Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

Napilapok

6 884 cikk

Napilapok

A Kerka Menti Fűrészt beolvasztják a Zalaerdőbe (Napi Gazdaság)

2004. január 4. TOVÁBB CSÖKKEN A LÉTSZÁM Vevő híján beolvasztják az anyacégbe a Zalaerdő Rt. tulajdonában lévő, lenti székhelyű Kerka Menti Fűrész Kft.-t -erősítették meg lapunk információit mindkét érintett társaságnál. A már jelenleg is csak 70 dolgozót foglalkoztató, évek óta veszteségesen működő társaságnál ezzel párhuzamosan egy újabb, mintegy 35 fős létszámleépítésre is sor kerül. A '90-es években még több száz alkalmazottal működő Kerka az elmúlt évek során a piacainak jelentős részét elvesztette, s fejlesztési forrásai is beszűkültek.

Napilapok

Orvvadászok terítékére került a megjelölt gímszarvas (Somogyi Hírlap)

2004. december 28. VADKÁROK– Európa legnagyobb megfigyelő kísérlete Somogyban Orvvadászok áldozata lett egy rádióadóval felszerelt szarvas-tehén, melyet egy segesdi kukoricatáblában találtak meg nemrég a gödöllői Szent István Egyetem kutatói. A speciálisan megjelölt állat része volt Európa legnagyobb gímszarvas-megfigyelő kísérletének, melynek több magyarországi helyszín mellett a Sefag Rt segesdi. erdőtömbje is helyet ad.

Napilapok

Vadkárok: ráfizetnek a vadásztársaságok (Dunántúli Napló)

2004. december 27. Baranya – Az egymillió forintot is meghaladhatja több vadásztársaságnál az az összeg, amelyet az újonnan belépőknek kell letenniük annak érdekében, hogy felvételt nyerjenek a közösségbe. Több szervezetet már a tönk szélére juttattak a vadkárok. Egyre gyakoribb, hogy a vadásztársaságok az egyesületi tagoktól megvonják a szép trófeás vadak elejtésének jogát. A vendégekkel kilövetett vadért beszedett pénz ugyanis létfeltétele a működésüknek. A húsért, trófeáért kapott összeg mellett a tagdíjak és a vagyoni hozzájárulás jelentik a működőképesség anyagi alapjait. Mint megtudtuk, több társaságnál az új tagoktól már egymillió forintot meghaladó összeget kérnek belépési díjként.

Napilapok

Vadásztam vadásszátok, nem fizető politikusok (Nógrád Megyei Hírlap)

2004. DECEMBER 28. SEMMI OLYAT nem lőttünk, amit nem lett volna szabad - mondta egy évvel ezelőtt a lónyai vadászat után Vári Gyula szocialista országgyűlési képviselő. Biztosan így történt, mégis hónapokig terítéken volt a téma. Akkor a parlamenti vadásztársaság tagjait hívta meg egy vállalkozó, hogy reklámot csináljon a vadasparkjának. A honatyák nem kérették magukat: mentek és lőttek. Vendégek voltak, nem fizettek. EZ VOLT A BÛNE Polt Péter legfőbb ügyésznek is. A törvényesség őrét a minap vonták kérdőre, mert nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a vadásztrófeáit Polt csak magyarázkodott.

Napilapok

Acsalagi gazdák panasza (Kisalföld)

2004. december 27. Hová lesz a vetés? A víz elviszi, a madarak kicsipkedik A természetvédelmi területek okoznak gondokat az acsalagi gazdáknak: a védett madarak pusztítják, a víz meg árasztja a vetéseiket. A kaszálóknak csak negyven százaléka hasznosítható. A nemzeti park hajlandó kártéríteni, ha jogos a panasz. Hol a víz viszi el, hol a vízimadarak pusztítják az acsalagi gazdák termését. Kártérítést nem kaptak, noha állítják: búza- és árpaterületeik, de rétjeik is súlyos károkat szenvednek. A takarmányra viszont igencsak nagy szükségük lenne, mivel állatokat tartanak.

