Sajtószemle

Napilapok

Újabb közmunkák erdőben, autópályán (Kelet-Magyarország)

2005. február 5. A tavalyinál is sikeresebb évet várnak Folytatódnak a nagy közmunkaprogramok Nem tudni még, milyen nagyságrendű lehetőség lesz parlagfű irtásra Nyíregyháza (KM - B. J.) - A közmunkaprogram 2004-eS végrehajtásáról, az idei feladatokról tanácskozott tegnap a megyeházán Gazda László, a megyei közgyűlés elnöké és Sándor László, az Országos Közmunkatanács elnöke. A megbeszélést követő tájékoztatón Gazda László elmondta:-Arra számítok, hogy a tavalyi évhez képest másfélszer több embert fogunk közmunkában foglalkoztatni, vagyis. 1000-1200 ember foglalkoztatására lesz lehetőség. Arra számítunk, hogy a tavaly kapott pénz is megmásfélszereződik. Nagy szerepe lesz ebben annak a foglalkoztatási kht.-nak, amelyet a megye és Nyíregyháza együtt alapított. Számítunk rá, hogy az autópálya-program, erdőprogram, parlagfűirtási program, Vásárhelyi-program tovább folytatódik, s mintegy "-másfél milliárd forint erejéig lesz lehetősége a helyi önkormányzatoknak is pályázniuk vagy kistérségben együtt, vagy külön-külön próbálnak, forrásokhoz és lehetőségekhez jutni. Sándor László elismeréssel szólt a megyében tavaly végzett közmunkákról, melyért az országos értékelésen a megyei közgyűlés e

2005. február 19.

Napilapok

Nagyvadra vadászó üzletemberek (Világgazdaság)

2005. február 18. Számos üzletember hódol Magyarországon a vadászatnak, a tapasztalatok szerint mégsem széles körű divat ez az időtöltés az üzleti szféra szereplői számára. Pedig a kifejezetten időigényes elfoglaltság a szakemberek szerint kiváló alkalom lehet a kapcsolatok ápolására és építésére. Bár a megkérdezettek szerint nem lehet kategorizálni, hogy az üzletemberek milyen vadat szeretnek elejtem. Heltay István, a Hubertus Kft ügyvezető igazgatója szerint főleg a nagyvadat - a vaddisznót, szarvast, őzet - kedvelik. Az apróvad az időjárás miatt most egyébként is kisebb számban is fordul elő. A szakértő szerint az üzleti élet szereplői inkább bérvadászat keretében űzik ezt a hobbit, kevesen tagjai vadásztársaságnak. Tagnak lenni pedig előnyösebb, hiszen bár tagdíj van, az elejtett vadak ára így kisebb - fogalmaz Heltay. A vadászathoz nem elég egykét órára kiszabadulni az íróasztal mögül, ezt nem lehet rohanva csinálni, talán ezért kevés a vadászatnak hódoló felső vezető - vélekedik Szabó Ferenc, a sümegi Ötvös Vadásztársaság elnöke. Ugyanakkor mivel ez közösségi tevékenység, a kikapcsolódás mellett remek alkalom, hogy az emberek jól elbeszélgessenek egymással - teszi hozzá. A mo

2005. február 19.

Napilapok

EU-támogatás a zöldenergiához? (Világgazdaság)

2005. február 18. Agrárpénzek több jogcímen A gabonaintervenció és a kifizetések felgyorsítását követelték a gazdák Brüsszeli jóváhagyásra vár a terület alapú kifizetések kiutalási rendszerének módosítása Átalakítaná az agrártárca az uniós terület alapú kifizetésekhez nyújtott nemzeti kiegészítő támogatások idei kiutalási rendszerét - értesült a Világgazdaság. Ha a kormány megkapja Brüsszel jóváhagyását, az idei szabályozást február végén-március elején közzéteszi. Módosulna a kifizetési jogcímek száma, így többek között az energiatermelő növények és a csonthéjas gyümölcsök támogatására is lehetőség lenne. Az Európai Bizottság megfigyelői hétfőtől vizsgálják, a 'magyar ható-Ságok hogyan boldogulnak a gabonaintervencióval. Egyes hazai agrár-érdekképviseletek tegnapi Kossuth téri demonstrációjukon petíciót adtak át az FVM-nek, az intervenciós felvásárlást és a terület alapú EU-pénzek kifizetésének felgyorsítását követelték Átalakítaná az agrártárca az uniós terület alapú kifizetésekhez nyújtott nemzeti kiegészítő támogatások idei kiutalási rendszerét - értesült a Világgazdaság. Magyarország mintegy kilencvenmilliárd forintnak megfelelő összeget fordíthat nemzeti kiegészítésre 2005-be

2005. február 19.

