Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

Sajtószemle

15 053 cikk

RádióNapilapokHetilapokHavilapokTelevízióHírportálok
Rádió

Pénz áll a házhoz a Bükki Nemzeti Parknál (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 15. 191 millió Ft-ot nyert két programra, tavaly év végén a Nemzeti Park. Ebből a pénzből két felmérés készül majd el. 191 millió Ft nem kevés pénz. Ennyit nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt év végén két különleges project megvalósítására. Az igazgatóság a Phare CBC Program határ menti régiók összekötését célzó EU-s pénzekre pályázott. Nyertek, ami a nagy határ menti összefogásnak köszönhető. A politikai határok ugyan elválasztották a természeti együttest, viszont a természet mindig is közösen élt, ugyanúgy mozogtak rajta a természeti értékek, mint eddig bármikor a világ folyamán. Tehát ezeket felismerve az EU egy olyan pályázati programot indított el, amiből egy ún. monitoring rendszert tudnak kiépíteni a szakemberek. Ennek a figyelő rendszernek segítségével a természeti értékek teljes életlehetőségeit, jelenlegi állományait felmérve, a továbbfejlődésnek lehetőségeit kalkulálva próbálják a természetvédelem érdekeit és a lakosság megélhetését valamilyen szinten összehangolni.

Rádió

A Vizes Élőhelyek Világnapja (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 1. Február 2-án tartják a Vizes Élőhelyek Világnapját. A Vizes élőhelyek védelméről hazánkban is a Ramsari Egyezmény rendelkezik. Február 2-n tartják a Vizes Élőhelyek Világnapját. A Vizes élőhelyek védelméről hazánkban is a Ramsari Egyezmény rendelkezik. A Ramsári Egyezmény az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. 1971-ben jött létre. Azért ramsári, mert Ramsár városában Iránban írták alá a szerződő felek az egyezményt. Azóta összesen 144 ország csatlakozott már az egyezményhez és az idei évben valószínűleg ez a szám eléri a 150-et. A fő célkitűzése a vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása. Ezt ma már inkább fenntartható hasznosításnak mondjuk.

Rádió

2005 a parlagi sas éve (Kossuth Rádió / Oxigén)

2005. február 8., Az utóbbi időben emelkedett a parlagisas-állomány Magyarországon. De világviszonylatban ettől még a faj jelentősen veszélyeztetett. 2005-ben a parlagi sasokra ügyelnek fokozottan a madárbarátok. A "szép madarak" program minden évben azt jelenti, hogy egy-egy fajra vagy egy fajcsoportra próbálják felhívni a figyelmet a szakemberek. A parlagi sas egy viszonylag ritkán szem elé kerülő és a közvélemény számára nehezebben megfogható faj. Általában gyakoribb fajokat választanak a Magyar madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai, hogy mindenki tudja kötni valamihez azt a fajt, tán személyes élményekhez is akár, hogy egy madár védelme mit jelent.

Napilapok

Másfél milliárd szükséges a gyapjaslepkék ellen? (Napló)

2005. február 22. Veszprém (kn) - A költségvetés sürgős átcsoportosítására és állami koordinációra van szükség a gyapjaslepke-probléma kezelésére hívta fel a figyelmet a Környezetvédelem: tettek helyett beszéd című sajtótájékoztatóján Megyesi Balázs, a Fidesz országos zöld tagozatának elnöke.

Napilapok

Rengeteg a hó a Tisza vízgyűjtőjén (NÉPSZABADSÁG)

2005. február 25. Az enyhébb időjárást követő olvadás megemelte a hazai folyók vízszintjét, illetve jelentős területeket öntött el a belvíz. A folyókon jelenleg összesen 366 kilométer hosszon van árvízvédelmi készültség Korompay András, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgátóság munkatársa lapunknak elmondta: az enyhébb időjárás következtében a Tisza-völgyi mellékfolyók felső szakaszain emelkedett a vízszint, A Hprtobágy-Berettyó felső, szakaszán első fokú készültséget rendeltek el. Szintén első fokú a készültség a Zagyva szentlőrinckátai és szászbereki-jászberényi szakaszán, a Tárna jászjákóhalma-jászdózsa-káli szakaszain és a Takta taktaföldvári részén. Az olvadás ellenére a Duna vízgyűjtőjén felhalmozódott hómennyiség tovább növekedett, és elérte a 15,7 köbkilométert, ez 20 százalékkal haladja meg az átlagot.

