6 884 cikk
2005. január 4. Birkákat, tyúkokat, nyulakat mészároltak le a kóbor kutyák Szeged szélén Több mint húsz birkát és közel száz tyúkot, nyulat öltek meg a kóbor kutyák Baktón és Petőfitelepen - értesült lapunk egy ott lakótól, akinek két anyajuhát és több aprójószágát mészárolták le a megvadult ebek. A gazda a gyilkos kutyák közül egy ötvenkilós keverék ebet megfogott és átadott a sintérnek.
2005. január 5. A szakértő szerint hétköznapi hős az a férfi, aki életét kockáztatva védelmezte féléves gyermekét és feleségét a rájuk rontó kutyafalkától. A fiatal házaspár gyanútlanul sétált egy budapesti erdőben, amikor felbukkant a négy kóbor kutya. A vadászok kettőt lelőttek, a másik két állatot befogták, de a családját féltő férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
2005. január 4. Gyenesdiás (s. j.) - Jelentősége mellett ígéretes, hogy a Balaton tavaly októberben felvételt nyert az Élő Tavak (Living Lakes) Világszövetségébe, ám a tagság számos kötelezettséget is ró ránk. Az adódó pályázati forrásokat ki- és felhasználva, minden erőket bevetve törekednünk kell, hogy a tó jövője biztos legyen.. A fentieket Gál Lajos, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület elnöke hangsúlyozta, aki a Living Lakes céljaival kapcsolatosan elmondta: a nemzetközi szervezet törekvése, hogy fokozza a tavak és vizes élőhelyek, azok vízgyűjtő területeinek védelmét, helyreállítását, rehabilitációját, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a világ tavai egységes ökorendszerrel rendelkezzenek. A magyar tengerrel kapcsolatos pályázati anyag kidolgozásában feladatot vállalt a gyenesdiási egyesület, mely a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségén belül - alapító tagként - a környezetvédelmi szekciót vezeti. - A magasabb védelmi lépcsőfokot jelentő tagság elnyerése széles körű civil összefogásnak köszönhető - ismeri el Gál Lajos -, úgy tűnik, a Balaton mellett élők kezükbe vették az ügyet. A nemzetközi kapcsolat által megnyílhatnak azok a források, melyekből az eddig pénzhiány miatt a fióko
2005. január 5. Lenti, Nagykanizsa (gy. f.) - A Zalaerdő Rt. nem tudja finanszírozni a tulajdonában lévő Kerka Menti Fűrész Kft. veszteségeit, ezért vált szükségessé a fűrészüzem létszámleépítése, illetve az állami cégbe történő visszaintegrálása. A termelés visszafogásával arra is remény mutatkozik, hogy a faipar általános recessziója által sújtott lenti vállalat ismét talpra tudjon állni. Többek között ezt nyilatkozta lapunknak Feiszt Ottó vezérigazgató, reagálva a lapunkban december végén megjelent információkra. Akkor többek között arról szóltunk, hogy a lenti Kerka Menti Fűrész Kft.-nél idén újabb jelentős létszámleépítés várható, a jelenlegi mintegy 70 fős foglalkoztatotti állomány körülbelül felétől válik meg a cég. - Miután a Kerka Menti Fűrész Kft. a 2004-es esztendőt is veszteséggel zárta, a termelés visszafogásáról döntöttünk - mondta a Zalaerdő Rt. vezetője. - Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 12 ezer köbméteres tervvel szemben 2005-ben 8 ezer köbméter fát kívánunk feldolgozni, azt is a piaci igényekhez alkalmazkodva. A leépítés ennek következménye. Feiszt Ottó ezenfelül még azt is elmondta, a faipar 2000 óta folyamatos recesszióval kénytelen szembenézni. A lenti fűrészüze
2004. december 28. Siófok (cz. a.) - A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD felismerte a veszélyt, hogy a gazdasági globalizáció során káros hatások érhetik a vidéki területeken élőket. Ezért programot indított a specifikus fejlesztési politika megalapozása érdekében. Ebben a Balaton kiemelt üdülőkörzet, többek között az itáliai Toszkána, a spanyol Baszkföld, valamint a görög Kréta szigete mellett szerepel. A Balaton Fejlesztési Tanács jól hasznosítható külföldi példákat szeretne kapni, hogy azt felhasználva optimalizálni tudja a rengeteg érdekelt fél által befolyásolt fejlesztéseket.
