Közömbös, talajkiszárító, a talaj szellőzését, természetes és mesterséges felújítást gátló növény. Síksági-hegyvidéki faj. Euráziai-kontinentális flóraelem. Évelő, hemikryptophyton. Az alföldi homokon leginkább ± üde talajon fordul elő, amelynek minősége eléggé változó lehet. Ez megnyilvánul a C. magasságában és