Hírportálok

A rózsa helye (Tudatos vásárló)

2005. február 21. Mennyit ér a bánáti bazsarózsa? Mennyit érhet egy olyan növényfaj, mely a világon csak egyetlen helyen fordul elő? Mielőtt felállítanánk a mérleget másik serpenyőjébe a világ jobbik felének álmát délcegen őrző lokátorállomást pottyantva (helikopterről, persze), dőljünk kicsit hátra a tévénézős fotelünkben. Úgyis mindig az van. Kapcsoljuk be a Geographicot és gyönyörködjünk a gombnyomásra elővarázsolható tigrisek erőt sugárzó, gyönyörű lopakodásában. Közben, ahogy az már lenni szokott, a narrátor kenetteljes hangon tájékoztat majd minket: ennek a páratlan ragadozónak bizonytalan a jövője, ugyanis az élőhelyek zsugorodásán felül a keletiek által afrodiziákumnak tartott bajusza miatt orvvadásszák szegényt.

Napilapok

Valóban engedélyezett az erdőirtás? (Kisalföld)

2005. február 21. Bőny: A tájvédelmi körzetben tervszerű a fakivágás A mostani a fakitermelés időszaka, ezért láthatták, olvasóink, hogy Bőny-Szőlőhegyen irtják az erdőt. Utánajártunk: fát kivágni csak engedéllyel lehet azt a gazdaságok tervszerűen végzik. Irtják az erdőt BÕny-Szőlőhegyen a tájvédelmi körzetben és ha igen, akkor miért? Olvasónk jelzése alapján igyekeztünk utánajárni a kérdésnek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságán, érdeklődésünkre megerősítették: az említett terület valóban védett.

Napilapok

Rügyfakadásig vágják a fát (Napló)

2005. február 21. Veszprém (tt) - Amikor téli álmot alszik az erdő, munkához látnak a favágók, akiknek ez az intenzív munka időszaka. A Veszprémi Erdőgazdaságnál (Verga) a vegetációs időszakon kívül, október végén, november elején kezdik a fakitermelést. Ez a munka március végéig, rügyfakadásig tart, tudtuk meg Tóth Attilától, a Verga Rt. termelési vezetőjétől.

Napilapok

Mindent lerág a gyapjaspille (Napló)

2005. február 21. Fotó: Csóka György Megyénkben az idén tízezer hektáron feltétlenül szükséges védekezni Veszprém (Vlbo) - A gyapjaspille hernyója nem válogat erős fertőzöttség idején. Eredetileg a cseres, tölgyes erdőtársulások leveleire szakosodott, de már több mint száz fa- és cserjefajról, rágják le a leveleket.

Napilapok

Véres őserdei háború (Új Szó)

2005. február 18. Katonákat vezényeltek Pará államba egy amerikai apáca megölése nyomán A mozgósítást José Alencar brazil alelnök, egyben az ország védelmi minisztere rendelte el. Luiz Inacio Lula Da Silva elnök is félbeszakította szurinámi látogatását és hazatért a konfliktus hírére. A döntést kedd este hozták meg, néhány órával azután, hogy több ezren kísérték végső útjára Anapu városában a 73 éves Dorothy Stangot, akit bérgyilkosok lőttek agyon egy fejlesztés alatt álló fakitermelő üzemnél. Õ volt a legismertebb amazóniai aktivista, akivel Chico Mendes környezetvédő 1988-as megölése óta végeztek. A temetés idején az államban meggyilkoltak egy parasztot és egy volt szakszervezeti vezetőt is.