2004. december 28. Veszprém (kiss) - Január elsejétől elveszítik hatósági jogkörüket a nemzeti parkok. Ezt a feladatot a jövőben a Zöld Hatóság végzi el. Magyarországon a nemzeti parkok mostanáig a hagyományos szerepek mellett a természet-és tájvédelmi hatósági feladatokat (a védett területeken építési engedélyek véleményezését, erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat) ellátó területi államigazgatási szervként működtek. Ez a helyzet január elsejétől a Zöld Hatóság megjelenésével változik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti parkok ezentúl a hatósági jogosítványok, feladatok terhe nélkül működnek. Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) igazgatóhelyettese elmondta: a feladatkör továbbra is sokrétű marad, csupán a hatósági jogkör vált ki. De a védett, illetve a Natura 2000 hálózat területein szakértőként továbbra is közreműködnek a Zöld Hatóság munkájában. Új feladatot is kaptak: a nemzeti parkoknak együttműködési kötelezettségük van a kulturális örökségvédelmi hivatallal. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium már két éve készült arra, hogy az eddig külön-külön működő hatósági munkát egy fedél alá hozza. A Zöld Hatóság megalaku
2005. január 4. Siófok (czene) - A Zala folyó, s ezen keresztül a Balaton vízminőségét is javítja majd az a környezetvédelmi beruházás, ami Zalaegerszegen valósulhat meg európai uniós támogatással. A zalai megyeszékhely csaknem kilenc milliárd forintot nyert ugyanis negyvenkét település szennyvízelvezető rendszerének fejlesztésére. Várhatóan 2005. első félévében megkezdődhet a beruházás, amit 2007-ig fejeznek be. A beruházáshoz lakossági hozzájárulásra is szükség lesz majd, de a pénzek 75 százalékát biztosítja Brüsszel. A Balaton vizét a leginkább a Zala folyó szennyezi. Ennek kiküszöbölése érdekében már régóta folyik a Kis-balatoni védőrendszer kiépítése. Az első két ütem után 47 négyzetkilométernyi terület kialakítása még vissza van. 1999-ben 4.5 milliárd forintra becsülték a visszalévő munkálatok költségeit.
2005. január 5. Rottenhoffer Attila régi vadászcsalád sarja. Nem lenne itt helyes a „sarja” szó használata, mert inkább az utolsó generáció jelölésére használjuk; neki azonban már a felesége és a gyermekei is kiveszik részüket e nemes szenvedély gyakorlásából. A családban így egészen biztos, hogy öröklődik az emberiség legelső, sporttá szelídült ősfoglalkozása. Ami a kezdetekéi illeti, a Terény melletti Kiskérpusztáról még Attila megszületése előtt Fótra költözött a Rottenhoffer család, de már egyéves korában a Pétervásárához tartozó Vezekénypusztán laktak. Általános iskolába Pétervásárára járt, középiskolába pedig Egerben a Gárdonyi gimnázium matematika-fizika tagozatára. Az ember persze azt gondolná, hogy semmi sem esik távolabb az erdőtől és a vadászattól, mint e két, enyhén szólva sem túl népszerű tantárgy…
2004. december 16. Dr. Tolvay Örs Csaba megyei főügyésztől megtudtuk, hogy Nógrád megyében is lezajlott az az egész országra kiterjedő vizsgálat, amely a bírósági nyilvántartásba vett környezetvédelmi és természetvédelmi egyesületek működésének törvényességét vizsgálta. A vizsgálat során meg kellett állapítani azt, vajon a környezet- és természetvédő tevékenység mennyiben segíti elő a károsítások megelőzését, illetve helyreállítását, a szervezetek milyen mértékben működnek együtt az önkormányzatokkal és az állami szervekkel, részesülnek-e támogatásban, s azt a cél szerinti tevékenységre fordítják-e, illetve gyakorolják-e az egyes törvényekben biztosított jogosultságukat...
