15 053 cikk
Napilapok 2005. március 3. A negyvenezer felajánlott birtokból csak tizenkilencet vásároltak meg Megbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint alapvető gondok mutatkoznak a Nemzeti Földalap működésében. A szervezet még mindig nem rendelkezik kihirdetett értékesítési szabályzattal. Több ezer hektár felvásárolt föld parlagon hever, a területek egy részét pedig bérleti díj nélkül művelhetik a kedvezményezettek.
Napilapok 2005. FEBRUÁR 23. Egy gímszarvas tehenet már huszonnégyezer forintért is elejthetünk a vadásztársaságoknál, a gímtrófeáért 1,2 millió forintot kérnek. A vaddisznó kilövése akár 60 ezer forintba is kerülhet, igaz, az érték itt is az agyar, aminek ára meghaladja a félmillió forintot. Noha Magyarországon sok üzletember jár vadászni, s számos üzlet ilyenkor köttetik, ez a kikapcsolódási forma mégsem olyan népszerű az üzleti szférában, mint lehetne - állítják a vadászok.
2005. február 27. Manapság egy vállalat társadalmi megítélését javítja, ha elterjed róla, hogy figyel a környezetre, csökkenti szennyezéseit, hulladékait. Ám vannak olyan cégek is, amelyek csak látszani akarnak zöldnek, vagyis zöldre festik magukat. Erről írt cikket a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület lapjában Fertetics Mendi, a program vezetője.
2005. március 1. GYURCSÁNY FERENC: Ha több pénzt adnának a gazdáknak, azt valakitől el kellene venni. ÁDER JÁNOS: A gazdák elkeseredése jogos, mert a kormány minden nekik szóló ígéretét megszegte LENDVAI ILDIKÓ: Ismét sikerült nemzetiekre és nemzetidegenekre osztani az országot. NÉMETH IMRE: Az unió egyetlen fillért sem utalt át még a területalapú támogatásokból KUNCZE GÁBOR: Az elmúlt tizenöt évben a politika játékszere volt a mezőgazdaság. HERÉNYI KÁROLY: A kormány a mezőgazdaság támogatásának kérdésében megbukott. Lendvai Ildikó a szélsőjobbot látja a tüntetők mögött A jobboldal, a szélsőjobboldal trójai falovához hasonlította Lendvai Ildikó (MSZP) a fővárosban demonstráló gazdák traktorait tegnap az Országgyűlésben. Amíg Gyurcsány Ferenc miniszter elnök megértést kért az agrárium ügyében, a Fidesz arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet eddig egyetlen, a gazdáknak tett ígéretét sem váltotta valóra. Mostanra a földalapú mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igénylések 75 százalékát teljesítette a kormány, március végére ez, a szám eléri a 90 százalékot, április 30-ig pedig el fogjuk érni a kötelező 96 százalékos szintet - állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt
2005. február 26. A Műcsarnok előtt kilométeres a sor. Ott emberek állnak, az Időkeréken túl pedig traktorok. Budapest népe napok óta traktornézőbe jár a Felvonulási térre. Van látványosság, házilag gyártott óriásplakáton halálra ítélt, fölakasztott mezőgazdaság látható, a földön ketrecek, azokban birka, tyúk és néma kacsa, a kondérokban gulyás-, birka- meg vaddisznópörkölt fő. A tüntető gazdáknak öreg pestiek teát, bort és pálinkát hoznak, s azt mondják, 56-ban ti segítettetek, most rajtunk a sor.
2005. február 26. VÉDEKEZÉS Látogatási tilalom a somogyi erdőkben Elpusztult vadmalacok, habzó szájú szarvasok és felmérhetetlen kár jelzi az agancsgyűjtők útját. A több száz gyűjtő a törvény megkerülésével így tud némi pénzhez jutni. Az eszközökben nem válogatnak, sokszor, kutyával űzik, hajtják a szarvasokat. A fekete iparág eddig virágzott, hiszen a távol-keleti országok korlátlanul felvásárolták az agancsokat, mert ebből férfiúi erősítőszernek vélt gyógyszert készítettek. Idén úgy tűnik, nehéz eladni a hullott agancsot, de a gyűjtők azért járják az erdőt.
2005. február 23. Jó kondícióban a vaddisznók, s néhány koca már megjelent a malacaival A Hidasháti Rt. bélmegyeri vadgazdaságában február közepén is dörögtek a vadászfegyverek: havas erdőben, festői körülmények között tartott a fácánvadászat, A fácán vadászatára, vagyis a szezon meghosszabbítására február 15-éig kapott engedélyt a Hidasháti Rt. Sok környékbeli vadász irigykedett is érte. Nemcsak azért, mert tovább vadászhattak, hanem azért is, mert szép terítékek kerültek puskavégre a bélmegyeri vadászterületen, s minden vadász elégedetten távozott.