Napilapok

Börzsönyi hótaposó (Nógrád Megyei Hírlap)

2005. február 14. Vadásztarisznya Pár napja történt csak, de azóta az időjárás miatt nagyot változott a világ. Aznap hajnali öt órakor a megye keleti felében még fagyni is alig fagyott, sőt, útközben a kocsi hőmérője végig nulla fok körüli értéket mutatott, egészen Diósjenő központjáig. Amennyire a korai sötétségben útközben látni lehetett, alig egy-két hóbarázda húzódott a szántások árnyékos oldalán, azok is inkább csak Érsekvadkerttől nyugatra. Úgy nagyjából a diósjenői iskolától azonban mind kiterjedtebb lett a fehérség, az Ipoly Erdő Rt. helyi erdészete felé vezető úton pedig egyre vastagabb a hólepel. Az 1901-ből származó épület lámpáinak fényében jól látni, hogy a havazás is rákezdett rendesen. Sötét van még, a fehér havon pedig két termetes eb siet a fogadásomra, szerencsére a veszedelmesebbnek tűnő meg van kötve. No, bátorság! Kiszállok a kocsiból, aztán egy másodperc alatt megismerkedünk a farkasra emlékeztető, termetes, de a kölyöksorból éppen csak hogy kinőtt, szürke házőrzővel A végén odáig terjed a barátság, hogy hanyatt vágja magát a havon egy kis simogatás reményében. Várok pár percet. Most már esik a hó rendesen, a kocsi szélvédőjét percek alatt teljesen betakarja.

2005. február 19.

Napilapok

Alszik az erdő, pihen a vad, az erdész dolgozik (24 óra)

2005. február 12. Megyei információ – Szikrázó napsütésben autózom a Pilis tekergő szerpentinjein, Pilisszentkereszt irányába. Az egyik kaptató tetejére érve erdészek csoportjával találkozom. Revenka Antal kerületi beosztott erdész a munkájukra hívja fel a figyelmemet: Télen a fakitermelés a legfőbb erdei munka. Most érdemes ráhajtani, mert nem sérül annyira az erdő, az aljnövényzet a munka során. Jól jött a lehullott hó. Amikor a kitermelt fát húzzuk az LKT közelítő gépünkkel, nem sérül meg a fiatal facsemete, mert a hó alatt van, és megvédi. Nagyon figyelünk, mindig rányitunk egy bizonyos korosztályú állományra, megritkítjuk, hogy fény jusson a talajra, és fejlődni tudjanak a természetes úton nőtt csemeték. Kétévente belenyúlunk, kiveszünk néhány egyedet az arra kijelölt területeken. Nincs szükség telepítésre, mert önmagától regenerálódik az erdő. - Elmondta az erdész: Megyénkben több mint 20 vadásztársaság működik. Jó élőhelyet talál magának a nagyvad - a vaddisznó, a gímszarvas, a dámvad, a muflon. Gazdag a madárvilágunk. - A vaddisznó hajtóvadászatokat már befejeztük. Január végétől védelem alá kerültek a kocák, lassan kezdődik a malacozás. Egészen a következő vadászati szezon

2005. február 19.

Milliók a NYME könyvtárának fejlesztésére (Kisalföld)

2005. február 17. A Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) soproni központi könyvtár százötvenmillió forintot nyert fejlesztésre. A Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) soproni központi könyvtárában tegnap háziünnepség keretében hirdették ki a Nemzeti Kulturális Alapprogram intézményi könyvtárak fejlesztésére kiírt pályázatának helyi eredményét.

2005. február 17.

Napilapok

Életbe lép a kiotói jegyzőkönyv (Új Szó)

2005. február 16. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését Évekig tartó vita folyt az egyezmény pontos végrehajtásáról, amíg az egyezményt mind a 141 ország ratifikálta előíró kiotói jegyzőkönyvhöz 141 ország csatlakozott, a világ széndioxid-kibocsátásának negyedét adó USA viszont továbbra is elutasító. A világ klímája számára Kiotó csak kis lépés, az egyezmény életbelépése viszont komoly politikai győzelem az üvegházhatást okozó gázok emissziójának csökkentését célzó összefogás számára, idézte az MSNBC Paal Prestrud, az oslói klímaváltozást vizsgáló kutatóintézet (CICERO) vezetőjének szavait.

2005. február 17.