Napilapok

Energiaerdők a magyar gazdaság megmentői? (Népszava)

2005. február 24. Akár politikai tőke is kovácsolható a megújuló energiaforrásokból - Munkahelyek tízezreit remélik egy új programtól Egyfajta titkos sikerprogramnak, a magyar gazdaságot esetlegesen fellendítő lehetőségnek tartják bizonyos szakmai és politikai! körökben azt a munkatervet, amely elsősorban a világ számos pontján már sikerrel alkalmazott energiaerdők telepítését helyezi előtérbe. A kiváló mutatókkal és eredményekkel rendelkező program magyarországi elindításához kevés befektetés szükséges, ráadásul elemzők szerint munkahelyek tízezreit teremthetné meg, ami adott esetben politikai tőkévé is válhat. A levédett stratégiai program sorsa immár a döntéshozó politikai elit kezében van, az esetleges megvalósítás időpontjáról még egyelőre nem tudni.

Napilapok

Vasárnaptól tilos az agancsgyűjtés (24 Óra)

2005. február 23. Korlátozza az erdőterületek látogatását és saját kezelésű vadászterületein megtiltja a hullott agancsok gyűjtését a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. február 20-ától május 20-áig. Az erdőkben – turistaútvonalak kivételével – csak az engedéllyel rendelkezők és a vadászatra jogosultak tartózkodhatnak. Az intézkedés a Vértes hegység egész területére, valamint a Gerecse hegységben a Tatabánya, Vértesszőlős, Baj, Agostyán, Vértestolna, Tarján, Tornyópuszta településsel körülhatárolt részekre terjed.

Napilapok

A havasok üdvözlete Máramarosból (Magyar Nemzet)

2005. február 21. Kevesen tudják, főképp a fiatalabb korosztály képviselői, hogy a messzi Máramarosban -melynek mesés vadvilága és lakóinak nem kevésbé mesés nyomorúsága Czóbel Minkától Krúdy Gyulán át Sebők Zsigmondig sok írónkat emlékezetes művek alkotására ihlette - ma is élnek magyarok, kisebbségben, többnyire „szórványban", ám akárhogyan is próbáljuk értelmezni, magyarságukat ápolják, büszkék sok évszázados múltjukra és olykor tollat is ragadnak, hogy hagyományaikról, emlékeikről és mai életük folyásáról számot adjanak.

Napilapok

Veszélyben a brazíliai őserdők (Magyar Nemzet)

2005. február 21. A felét már fölégették, de a szárazság miatt tovább pusztul az oxigént adó rengeteg A műholdfelvételek azt bizonyítják, hogy az amazóniai esőerdőknek már a 47 százalékát fölégették a termő- és ipari területek növelése érdekében, és a globális felmelegedés okozta szárazság miatt már a megmaradt vegetáció is haldoklik. Szakértők szerint a múlt héten életbe lépett kiotói egyezmény kevés a dél-amerikai Õsvadon maradékának megmentéséhez.

Napilapok

Kisebb erdőt irtott ki a fatolvaj (Békés Megyei Hírlap)

2005. február 12. AGÁRKOSBOR Fokozottan védett növényt tapostak Egyelőre rácson átszűrt levegőt szívhat a természetkárosítás, illetve lopás bűntettével megalapozottan gyanúsított, február 10-én a Sarkadi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya által őrizetbe vett M. Géza (32) geszti lakos.

Napilapok

Egyszerűbb állapotokat a környezetvédelemben (Békés Megyei Hírlap)

2005. február 12. ZÖLD ÉV Magyarországon 2005-től új időszámítás Az elmúlt évben még Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség neve januártól megváltozott, tevékenységi köre kibővült. A változatlanul gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség negyedik Békés megyei önkormányzati fórumán dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára bejelentette, pályázatot írtak ki az új „zöldhatóságok" vezetői tisztségére.

Napilapok

A mezei nyúl betegség miatti pusztulása (Békés Megyei Hírlap)

2005. február 18. Vadfogyatkozás – A kóbor kutyák, macskák a fagynál, nagyobb veszélyt jelentenek A két évvel ezelőtti zord tél, majd az aszály á vadpusztulás és a vadkár miatt Összesen félmilliárd forintos kárt okozott megyénk 68 vadásztársaságának. Az akkori leckéből tanultak a vadászok, így etetőkkel, élelemmel megfelelően felkészülve várták a mostani telet. Üröm az örömben, hogy ha az időjárás nem is tett nagy kárt az állományban, átvette szerepét a mezei nyúlnál a betegség, illetve a kóbor kutyák, macskák is „besegítenek" a vadritkításba.

Partnereink