2005. február 25. Természeti értékeket veszélyeztet a viszonylagos jogi rendezetlenség. Hajdú-Bihar - Egy cég államilag támogatott erdőtelepítéssel jókora darabot hasított ki az egész kontinensen védett túzokok kelet-bihari élőhelyéből. A 130 hektáros terület a kelet-bihari régió egyik legfontosabb túzok élőhelyének kellős közepén - Komádi, Csökmő és Vekerd térségében - található, ahol a gyenge minőségű, belvízérzékeny, parlagosodásra hajló szántó a túzokok számára fontos dürgö- és táplálkozóhely. A madarak valószínűleg fészkeltek is az adott területen.
2005. február 18. A munkájukat érintő kritikára nyitottak a nyírerdősök, ha az kellően megalapozott. Fehérgyarmat (KM). – A maguk higgadt stílusában ugyan, de kikérik maguknak az erdészek azokat a gyanúsítgatásokat - vádaknak, nem szívesen neveznék a vádaskodást - amelyek Erdők jó kezekben? címmel lapunk február 14-i számának Olvasóink írják rovatában jelent meg egy levélben. A Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány képviselője által fogalmazott, a kőmöröi erdőben az útról-látott érthetetlen erdőpusztításról beszámoló ominózus, levél nyomán kereste meg a Kelet-Magyarország a Nyírerdő Rt. Fehérgyarmati Erdészetének igazgatóját, fejtse ki véleményét a tulajdonképpen nekik címzett állításokról.
2005. február 25. Ha pénz is lesz hozzá, miért ne ültessünk célirányosan fafajokat? Székesfehérvár, Rétimajor Két, erdőtelepítéssel foglalkozó fórumot is tartottak tegnap Fejér megyében a fent említett helységekben. Egyiket az OMMI és az OEE, másikat a Vadex Rt. szervezte hasonló céllal. A Vadex Rt. - mint arról már korábban hírt adtunk - egy hét helyszínes szakmai fórumot rendez, melynek Dunaújváros után tegnap Székesfehérvár, a részvénytársaság központja adott otthont. Itt az erdőtelepítésekhez szükséges európai uniós támogatásokhoz való - nem kevés pénz - hozzájutásról volt szó, melynek egyik előadója Balsay Zsolt, a társaság soponyai erdészetvezetője volt.
2005. március 2. Északnyugattól délkeletig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince koszorúzza a 157 ezer négyzetkilométer kiterjedésű teljes tiszai vízgyűjtőt. A folyó a vízgyűjtő északkeleti részén, a Máramarosi havasokban ered. Két ága - a Szvidovec tövében 1680 méter magasságban eredő Fekete-Tisza és az 1600 méter magasságban eredő Fehér-Tisza - valósággal körülöleli a Hoverla 2058 méter magas csúcsát. A Szamos magyarországi beömléséig megtett 258 kilométeres úton a tengerszint feletti magasság 103 méterre csökken, vagyis a folyó esése a felső szakaszon igen jelentős: 1577 méter. Mindez viszonylag gyors folyást eredményez, amit jelentős mértékben befolyásolnak az ukrán területen folyó szabályozatlan, engedély nélküli erdőkitermelések. Az egykor 90-95 százalékos helyett jelenleg a hegyekben 54, a dombvidékeken pedig 21 százalék az erdő.
Ha jól számolom, Háromszék tucatnyi településén kacérkodnak a vendégfogadást hosszú távon megalapozó turisztikai parkok létesítésének gondolatával. A polgármesterek minapi összejövetelén tételesen is megfogalmazódtak az erre vonatkozó elhatározások. A megyei önkormányzat nemcsak bátorítja, de ösztönzi is e törekvéseket, felvállalva e minősítés megszerzéséhez annyira szükséges támogatást is. Nem kétséges ugyanis, hogy a megye megannyi településének természeti adottsága, az ózondús levegő, a szénsavas vizek gazdag választéka, mofettafeltörések, a tájlátvány biztos hátteret jelent a színvonalas vendégfogadás feltételeinek megalapozására. Kovászna, Kommandó, Uzonka, Bálványos, Katrosa - de említhetnénk Zágont, Bikafalvát, Ozsdolát, Gelencét, Málnást, Ojtozt is - helyi sajátosságai rangos turisztikai bázis létrehozását teszik lehetővé. A turisztikai park fogalma hatványozottabban több az övezetben már létező panzióhálózatnál. A bukaresti rábólintás megszerzéséhez is sokrétű felkészülés, szakmai megalapozás szükséges. Úgy gondolják, hogy a jóváhagyások folyamata semmivel sem könnyebb az iparipark-létesítés menetrendjénél, nos, azt már tapasztalhattuk, e tekintetben is milyen nehéz célba
Hírportálok Tizenhét éve már annak, hogy Keresztes József életét gyökeresen megváltoztatta egy medvével való találkozás. Öt év orvosi kísérletezés után azt mondta: elég volt, s hazatért otthonába. Többé nem fordul senkihez, megtanul élni azzal, amit a Fennvaló kiosztott neki. Most 34 éves, kerüli a társaságot, az utcán furán néznek rá, munkahelyet soha nem talált. Nevetségesen kevés, 1,4 millió lejes rokkantsági segélyén nyugdíjas szüleivel osztozik – kényszerből és hálából, szerényen és őszintén. Minden egy júliusi napon kezdődött, tizenhét évvel ezelőtt. Az akkor még iskolás fiú szüleivel szénázni ment az erdő melletti legelőre. Dél körül lehetett, amikor Józsi az elkóválygott tehenek után szaladt az erdő alá. A közeli bokorból hirtelen egy hatalmas barnamedve ugrott elő. A szerencsétlen fiú menekülni sem tudott, a megriadt fenevad azonnal rácsapott. Erős ütéseitől Józsi a földre rogyott. A támadó állat nem csillapodott, jobb első mancsát a mellkasára tette, az arcába harapott, majd eltűnt a közeli erdő sűrűjében.