Napilapok

Gyapjaspille: újabb fertőzésveszély (Nógrád Megyei Hírlap)

2005. február 17. Újabb komoly gyapjaspille-fertőzöttség fenyeget? A kérdés már most foglalkoztatja a szakembereket, egyrészt a rovar hernyóinak tavalyi – a korábbi időszakhoz viszonyítva – rendkívüli mértékű károsítása, másrészt az idei enyhe tél miatt. Többen úgy vélik, mivel túl rövid ideig tartott a kemény hideg, a tojáscsomók vígan áttelelnek... Ökológiai változások, időjárási körülmények, az élősködők számának csökkenése, végső soron a táplálékláncon alapuló biológiai egyensúly sérülése következtében az elmúlt évben kiugróan nagy terület, több mint százezer hektárnyi erdőség volt fertőzött. Ezt megelőzően ''94-ben, tehát tíz évvel korábban volt nagyobb mértékű a gyapjaslepke járványszerű elszaporodása, de akkor csak harmad-, negyedannyi kárt okoztak ezek a levélfalók. 2004-ben Veszprémben volt legnagyobb a kártétel, de Somogyban és Baranyában is pusztították az erdőket a táplálkozás szempontjából sajnos, cseppet sem válogatós kártevők, melyek a csereseket, tölgyeseket, a tűlevelűeket vagy a gyümölcsfákat egyaránt kedvelik. Megyénk is erőteljes „hernyótámadást” élt meg, a legérintettebb terület Garáb és Felsőtold volt.

2005. február 17.

Napilapok

Áttelel a gyapjaslepke petéje (Zalai Hírlap)

2005. február 14. Zalaegerszeg (h. p.) - Az ország több részén riasztó méretű; volt a gyapjaslepke (Lymantria) pusztítása tavaly. A kártevő; országszerte több mint 100 ezer hektár erdőt károsított lombrágásával, s igaz, csak kisebb területekre, de behatolt Zalába is. Egyik olvasónk a pénteki sms véleményvonalunkon reménykedve azt írta, hogy három hajnalon is mínusz 20 fok körüli volt a hőmérséklet, reméli, ez gátat vet a gyapjaslepkék idei pusztításának. Vajon lehet-e erre számítani, s milyen mértékben jelentek meg e kártevők a zalai erdőkben? Ez iránt érdeklődtünk szakemberektől. A hírek szerint az országban az e szempontból egyik legfertőzöttebb területen, a Bakonyban felméréseket készített a megyei növényvédelmi szolgálat, a megye több pontjáról gyűjtött be petecsomókat. Megállapították, hogy a rendkívüli hideg nem befolyásolta számottevően a peték életképességét, így a tavalyinál is nagyobb invázióra számítanak.

2005. február 17.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Népszabadság)

2005. február 11. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.

2005. február 17.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Új Szó)

2005. február 12. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában. A gyapjaslepke hernyói április második felében kelnek ki a petékből, június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket - a kertekben lévő gyümölcsfák közül sokat tarra rágnak -, később bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A bibliai csapáshoz hasonlító invázió általában nem pusztítja el a fákat, még a tarra rágott erdők is életben maradnak, igaz, legyengülnek. A gyapjaslepkék túlszaporodásának megfékezése elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg.

2005. február 17.

Napilapok

Gyorsbüfét kínálnak a téli erdőben a vadaknak (Heves Megyei Hírlap)

2005. február 8. HEVES MEGYE Az elmúlt napok tartós, nagy hidegével megérkező hó miatt a vad is intenzívebb gondoskodást, fokozottabb etetést igényel. A megyében sincs másként, elkel az emberi segítség. A Mátra és a Nyugat-Bükk térségében működő Egererdő Rt. a teljes erdőterületéből mintegy 55 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, mely három különálló területből tevődik össze- Mindhárom terület nagyvadas jellegű. A vadászható őshonos vadfajok: gímszarvas, vaddisznó, őz, valamint a betelepített muflon és csekély számban dámszarvas. A Mátrában és a Hevesi dombvidéken, a Nyugat-Bükkbéli gazdálkodó Egererdő Rt. területén a vadetetési szezon októbertől egészen áprilisig tart, A tíz erdészet több száz etetőhelye várja a vadat, állandó menüvel. Õsszel, amikor az állatok maguk is talárnak elég eleséget, elsősorban makkot,' jobbára szálastakarmánnyal töltik föl az etetőket, hogy a vadat odaszoktassák. A szemes etetőanyag - kukorica, búza — később, zordabb időben tesz igazán jó szolgálatot, amikor az állatoknak is fogyóban van a nyáron. fölhalmozott belső tartalékuk.