2005. január 7. Kiskunhalas – Szélkiáltó kontra városháza, ostorfa kontra gömbkőris Spontán demonstrációval tiltakoztak helyi természetvédők a Köztársaság utcai fasor megcsonkolása és tervezett kivágása ellen. Úgy vélik: jelentős kár éri a belváros természeti értékeit; a városvezetés szerint viszont csak arról van szó, hogy az utca képéhez méltóbb fasorra cserélik a jelenlegit. Egyelőre csak csonkolták a fákat, de a tervek szerint a kivágásukat is megkezdik még idén. Ezzel megfosztják a várost az egyik jelentős természeti értékétől pusztán azért, hogy a felújított Szűts József Általános Iskola láthatóbbá váljon – nyilatkozta lapunknak a Szélkiáltó Természetvédő Egyesület elnöke. Fehér Péter a két ünnep közt többedmagával igyekezett megakadályozni a Köztársaság utcai ostorfák – amúgy négyévente rendszeres – nyesését. Jelenlétükkel lehetetlenné tették a munkavédelmi szabályok betartását, ugyanakkor csak késleltetni tudták az általuk károsnak ítélt munka elvégzését. Fehér Péter azt is elmondta, hogy a város gömbkőriseket ültetne a kivágott fák helyére, amik sokkal kisebb lombkoronájúak, és nem bírják a belváros környezeti terhelését. Szerinte aggályos az is, hogy az ügyet csak két önk
2005. január 6. Sok milliárdot veszthetnek a környezetkímélő gazdák - Agrár-környezetvédelmi vita milliárdos tétekkel A szabad demokraták véleménye szerint nem szolgálja a mezőgazdaság érdekeit az a kormányjavaslat, amelynek alapján át kívánják csoportosítani a nemzeti vidékfejlesztési terv támogatási forrásait. Jüttner Csaba, a párt parlamenti képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: vissza kell vonni az átcsoportosítást kezdeményező, jelenleg brüsszeli jóváhagyásra váró indítványt. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Gyurcsány-kormány az agrártárca kezdeményezésére egy hónappal ezelőtt döntött a támogatási keret újraosztásáról. A javaslat szerint a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVF) 56 milliárdos 2004. évi (még ki nem fizetett) keretének 25 százalékát, azaz 14,7 milliárd forintot irányítanának át - főként az uniós forrásokban nem részesülő sertés- és baromfiágazat támogatására. Az intézkedés a nemzeti agrár-környezetvédelmi programot (NAkP) érintené a legérzékenyebben: a 19,2 milliárdos keretből negyven százalékot, 8 milliárdot szeretnének elvenni, ami ellehetetlenítené a természetkímélő gazdálkodás épphogy kialakult pályázati rendszerét.
2005. január 4. GAZDÁLKODÁS Atörvény szerint a földek tulajdonosainak is védekezni kellene A statisztika szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben vadkárokról adnak számot. Mégsem arról van szó, hogy több lenne a vad Tolna megye erdeiben. Ma ugyanazt az esetet egészen másként ítélik meg a földtulajdonosok, mint jó tíz évvel ezelőtt. A privatizáció előtt a szövetkezeti vezetők elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai (netán vezetői), amelyeknek .az okozott kárt kellett volna kifizetni. Ez akkor nem okozott komolyabb problémát. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van. Kosaras Zoltán, megyei vadászati főfelügyelő elmondta, a védekezés azokat a vadásztársaságokat sújtja jobban, ahol a legtöbb az úgynevezett nagyvad, így a bátaapátí, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. A földtulajdonosok leggyakrabban azt kérdezik: mi számít vadkárnak? Hogyan lehet megállapítani a mértékét? Hol kell bejelenteni, és hogyan lehet a kárt orvosolni? A kérdéseket továbbítottuk
2005. január 5. Kevés a benzin, csökkennek a hatósági jogkörök Beigazolódni látszanak azok az aggodalmak, miszerint az egységes zöldhatóság kialakításának a természetvédelem lett a vesztese. Hatósági kérdésekben gyengült a nemzeti parkok hatásköre, a pénzügyi megszorítások miatt csökkent mozgásterük is. A környezetvédelem hatósági rendszerének átszervezésé nehéz helyzetbe hozta a nemzeti parki igazgatóságok többségét. Január elsejétől százötvenről hatvanra csökkent a természetvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozók száma, ráadásul anyagi gondok is nehezítik a nemzeti parkok munkáját. A költségvetési támogatás csökkenése miatt a Kiskunsági Nemzeti Parkban például január elsejétől negyven százalékkal korlátozták autó- és mobilhasználatukat. Nemcsak jogkörük, hanem mozgásterük is szűkült Információink szerint hasonló intézkedést terveznek - vagy már életbe léptettek - más nemzeti parkok is.
2005. január 5. Még nem tudják, honnan teremtsék elő a védekezés pénzügyi hátterét Az utóbbi negyven év legnagyobb inváziója után az idén kétszer akkora területen lendülnek támadásba a gyapjaslepkék. Már most is az erdőkben telelnek - sárga petecsomókban - a tavasszal hernyóként kikelő rovarok. Tömeges elszaporodásuk várható Veszprém megyében, Borsodban, Somogyban, a Mátra vidékén és Baranyában. Hernyókkal borított házfalak, tarra rágott erdők, nyálkás úttestek - ritka élményben volt részük tavaly nyáron a Bakony közeli településeken élőknek. Az égből hulló szőrös rovarok inváziója az előzetes hírverések ellenére meglehetősen nagy riadalmat okozott. S károkat, hiszen az éhes egyedek megrohamozták a csemetekerteket, szőlőket, gyümölcsösöket. Több mint százan fordultak orvoshoz, mert bőrpírt, viszketést okoztak a testükre tapadt hernyók, mások allergiás tünetekre panaszkodtak.