Napilapok

Természetpusztítás is felelős a katasztrófa súlyosságáért (Szabadság, Kolozsvár)

2004. december 29. Ha nem pusztították volna el a korallzátonyokat és a mangrove-erdőket, a szökőár nem ölt volna meg ennyi embert. A vasárnapi ázsiai szökőárak nem jártak volna annyi áldozattal, ha az ember az utóbbi időben maga is nem könnyítette volna meg azt, hogy a hullámok akadálytalanul a szárazföldre csapjanak. Jeff McNeely, a Világunió a Természetért nevű szervezet tudományos igazgatója az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szökőár, a cunami jelensége jól ismert a térség lakói számára. Ötven évvel ezelőtt a helybeliek még sohasem építkeztek közvetlenül a tengerparton, hanem több kilométerrel beljebb húzták fel házaikat.

Napilapok

Ökológiai agressziótól sújtva (Magyar Nemzet)

2004. december 29. Hazánk szomszédai szemérmetlenül szennyezik és rabolják el a folyóinkat Hazánkat - sajátos területi elhelyezkedéséből adódóan - szinte minden szomszédos ország ökológiai agresszióval fenyegeti. Elég csak a Duna önkényes és azóta sem orvosolt elterelésére, a 2000-ben történt ciánkatasztrófára, a verespataki bányatervekre vagy a horvát erőmű-építési törekvésekre gondolni. Jellemző adat, hogy folyóvizeink 96 százaléka a határon túlról érkezik. Egészségünk, a magyarországi természeti környezet állapota tehát nagymértékben függ szomszédaink gondosságától (vagy inkább gondatlanságától is), a magyar kormányok mégsem ismerik fel a kérdés jelentőségét, és nem gyakorolnak nyomást a környező államokra. Összeállításunkban csokorba szedtük a hazánkat ért nagyobb károkozásokat, fenyegetéseket, kitérve a magyar kormányzat válaszlépéseire is.

Napilapok

Startol az uniós agrár reform (Világgazdaság)

2004. december 29. Magyarországon csak fokozatosan lesznek érezhetők a változások Hosszú távon a magyar agrártermelők számára is előnyöket ígér a közös agrárpolitika (kap) januárban induló reformja. A reform legfontosabb eleme a közvetlen kifizetések termeléshez nem kötött, egységes támogatássá alakítása egyelőre nem érinti hazánkat, ám számos tényező - például egyes termények intervenciós árának csökkentése - a magyar gazdák számára is azonnal érezhető lesz. Januártól tíz régi tagállam vezeti be a termeléstől független szubvenciók rendszerét - emlékeztet az Európai Bizottság. Első lépésként a legfontosabb rendtartások, a gabona-, a marha- és juhhús-, valamint részleges késéssel a tejtermelés tér át az uniós terminológiában egységes kifizetési rendszerként (SPS) emlegetett megoldásra. Ennek lényege, hogy a gazdák nagyjából az eddigi támogatási szintre számíthatnak, ám a kifizetéseket már nem kötik termelési kötelezettséghez. E helyett különböző környezetvédelmi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és vidékfejlesztési követelmények teljesítését fogják számon kérni rajtuk.

Napilapok

Vadgazdálkodás két megye határán (Nógrád Megyei Hírlap)

2004. december 24. Festői környezet, belföldi bérvadászok – Interjú Kiss Lászlóval, az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatójával Ma, amikor nem ritka a 3000 hektáros vagy alig nagyobb vadászterület, bizony, elképzelhetetlen, hogy az ember virradattól alkonyaiig egy irányba tapossa az avart, de a fák csaknem fogynak el a feje fölül, lakott hely, szántóföld, de talán még legelő sem kerül az útjába. Akármilyen hihetetlen, de Budapest szomszédságában is van ilyen, méghozzá a szívében hatalmas, állami kezelésben lévő vadászterülettel: a Nógrád és Pest megye határán hullámzó Börzsöny-hegység Magyarország legnagyobb, összefüggő, lakatlan területe, ennek köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik természeti értékekben leggazdagabb része is. A hegység területén a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt gazdálkodik. Az állami tulajdonú cég vezérigazgatójával, Kiss Lászlóval a diósjenői erdészetnél találkoztunk, s váltottunk néhány szót a börzsönyi vadgazdálkodásról.

