Hírcentrum

Az erdőtüzek paradoxona (ForestPress)

Február 9-én jelentős nemzetközi konferencia színhelye lesz a budapesti Erdészeti Információs Központ. Az Európai Unió Forest Focus rendelete szabályozza a légszennyezés erdőkre gyakorolt hatásának többszintű vizsgálatát és kiterjed az erdő állapotát befolyásoló egyéb tényezők, mint a szénmegkötés, az éghajlatváltozás vagy a biodiverzitás megfigyelésére is. A rendelet vonatkozik az erdőtűz információs rendszerre és az erdőtüzek megelőzését szolgáló intézkedésekre is. Ez utóbbi témához kapcsolódik az alábbi beszámolónk.

2006. február 6.

1,4 millió dollár faanyagkutatásra a Brit Columbia Egyetemnek (ForestPress)

VANCOUVER – A terv része a kanadai szújárvány kezelése és a szúkárosított faanyag új hasznosítási lehetőségeinek feltárására indított kutatásnak. Ehhez járul hozzá a tartomány 1,4 millió dollárral, a Brit Columbia Egyetem (UBC) Faépület Tervezési és Építéstani tanszékének kutatásaihoz Rich Coleman, az erdőkért és a legelőkért felelős miniszter a UBC termékfejlesztést és tesztelést végző, fafeldolgozási technológia központjában, járva tette meg a bejelentést.

2006. február 6.

Esőkertekkel a vízszennyeződés ellen (ForestPress)

Egy régi-új környezetvédelmi fogalom és gyakorlat: az „esőkertek” igen jelentősen képesek csökkenteni, a városi esővízben lévő szennyeződés mennyiségét, állítja egy amerikai kutatók által készített tanulmány a BBC News beszámolója szerint. A város területére, az áthatolhatatlan felületekre – mint például az utakra – hulló esővíz, elnyeli a szennyező anyagokat mielőtt még elfolyna.

2006. február 5.

A rendőrség kiürített erdei viskókat égetett fel Kenyában (ForestPress)

A Nobel Béke díjas Wangari Maathai, egyértelműen az erdőfoglalók eltávolítására szólított fel. Négyezren fedél nélkül. Önkényes lakásfoglalók és a kormány közötti hosszas huzavona után, a kenyai rendőrség mintegy 4 ezer fős, erdőben élő közösség otthonát égette fel. Erről számoltak be hivatalos források és a szemtanúk – tudósított az AFP.

2006. február 4.

Nem mérgező rovarirtók a svéd erdészetben (ForestPress)

Fenyőormányos – fotó: Csóka György A vihartól kidőlt dél-svédországi fák helyébe telepítendő csemeték többségét mérgező hatású rovarölő szerekkel kell kezelni, annak érdekében, hogy a nagy fenyőormányos bogár (Hylobius abietis) ne rághassa a kis fák törzsét. Hamarosan azonban elterjedhet egy új megoldás, egy mérgezéssel nem járó módszer. Svédország legnagyobb csemete termelője, a Svenska Skogsplantor vállalat kétféle, nem mérgező hatású rovarirtó-szer használati jogát vásárolta meg.

2006. február 3.

A medve nem látta meg az árnyékát (ForestPress)

Az Állatkert ezért az időjáslásért semmiféle felelősséget nem vállal. Nem látta meg az árnyékát a medve a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A népi hagyomány szerint ebből az következik, hogy a tavasz sokáig már nem várat magára. Az állatkerti medvék azonban nem feltétlenül jó időjósok – tudtuk meg az Állatkert szakértőitől.

2006. február 2.

Hírek

Új ENSZ egyezmény a trópusi fakereskedelemről (ForestPress)

A tartamos trópusi erdőgazdálkodás nem hoz elegendő jövedelmet az országok számára Genfben újabb tíz évre szóló megállapodást kötöttek a trópusi faimportőrök és -exportőrök. A szerződés a fenntartható fejlődés támogatásának szándékával, az erdők illegálisan végzett irtása és kitermelése ellen irányul – jelentette a Reuters.

2006. február 2.

Hírek

Madarakat kínoztak és öltek meg Romániában, a Duna közelében (ForestPress)

Nem messze attól a helytől, ahol tavaly októberben a vadvédelmi világszervezet az országban először mutatta ki madárinfluenza kitörését, román fiatalok a fagyos időjárás miatt megrekedt, hátramaradt madarakat kínoztak és pusztítottak el.

2006. február 2.

Sajtószoba

NÉMETH GÁBOR szóbeli szigorlata Sopronban

MEGHÍVÓ A Faipari Mérnöki Kar Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola tisztelettel meghívja Önt és Munkatársait NÉMETH GÁBOR szóbeli szigorlatára Írásbeli szigorlati témája: Hulladékok technológiai és energetikai célú hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel az új típusú (Magyarországon még nem alkalmazott) megoldásokra

2006. február 1.

