Mesterséges erdőfelújítás: amelynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén újraerdősítés mesterséges beavatkozással, különféle szaporítóanyagok felhasználásával (magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel) hoznak létre új erdőt.
Magyar Hírlap - 2010. augusztus 16. - Szárnyasunk tömege húsz-ötven gramm, hossza tizenhat-tizennyolc, szárnyfesztávolsága huszonöt-harminc centiméter. Nyílt, művelt területeken, mezőgazdasági táblák szélén költ. A hazai, valamint a tőlünk keletre és északra lakó állományok költözők. Szeptember táján verődik csapatokba, és az időjárástól függően november első napjaiban áll tovább. Ilyenkor egy-egy közösség létszáma a százezret is elérheti, ugyanis a pacsirtákhoz más énekesek is csatlakoznak.
Általában öt, de szerencsés esetben akár tizenöt évig is élhet. Rovarokkal, lárvákkal, gilisztákkal táplálkozik, de csemetéinek döntően hernyókat hord. Tenyérnyi gödrökben, talajrepedésekben, állatnyomban, trágyadombok mellett építi föl otthonát. Első fészekalja négy-öt, a második három-négy tojásból áll. A költési idő két hét, az utódokat a tojó és a hím is eteti. Hazánkban védett, eszmei értéke tízezer forint. LMA
Muflon (Ovis aries) (Kisalföld -2009. február 14.)
A muflon hímjét kosnak, nőstényét második éves korától az első bárányozásig jerkének, ezután pedig anyajuhnak hívjuk. A szaporulat kos vagy jerke bárány. Testszíne jellemzően barna, a test alsó része fehér színű.A kos sötétebb tónusú szőrzetén, a hátvonalon fekete csík húzódik. Ugyanez található a nyak elülső oldalán megnyúlt szőr, szakáll formájában. A hát két oldalán fehér folt, úgynevezett nyereg figyelhető meg. A muflon legjellemzőbb küllemi bélyege a szarv. A kosoknak a szarva első évben kétélű, majd háromélű, a nőivarú egyedek 5-10 százaléka visel szarvat, ez azonban mindig kétélű.
A muflon természetes módon a földközi-tengeri szigetek közül Korzikán, Szardínián, Szicílián és Cipruson kívül Anatóliában, Örményországban, Irakban, Iránban, Grúziában és Azerbajdzsánban fordul elő. Közép- és Dél-Európában - korzikai és szardíniái törzsanyag - betelepítése eredményeként van jelen. A történelmi Magyarországra 1868-1869-ben a Nyitra megyei Ghymesre került először muflon. Hazánk mai területén az első telepítés 1901-ben történt Füzérradványban, ennek származási helye Nagyappony és Ghymes voltak. A muflon tehát nem őshonos vadfajunk. Ma az ország középhegységi területein - a telepítési programok eredményeként - gyakorlatilag mindenütt előfordul, általában szigetszerű elhelyezkedésben.
A muflon a nyári időszakban a magasabb térszíneket keresi, télen - különösen nagy hó esetén - az alacsonyabban fekvő területeket választja, annak hiányában azonban a lehetséges legmagasabban fekvő területeket részesíti előnyben. Különösen télen kedveli a melegebb déli vagy keleti kitettségű oldalakat, s feltűnően előnyben részesíti a meredekebb lejtfokkal rendelkező területeket.
Az üzekedés október közepétől december végéig, kivételesen augusztus végétől januárig, összességében legalább 2 hónapig tarthat. A vemhesség időtartama 21-22 hét. Az anyajuh rendszerint egy, ritkábban kettő bárányt hoz a világra. A születés után a család hamarosan csatlakozik a nyájhoz. A bárány anyját annak alakjáról, a juh bárányát szagáról ismeri fel. A szopás 4-5 hónapig tart, eközben az első 2 hónapban szinte kizárólag tejen élnek a kicsik. A bárányok gyorsan fejlődnek, egy év alatt megtízszereződik a születéskori 2-2,5 kilogrammos testtömegük. A teljes kifejlődés 4-5 év alatt történik. A kos bárányon 3-5 hónapos korban látható a szarv növekedésének megindulása. Ez azonban a téli hónapokra leáll, a szarutömlőn jól látható az évgyűrűnek nevezett befűződés. A szarv szakaszos hossznövekedése az állatok élete végéig tart, de intenzitása a korral csökken. A szarv szaruképződmény, azt - szemben az aganccsal - sohasem vetik le az állatok. A vastagodás négyéves korig intenzív, hat-hét éves korban eléri a maximumot, ezután kismértékben csökken.
A muflon táplálékának zömét rendszerint a fűfélék teszik ki. Másra csak akkor fanyalodnak, ha ez nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. Mivel a bendőarány a hazai kérődzők közül a muflonnál a legalacsonyabb, ezért kérődzik feltehetően többet, mint a szarvasfélék. A legutóbbi (2008) hivatalos becslés szerint 9920 muflon él Magyarországon, éves terítéke (2007) 2564 példány, amiből 817 volt a kos. A napjainkban is érvényes magyar nemzeti rekord mufloncsigát viselő kos 2004. február 13-án, Bajnán került terítékre. Az ismert világranglista 12. helyén áll, egyedüli magyarként az első 30 rangsorában. Prof. dr. Faragó Sándor