Napilapok

A bioméz, a tejtermelés és az erdőgazdálkodás (Tolnai Népújság)

2004. december 21. Olvasóink közül gyakran keresnek meg bennün­ket gazdálkodásukat érintő kérdésekkel Hogy lehetne még eredménye­sebbé tenni a méhészkedést? Se­gítene-e, ha biotermék lenne a méz? A hazai biotermékek előállí­tását felügyeli a Biokontroll Hungária Kft, tőlük kaptuk a következő tájékoztatást: a ha­gyományos termelésről való át­állás ideje legalább egy év. Fon­tos, hogy ezalatt a viaszt kicse­réljék. Csak a teljes csere után lehet a méhészetet ökológiai szempontból megfelelőnek tekinteni és csak a csere után pergetett méz lehet biotermék. A frissen kiépített szűz- és első osztályú lépekből történhet az első átállt évben a pörgetés.

Napilapok

Károkozás a természetben (Új Néplap)

2004. december 22. avartüzek – Panasz a tűzoltókra A Közép-Tisza és Jászság Természetvédelmi Tájegy­ségben leginkább a nem védett gyepek tönkretéte­le, a szándékosan okozott tűzkárok, a vízpartok szennyezése, illetve a va­dászattal és horgászattal összefüggő jogsértések okoznak gondot. A megye természetvédelméről összefoglaló anyag készült - amelyet dr. Aradi Csaba, a Hor­tobágyi Nemzeti Park igazgató­ja és Tirják László, a Körös-Ma­ros Nemzeti Park igazgatója írt alá — a megyei önkormányzat legutóbbi ülésére. Ez egyebek mellett kitér a természetvéde­lem érdekeit sértő tevékenysé­gekre és jelenségekre is. A természeti területeken ta­lálható gyepek felszántása a megfelelő jogszabályi háttér hi­ányában nehezen akadályozha­tó meg.

Napilapok

Egyre többen lopjak a fát (Új Néplap)

2004. december 21. Évente több mint 10 mil­lió forinttal károsítják meg a fatolvajok a ma­gánerdő-tulajdonosokat. A kár nagysága évről év­re egyre több. Ahol a megyében nagyobb a i szegénység, ott jelentősebb mértékű a falopás. Ezeken a he­lyeken is ott veszélyeztetetteb­bek az erdők, amelyek az adott településhez közel fekszenek — mondta lapunknak Luzsi József, a Magánerdő-tulajdonosok és -gazdálkodók Országos Szövet­ségének, illetve az Ártéri Erdő­birtokossági Társulat elnöke.

Napilapok

Nincs jogszabály a politikusi vadászatra (Népszava)

2004. december 27. Polt Péter nincs egyedül, sok közéleti személy és bankár is űzi ezt a hobbit Nem szabályozza külön jogszabály a politikusok, állami vezetők vadászatát. Õk rendszerint vendégként vesznek részt a vadászatokon, az elejtett vadért általában nem kell fizetniük. A trófeái miatt reflektorfénybe került Polt Péter vadászszenvedélyével nincs egyedül. Információink szerint a törvényekben nincs külön passzus, mely az állami vezetők, politikusok vadászatát szabályozná. A vadásztársaságok általában vendégként fogadják a politikusokat, vezetőket, az elejtett vadért többnyire nem kell fizetniük. Így van ez akkor is, ha állami tulajdonú vadásztársaságnál vadásznak. Egy vadászati szaklap szerint az állami tulajdonú cégek az ország vadászterületeinek mindössze hét százalékán, a nemzeti parkok, magántulajdonú rt.-k, kft.-k pedig nyolc százalékán osztoznak.

