4 cikk
J K L M N NY Labrador: a sokoldalú társ (Magyar Nemzet - 2009. január 24.) Egy türelmes, szélsőségektől mentes vadászkutyafajta A labrador retrievert az teszi rendkívülivé, hogy ránézésre nincs benne semmi különleges. Mentes maradt minden szélsőségtől: nincs extrém hosszú füle, nincs kurta lába, tarkabarka színe vagy selymes szőre. Éppen ezért sok látványosabb külsejű fajtával szemben a legutóbbi időkig meg tudott maradni annak, ami volt: vadászkutyának.
Keletkezett kötelezettség: az adott naptári évben erdőfelújítási kötelezettség alá vont területek.
J K L M N NY Nagy lilik 2008. november 8. – Kis vadlexikon (Kisalföld) A nagy lilik (anser albifrons) szürkésbarna színezetű lúdfaj. Hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak hívjuk. Feje, nyaka és háta barnás, begye és hasa szürkés árnyalatú. A fajra jellemző felnőttkori bélyeg a csőr körüli fehér folt, amely a homlokot is beborítja. Csőre hússzínű, a lába a hússzínűtől a narancssárga árnyalatúig terjed, lelövés után elszíntelenedik. Az idősebb madarak hasán fekete harántmintázat található, amely néha összefüggő foltot is alkothat., A fiatal madaraknál a fehér homlokfolt és a hasmintázat hiányzik, így könnyen kiválaszthatók a csapatból, megállapítható az első éves egyedek aránya. Az ivarokat csak a „kloáka-teszt" segítségével lehet elkülöníteni. Hangja jellegzetes, a „lii-lik-lii-lik" kiáltás. Eurázsiai fészkelőareája Oroszország északnyugati területeitől az észak-szibériai Kolimáig, valamint a Novaja Zemlja déli szigeteiig húzódik, ami folytatódik Észak-Amerikában és Grönlandon is. Magyarországon nem költ. Az arktikus és cserjés tundrák, mocsaras területek fahatár feletti fészkelő madara. Vonulási időszakban kötődik a nedves gyepterületekhez, ezért hazánkban elsősorban az alföldi nedves gyepek a leg
J K L M N NY Mesterséges erdőfelújítás: amelynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén újraerdősítés mesterséges beavatkozással, különféle szaporítóanyagok felhasználásával (magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel) hoznak létre új erdőt. Mezei pacsirta (Alauda arvensis ) Magyar Hírlap - 2010. augusztus 16. - Szárnyasunk tömege húsz-ötven gramm, hossza tizenhat-tizennyolc, szárnyfesztávolsága huszonöt-harminc centiméter. Nyílt, művelt területeken, mezőgazdasági táblák szélén költ. A hazai, valamint a tőlünk keletre és északra lakó állományok költözők. Szeptember táján verődik csapatokba, és az időjárástól függően november első napjaiban áll tovább. Ilyenkor egy-egy közösség létszáma a százezret is elérheti, ugyanis a pacsirtákhoz más énekesek is csatlakoznak. Általában öt, de szerencsés esetben akár tizenöt évig is élhet. Rovarokkal, lárvákkal, gilisztákkal táplálkozik, de csemetéinek döntően hernyókat hord. Tenyérnyi gödrökben, talajrepedésekben, állatnyomban, trágyadombok mellett építi föl otthonát. Első fészekalja négy-öt, a második három-négy tojásból áll. A költési idő két hét, az utódokat a tojó és a hím is eteti. Hazánkban védett, eszmei értéke tízezer f