2005. január 5. Környezetvédelmi évértékelő balról és jobbról – Kreált szervezetektől tart Orosz Orosz Sándor (MSZP) úgy tartja, hogy környezetvédelmi szempontból jó év volt 2004, á képviselő ugyanakkor bízik abban, Brüsszelben meghiúsítják, hogy az agrár-környezetvédelemre kapott uniós pénzeket a magyar földművelésügyi minisztérium más területekre csoportosítsa. Illés Zoltán (Fidesz) szintén bírálta az agrártárcát, de szerinte más területeken is nagy a baj: az MSZP-SZDSZ-kormány alatt teljesen ellehetetlenült a környezetvédelem ügye Magyarországon Orosz Sándor környezetvédelmi szempontból jó évként értékelte 20Ó4-et tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZP környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szerint tavaly komoly eredményeket értek el a területen, példaként a Metallochemia, a budapesti szemétégető ügyének rendezését és a Balaton vízminőségének javulását hozta fel. A politikus szerint a képviselőknek a környezetvédelemben is példát kell mutatniuk ebből a szempontból pedig pozitívumként értékelte, hogy a pária-ment áttért az elektronikus levelezésre, ami a papírfelhasználás csökkenésével járt. 2004 eredményének tartotta azt is, hogy a par-lagfűirtásra kiküldött felszólítások töb
2005. január 3. Nagy bajban lehet az ország. A költségvetésből sorra hajítják ki az olyan támogatási forrásokat, amelyek eddig a holnapot meg a holnaputánt szolgálták: a környezet védelmét vagy legalábbis romlásának fékezését. Ilyen volt a zöldtárca kezelésében, működő környezetvédelmi alap is, amelyet a 2005: évi költségvetésben hiába keresnénk, pedig jó egy évtizedig működött a zöld civil szervezetek, a kutatóműhelyek, az oktatási intézmények szemléletformáló, kutató, oktató-nevelő, a veszélyeztetett állat- és növényfajokat védő tevékenységének támogatására. Szóval azokat erősítette, akik nem a „környezetvédelmi nagyberuházásokban", hanem sokkal inkább a meg előzést célzó programokban érdekeltek. A „környezetvédelmi infrastruktúra" ugyanis csupán egy-egy környezetvédelmi probléma kezelését szolgálja, nem pedig végleges megoldását. A támogatásokból jutott még - olykor nem éppen a megelőzés logikája szerint – az önkormányzatoknak, a környezet terhelését csökkenteni szándékozó vállalkozásoknak is.
2005. január 4. A kevesebb parlagfű-pénzből is sok maradt parlagon A kormány év közben kevesebb mint felére csökkentette a parlagfű elleni védekezés költségvetési támogatását, de még a rendelkezésre álló pénzt sem sikerült felhasználni. A2004-es költségvetés eredetileg 1,5 milliárd forintot szánt parlagfű-mentesítésre, a parlagfű szezon elejére azonban - a kormányzati takarékossági intézkedésekből adódóan 700 milliósra csökkent a felhasználható keret. Az egyszázalékos adófelajánlásokból 835,2 millió forint gyűlt össze, ez a pénz azonban az adótörvény alapján parlagfű-mentesítési és népegészségügyi programokat szolgált. A gyakorlatban a pénzből 500 milliót az agrártárca kapott - ez volt a parlagfű kassza legnagyobb befizetése - a többi pedig az egészségügyi tárcánál landolt. A félmilliárdos keretet az FVM 200 millióval kiegészítette, így alakult ki a 700 milliós végösszeg.
2004. december 30. HAJTÁS Még csurranhat némi pénz a társasági kasszába Egy százéves statisztika szerint Somogyban 11 vaddisznót ejtettek el. Ma ez a szám meghaladja a nyolcezret. A vaddisznó vadászata egész évben folyamatos, hiszen a megye egész területén megtalálható. Mégis az igazi idény az év végére tehető. Ilyenkor indulnak a hajtások. - A vaddisznóhajtás az egyik legkeresettebb vadászatunk - mondta Buzgó József, a Sefag Rt osztályvezetője. - Idén eddig 35-40 vaddisznóhajtás volt a területünkön, s még harmincat tervezünk januárban. A zömében visszatérő kül- és belföldi vadászok mintegy 150 millió forintot hagynak itt.
