Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

Sajtószemle

15 053 cikk

RádióNapilapokHetilapokHavilapokTelevízióHírportálok
Napilapok

Természetpusztítás is felelős a katasztrófa súlyosságáért (Szabadság, Kolozsvár)

2004. december 29. Ha nem pusztították volna el a korallzátonyokat és a mangrove-erdőket, a szökőár nem ölt volna meg ennyi embert. A vasárnapi ázsiai szökőárak nem jártak volna annyi áldozattal, ha az ember az utóbbi időben maga is nem könnyítette volna meg azt, hogy a hullámok akadálytalanul a szárazföldre csapjanak. Jeff McNeely, a Világunió a Természetért nevű szervezet tudományos igazgatója az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szökőár, a cunami jelensége jól ismert a térség lakói számára. Ötven évvel ezelőtt a helybeliek még sohasem építkeztek közvetlenül a tengerparton, hanem több kilométerrel beljebb húzták fel házaikat.

Napilapok

Ökológiai agressziótól sújtva (Magyar Nemzet)

2004. december 29. Hazánk szomszédai szemérmetlenül szennyezik és rabolják el a folyóinkat Hazánkat - sajátos területi elhelyezkedéséből adódóan - szinte minden szomszédos ország ökológiai agresszióval fenyegeti. Elég csak a Duna önkényes és azóta sem orvosolt elterelésére, a 2000-ben történt ciánkatasztrófára, a verespataki bányatervekre vagy a horvát erőmű-építési törekvésekre gondolni. Jellemző adat, hogy folyóvizeink 96 százaléka a határon túlról érkezik. Egészségünk, a magyarországi természeti környezet állapota tehát nagymértékben függ szomszédaink gondosságától (vagy inkább gondatlanságától is), a magyar kormányok mégsem ismerik fel a kérdés jelentőségét, és nem gyakorolnak nyomást a környező államokra. Összeállításunkban csokorba szedtük a hazánkat ért nagyobb károkozásokat, fenyegetéseket, kitérve a magyar kormányzat válaszlépéseire is.

Napilapok

Startol az uniós agrár reform (Világgazdaság)

2004. december 29. Magyarországon csak fokozatosan lesznek érezhetők a változások Hosszú távon a magyar agrártermelők számára is előnyöket ígér a közös agrárpolitika (kap) januárban induló reformja. A reform legfontosabb eleme a közvetlen kifizetések termeléshez nem kötött, egységes támogatássá alakítása egyelőre nem érinti hazánkat, ám számos tényező - például egyes termények intervenciós árának csökkentése - a magyar gazdák számára is azonnal érezhető lesz. Januártól tíz régi tagállam vezeti be a termeléstől független szubvenciók rendszerét - emlékeztet az Európai Bizottság. Első lépésként a legfontosabb rendtartások, a gabona-, a marha- és juhhús-, valamint részleges késéssel a tejtermelés tér át az uniós terminológiában egységes kifizetési rendszerként (SPS) emlegetett megoldásra. Ennek lényege, hogy a gazdák nagyjából az eddigi támogatási szintre számíthatnak, ám a kifizetéseket már nem kötik termelési kötelezettséghez. E helyett különböző környezetvédelmi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és vidékfejlesztési követelmények teljesítését fogják számon kérni rajtuk.

Napilapok

Vadgazdálkodás két megye határán (Nógrád Megyei Hírlap)

2004. december 24. Festői környezet, belföldi bérvadászok – Interjú Kiss Lászlóval, az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatójával Ma, amikor nem ritka a 3000 hektáros vagy alig nagyobb vadászterület, bizony, elképzelhetetlen, hogy az ember virradattól alkonyaiig egy irányba tapossa az avart, de a fák csaknem fogynak el a feje fölül, lakott hely, szántóföld, de talán még legelő sem kerül az útjába. Akármilyen hihetetlen, de Budapest szomszédságában is van ilyen, méghozzá a szívében hatalmas, állami kezelésben lévő vadászterülettel: a Nógrád és Pest megye határán hullámzó Börzsöny-hegység Magyarország legnagyobb, összefüggő, lakatlan területe, ennek köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik természeti értékekben leggazdagabb része is. A hegység területén a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt gazdálkodik. Az állami tulajdonú cég vezérigazgatójával, Kiss Lászlóval a diósjenői erdészetnél találkoztunk, s váltottunk néhány szót a börzsönyi vadgazdálkodásról.

Napilapok

A bioméz, a tejtermelés és az erdőgazdálkodás (Tolnai Népújság)

2004. december 21. Olvasóink közül gyakran keresnek meg bennün­ket gazdálkodásukat érintő kérdésekkel Hogy lehetne még eredménye­sebbé tenni a méhészkedést? Se­gítene-e, ha biotermék lenne a méz? A hazai biotermékek előállí­tását felügyeli a Biokontroll Hungária Kft, tőlük kaptuk a következő tájékoztatást: a ha­gyományos termelésről való át­állás ideje legalább egy év. Fon­tos, hogy ezalatt a viaszt kicse­réljék. Csak a teljes csere után lehet a méhészetet ökológiai szempontból megfelelőnek tekinteni és csak a csere után pergetett méz lehet biotermék. A frissen kiépített szűz- és első osztályú lépekből történhet az első átállt évben a pörgetés.