2005. február 17.

Napilapok

Faiskolák az unióban (Vas Népe)

2005. február 7. Dísznövénytermesztők kétnapos konferenciája Bük -A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete pénteken és szombaton kétnapos konferenciát tartott immár hagyományosan Vas megyében, Bükön. A találkozó fő témája volt az uniós csatlakozás után érzékelhető változások.

2005. február 17.

Napilapok

Összefogtak az erdőjárók (Somogyi Hírlap)

2005. február 14. Együttműködési megállapodást kötött a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Magyar Vadászkamara több szervezete – köztük a somogyi is. A szervezetek vállalták, hogy összefognak a vadászattal összefüggő természetkárosítás megelőzéséért, az élőhelyek és természeti értékek védeleméért, az oltalom alatt álló és vadászható állatfajok élőhelyeinek megőrzéséért. Horváthné Buchert Eszter, a park tájékoztatási referense szerint az együttműködéssel elkerülhetők lesznek az olyan konfliktusok, amelyek például a fokozottan védett területeken történő vadászat korlátozása, a ragadozómadár-védelem és a vízivad-vadászat kapcsán korábban előfordultak. Nagy László

2005. február 17.

Pusztító hernyóinvázió lesz (Népszabadság)

2005. február 11. Szakemberek szerint minden eddiginél nagyobb lesz 2005 tavaszán a Lymantria, azaz a gyapjaslepke hernyójának inváziója: a tavalyi 120 ezer hektár helyett az idén csaknem 220 ezer hektárnyi erd?t fenyegetnek a kártev?k. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - tudtuk meg Csóka Györgytől, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőjétől. Hozzátette: a legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.

2005. február 11.

Rádió

A változékony tél megöli a lepkéket (Kossuth Rádió/Oxigén)

2005. február 8. A napokban éppen egy erős lehűlés érte el a térséget és a tavaszi nap kicsalogatta lepkék nem tudnak visszamenni a telelőhelyükre. Az imágóként vagy lepkeként telelő fajok a hidegek beállta előtt behúzódnak padlásterekbe, pincékbe, kövek közé, sziklarepedésekbe, fakérgek alá. Ezeket az élőlényeket megzavarhatják a meleg tavaszias felmelegedések, amelynek hatására bizony előbújhatnak. Így történhetett ez az idei januári felmelegedéskor is.

2005. február 10.

Napilapok

Vasárnapi vadászok és az állatok (Délmagyarország)

2005. február 7. Állatbarát vagyok és szeretnék véleményt mondani a Homályos vadászkalandorok (január 31.) cikkhez. Miután teljes egészében egyetértek Seres Zoltán véleményével, többször elgondolkoztam a vadászok viselkedésén, indíttatásukról, elkötelezettségükről az általuk sportnak nevezett tevékenység iránt. Újra és újra arra a feltevésre jutottam - főleg a vasárnapi vadászok esetében -, nekik egy dolog számít: ölni, látni az összerogyó állatot, nézni a haláltusát. Sajnos nem a céllövészet vonzza őket, hiszen akkor minden további nélkül agyaggalambra lehetne lövöldözni. De ott nem folyik vér, tehát nem érdekes. A vadászat során fel sem merül, hogy esetleg a beteg, satnya őzet lőjék ki, erre nincs is lehetőség -ami a puska elé szalad, bele a söréttel. Egy valamire való vadász a kezébe sem venné a sörétes puskát. Előfordul, hogy elkóborolt házi kutyát lőnek ki dúvadnak kiáltva ki a szerencsétlen párát, nem ritkán pár lépésre a gazdájától.

2005. február 10.

Napilapok

Vadászbalesetek, kutyabalesetek (Délmagyarország)

2005. február 7. Országos közvélemény-kutatást készített 2004. októberében a Tárki a vadászat megítéléséről. A sok érdekes eredmény közül talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a magyar felnőtt lakosság 43%-a szerint a vadászat, vadgazdálkodás lényege „a vadállomány és az élővilág egyensúlyának tervszerű fenntartása", 22% szerint „szórakozás, kikapcsolódás", 12% szerint „természetvédelmi feladatok ellátása") 10% szerint pedig egyszerűen „sport". Ezzel szemben viszont az emberek 6%-a gondolja úgy, hogy „állatok értelmetlen lelövése", és mindössze 3%-uk mondta, hogy a „kegyetlenség, az agresszió kiélésének eszköze".

2005. február 10.