Gyengélkedő bajor erdők (ForestPress)

“A német erdők egészsége aggodalomra ad okot.” A környezetvédők egy alternatív jelentéssel álltak elő. Németország több papírt használ fel, mint Afrika és Dél-Amerika együttvéve. Goethe ódákat írt a buja német erdőkről. Ezek az erdők ma már csak árnyékai önmaguknak. A Goethe verseiben megénekelt német erdő mára nagyon messzire távolodott az egészséges erdő goethei imázsától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyre nagyobb levegő- és talaj szennyezés súlyos vámot szedett az ország fáitól – olvasható a Deutsche Welle World hírportálon.

2006. február 1.

Sajtószoba

PhD beszámoló előadás Sopronban

M E G H Í V Ó A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája tisztelettel meghívja Önt és Kollégáit Tobisch Tamás PhD hallgató: „Erdőfelújítási eljárások összehasonlítása gyertyános-tölgyesben” c. beszámoló előadására,

2006. január 31.

Ha fával akarsz tüzelni, tisztán égesd! (ForestPress)

Ha a környezetről esik szó, a tűzifa hasogató gond. Égess fenntarthatóan kitermelt, megfelelően feldolgozott és szárított fűtőanyagot, fejlett égetési technológiájú kályhában vagy kandallóban! A levegő minősége szempontjából, nehéz megvédeni a fával való fűtést. Az EPA (USA Környezetvédelmi Hivatal) szerint a fatüzelésből eredő füst számos káros, rákkeltő anyagot, így szénmonoxidot, nitrogén oxidokat, illékony szerves vegyületeket stb. tartalmaz – adta hírül a The Seattle Times.

2006. január 31.

Visszatérés az Alpokba (ForestPress)

A WWF Európa Alpok Programja jelentést tett közzé a magas hegyekben élő nagytestű ragadozók állapotáról és fennmaradásuk kilátásairól Az európai nagytestű ragadozók helyzete egyre több aggodalomra ad okot.

2006. január 31.

Sajtószoba

Vizes Élőhelyek Világnapja Sopronban

A Nyugat-Magyarországi Egyetem ROTH GYULA GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM előadássorozat keretében emlékezik meg a jeles világnapokról. A hallgatóság minden hónapban egy aktuális világnap keretein belül ismerkedhet meg részletesebben az adott témával.

2006. január 30.

Litván földek visszaadása a jogos tulajdonosoknak (Rzeczpospolita)

LITVÁNIA, Vilnius - Több évi eredménytelen próbálkozása után a lengyelek visszakaphatják földjeiket. A szovjetek által államosított földek visszaadása az egyik legnagyobb gond, amivel a vilniusi körzeti lengyelség küzd. – Arturas Paulaskas litván házelnök kéréssel fordult Algirdas Brazauskas miniszterelnökhöz, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot. Az utóbbi időben rengeteg panasz érkezett hozzá a vilniusi körzetből, hogy késik a földreform, valamint pontos információkat kapott az országgyűlési ellenőrtől (állampolgári jogok biztosa), miszerint "a vilniusi körzetben hivatali visszaélések és emberjogi aggályok merülnek fel a földreform kapcsán".

2006. január 30.

Új szoftvermodell ültetvénygazdálkodáshoz (ForestPress)

Az Ensis Forests, ausztrál vállalat kifejlesztett egy CABALA névvel jelzett szoftvermodellt, ami a gazdálkodók segítségére lehet abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak az ültetvényerdő-gazdálkodásban – olvasható a Csiro cég honlapján.

2006. január 30.

Fertőző prion betegség forrása lehet a szarvashús (ForestPress)

Mule szarvas (Odocoileus Hemionus) A fertőzött szarvashús puszta érintése vagy kezelése is kockázatos lehet. Állatvizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy a prionok által okozott betegség átterjedhet a krónikus lesoványodással járó betegségben (CWD) szenvedő szarvasok fertőzött vázizomzatán keresztül. A betegség a vadon élő állatok között a kergemarha kórra, szivacsos agysorvadásra emlékeztető tüneteket produkál.

2006. január 30.

Argentina Hágába viszi a papírgyár ügyét (ForestPress)

Uruguay River BUENOS AIRES – Argentína tartományi kormányzója megpróbálja megakadályozni a két európai tulajdonú papírgyár felépítését a szomszédos Uruguayban, azzal, hogy az ügyet a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi – jelentette a Reuters. Amint arról korábban beszámoltunk, Argentína már régebben megfogalmazta kifogásait az uruguayi beruházással szemben. Jorge Busti, Enre-Rios tartomány kormányzója közölte, Argentína szövetségi kormánya megállapodott, hogy petíciót nyújt be a nemzetközi bírósághoz, az 1,7 milliárd dollárosra tervezett projekt ellen. Az argentin szövetségi kormány illetékesei nem voltak elérhetőek, hogy kommentálják az állítást.

2006. január 29.