2005. február 27. Munteanu Gheorghe, a Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője azt is elmondta, hogy igen sok a még ki nem mért erdőterület. Sok az olyan tulajdonos, kinek kezében ott a birtoklevél, de nem mérette ki erdőtulajdonát. Az igazgató lapunk azon kérdésére, hogy miért nem méri ki az erdészet ezeket a területeket hivatalból, amint azt a törvény előírja, azt válaszolta, kevés az alkalmazottja, s lassan haladnak a munkálatokkal.
2005. február 27.Motorfűrész zaja veri fel az erdőt, majd a földre zuhanó hatalmas bükk roppanása hallatszik. A Zalaerdő Rt. Irsapuszta melletti erdőségében szakavatott kezek munkája nyomán dőlnek a 120 év körüli fák, Bedi László csapata végzi az úgynevezett felújító vágást, melynek lényege, hogy a favágók nem tarolják le a területet, csak bizonyos egyedeket döntenek le. Így aztán fokozatosan tűnik el az „öreg erdő” s jelenik meg az újulat. – Bizonyos természetközeli megfontolások, így a környezet védelme és a megváltozott erdőkezelési technológiák is arra ösztönöznek bennünket, hogy ezt a módszert válasszuk - mondja Gróf András, a lenti erdészet igazgatóhelyettese, aki végigkalauzol bennünket a munka során.
Napilapok 2005. február 27. (Szatmárnémeti / Sike) Csütörtökön még csak a legkisebb, vagyis 1-es fokozatú árvízveszélyi ügyelet volt érvényben a Krasznán és a Túron, de a vízügyesek biztosra veszik, hogy pénteken már a nagyobb figyelést igénylő 2-es lép érvénybe. Bár rengeteg a hó a hegyekben, különösen az avasi bérceken, s az elmúlt napokban csapadék is bőven hullott, a szakemberek azzal számolnak, hogy a hét végén beálló hideg miatt nagyobb veszélytől egyelőre nem kell tartani. A prefektúrán megtudtuk, hogy nem is csak a szakemberek, de a megyefőnökség is figyeli a helyzet alakulását és felkészültek arra, hogy szükség esetén kellő erőket összpontosítsanak a veszélyeztetett zónákba.
Napilapok 2005. február 26. A lefoglalt szállítmányok többszörösére tehető az elpusztított védett madarak száma Erre vártunk nyilatkozta az elsőfokú ítélet után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője. Most történt meg először, hogy súlyos természetkárosításért börtönbüntetést szabott ki magyar bíróság. Négy esztendeje, 2001 novemberében egy kamionban 11 771 védett madár lefagyasztott tetemére bukkantak a vámosok a nagylaki határátkelőhelyen. Az anyagi kán eleinte 300 millióra becsülték, ám a szárnyasok olasz vendéglőkben megtalálható áraival számolva a zsákmány értéke elérte az egymilliárd forintot.
2005. február 11 Korábban Magyarországon is éltek farkasok, elsősorban a Kárpátok sűrű erdeiben. Jelenlegi hazánk területén nem látták farkas nyomát hosszú ideig. Az elmúlt években viszont megjelentek. Minden esélyük meglenne, hogy végleg megtelepedjenek. Egyetlen komoly korlátozó tényező van, az ember. Európa szerte, ahol komoly juhtartás volt ott irtották, csapdázták, lőtték a farkasokat. Ez a szomorú helyzet várt a magyarországi egyedekre is a XX. század fordulóján. Egy évszázadra rá most azt vehetjük észre, hogy a farkasok Szlovákia, Kárpátalja felől lassan visszatérnek. Ott vannak az aggteleki karszton - a Bükkben az elmúlt hetekben megint farkas nyomokat találtak. Ingáznak a Szlovák-Karszt Nemzeti Park és az aggteleki területe között. Sajnos az elmúlt két évben semmi életjelét nem találták farkasoknak a Zemplénben. Természetvédők szerint az orvvadászatnak köszönhetően. Pedig az Északi-közép-hegység nagy része - a Zempléntől kezdve majdnem a Börzsönyig - alkalmas farkas élőhely.