Napilapok

Szabályozásra váró biomassza-erőművek (Magyar Nemzet )

2004. december 24. Az energiatermelésbe be kell vonni a mezőgazdaságot – Hiányzó kormányzati stratégia Összefogott a három nagy magyarországi biomassza-erőmű. A pécsi, a borsodi és a bakonyi termelőegység azért alakította meg december elején a Biomassza-erőművek Egyesülését, hogy közösen munkálkodhassanak a megújuló energiához kapcsolódó jogszabályi háttér kialakításán és a beszállítói rendszer kiépíté­sén. Magyarországon ugyanis a zöldenergia egyelőre nem pon­tosan ugyanazt jelenti, mint Nyugat-Európában: hiányzik a stratégiai gondolkodás, s bár az áramtermelésre a mezőgazda­sági hulladékot és az energiaültetvények anyagát is fel lehetne használni, a magyar biomassza jelenleg kizárólag fát jelent.

Napilapok

Tovább tart a vita Polt Péter trófeáiról (Népszava)

2004. december 24. A vadászkamara somogyi elnöke szerint a bemutatott agancs tízszeresét éri a mondott árnak A korábbi vagyonnyilatkozati ügyek érintettjeihez képest elzárkózik az adatközléstől a legfőbb ügyész. Ezt állapította meg a mentelmi bizott­ság elnöke Polt Péternek küldött levelében. Polt erre úgy reagált, hogy szerinte Géczi József Alajos a korábbi eljárásoktól eltérően kezeli az ő ügyét. Közben megerősítette la­punk, értesülését a Somogy megyei vadászkamara elnöke, s aki szerint Polt trófeája nem harmincezer forin­tot, hanem annak tízszeresét éri.

Napilapok

Több mint ezer fővel csökken a földművelésügyi tárca létszáma (Népszava)

2004. december 24. A kormány döntésének megfelelően január 15-re befejeződik a földművelésügyi tárcánál is a létszám leépítés, illetve átcsoportosítás. A szakmai szervezeteknek és a kamaráknak a jövőben a korábbiaknál több feladat jut a gazdálkodók támogatásában. A minisztérium jelenlegi 660 munkatársának 17 százaléka, mintegy 120 ember, a háttérintézményektől pedig ezer dolgozó távozik munkakörének megszűnése miatt, illetve vonul nyug­díjba - nyilatkozta a Népszavának Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője. Az átcsoportosításra, kar­csúsításra egyebek mellett az uniós tagsággal járó követélmények miatt került sor. A szaktárca szóvivője fölhívta a figyelmet arra, hogy a közösség előírásainak megfelelően élesen el kell választani a törvényhozói és a hatósági tevékenységet. Ez a kötelezettség is a változtatásokra ösztönözte az agrárminisztériumot. Az átalakítás természetesen érinti a vezetői szinteket is, így például az eddigi öt helyettes államtitkári poszt a feladatmegosztást követően négyre csökken.

Napilapok

Új könyv a viharsarki palettán: Békés megyei vadászati almanach (BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP)

2004. DECEMBER 17. hankó józsef, A Wenckheim-család, a lovak és lovasok életének feldolgozása után legfrissebb kötetével jelentkezik a szabadkígyósi szerző Új Békés megyei könyv lát napvilágot hamaro­san: a Békés megyei va­dászati almanach bemu­tatójára december 20-án 13 órára Békéscsabán, a Csaba Center mozi keleti termébe hívják a vendé­geket és az érdeklődőket. A kötet megjelenése pél­daértékű: főszerkesztője, szerzői gárdája, szerkesz­tői, nyomdája és kiadója is Békés megyei. A könyv elkészítésével megbízott Hankó József és a kiadó Korpa Ferencné Böször­ményi Ilona a napokban tájékoztatta lapunkat az előzményekről.

Partnereink