Napilapok

Károkozás a természetben (Új Néplap)

2004. december 22. avartüzek – Panasz a tűzoltókra A Közép-Tisza és Jászság Természetvédelmi Tájegy­ségben leginkább a nem védett gyepek tönkretéte­le, a szándékosan okozott tűzkárok, a vízpartok szennyezése, illetve a va­dászattal és horgászattal összefüggő jogsértések okoznak gondot. A megye természetvédelméről összefoglaló anyag készült - amelyet dr. Aradi Csaba, a Hor­tobágyi Nemzeti Park igazgató­ja és Tirják László, a Körös-Ma­ros Nemzeti Park igazgatója írt alá — a megyei önkormányzat legutóbbi ülésére. Ez egyebek mellett kitér a természetvéde­lem érdekeit sértő tevékenysé­gekre és jelenségekre is. A természeti területeken ta­lálható gyepek felszántása a megfelelő jogszabályi háttér hi­ányában nehezen akadályozha­tó meg.

Napilapok

Egyre többen lopjak a fát (Új Néplap)

2004. december 21. Évente több mint 10 mil­lió forinttal károsítják meg a fatolvajok a ma­gánerdő-tulajdonosokat. A kár nagysága évről év­re egyre több. Ahol a megyében nagyobb a i szegénység, ott jelentősebb mértékű a falopás. Ezeken a he­lyeken is ott veszélyeztetetteb­bek az erdők, amelyek az adott településhez közel fekszenek — mondta lapunknak Luzsi József, a Magánerdő-tulajdonosok és -gazdálkodók Országos Szövet­ségének, illetve az Ártéri Erdő­birtokossági Társulat elnöke.

Napilapok

Nincs jogszabály a politikusi vadászatra (Népszava)

2004. december 27. Polt Péter nincs egyedül, sok közéleti személy és bankár is űzi ezt a hobbit Nem szabályozza külön jogszabály a politikusok, állami vezetők vadászatát. Õk rendszerint vendégként vesznek részt a vadászatokon, az elejtett vadért általában nem kell fizetniük. A trófeái miatt reflektorfénybe került Polt Péter vadászszenvedélyével nincs egyedül. Információink szerint a törvényekben nincs külön passzus, mely az állami vezetők, politikusok vadászatát szabályozná. A vadásztársaságok általában vendégként fogadják a politikusokat, vezetőket, az elejtett vadért többnyire nem kell fizetniük. Így van ez akkor is, ha állami tulajdonú vadásztársaságnál vadásznak. Egy vadászati szaklap szerint az állami tulajdonú cégek az ország vadászterületeinek mindössze hét százalékán, a nemzeti parkok, magántulajdonú rt.-k, kft.-k pedig nyolc százalékán osztoznak.

Napilapok

Szabályozásra váró biomassza-erőművek (Magyar Nemzet )

2004. december 24. Az energiatermelésbe be kell vonni a mezőgazdaságot – Hiányzó kormányzati stratégia Összefogott a három nagy magyarországi biomassza-erőmű. A pécsi, a borsodi és a bakonyi termelőegység azért alakította meg december elején a Biomassza-erőművek Egyesülését, hogy közösen munkálkodhassanak a megújuló energiához kapcsolódó jogszabályi háttér kialakításán és a beszállítói rendszer kiépíté­sén. Magyarországon ugyanis a zöldenergia egyelőre nem pon­tosan ugyanazt jelenti, mint Nyugat-Európában: hiányzik a stratégiai gondolkodás, s bár az áramtermelésre a mezőgazda­sági hulladékot és az energiaültetvények anyagát is fel lehetne használni, a magyar biomassza jelenleg kizárólag fát jelent.

Napilapok

Tovább tart a vita Polt Péter trófeáiról (Népszava)

2004. december 24. A vadászkamara somogyi elnöke szerint a bemutatott agancs tízszeresét éri a mondott árnak A korábbi vagyonnyilatkozati ügyek érintettjeihez képest elzárkózik az adatközléstől a legfőbb ügyész. Ezt állapította meg a mentelmi bizott­ság elnöke Polt Péternek küldött levelében. Polt erre úgy reagált, hogy szerinte Géczi József Alajos a korábbi eljárásoktól eltérően kezeli az ő ügyét. Közben megerősítette la­punk, értesülését a Somogy megyei vadászkamara elnöke, s aki szerint Polt trófeája nem harmincezer forin­tot, hanem annak tízszeresét éri.

Napilapok

Több mint ezer fővel csökken a földművelésügyi tárca létszáma (Népszava)

2004. december 24. A kormány döntésének megfelelően január 15-re befejeződik a földművelésügyi tárcánál is a létszám leépítés, illetve átcsoportosítás. A szakmai szervezeteknek és a kamaráknak a jövőben a korábbiaknál több feladat jut a gazdálkodók támogatásában. A minisztérium jelenlegi 660 munkatársának 17 százaléka, mintegy 120 ember, a háttérintézményektől pedig ezer dolgozó távozik munkakörének megszűnése miatt, illetve vonul nyug­díjba - nyilatkozta a Népszavának Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője. Az átcsoportosításra, kar­csúsításra egyebek mellett az uniós tagsággal járó követélmények miatt került sor. A szaktárca szóvivője fölhívta a figyelmet arra, hogy a közösség előírásainak megfelelően élesen el kell választani a törvényhozói és a hatósági tevékenységet. Ez a kötelezettség is a változtatásokra ösztönözte az agrárminisztériumot. Az átalakítás természetesen érinti a vezetői szinteket is, így például az eddigi öt helyettes államtitkári poszt a feladatmegosztást követően négyre csökken.

Hetilapok

Kaló Imre, erdész, borosgazda (Demokrata)

2004. december/ 51.sz. - Édesanyja tanult valamit? - Mint egyedüli gyermeknek, minden lé­pését a szülők figyelme kísérte; taníttatták, mérlegképes könyvelő lett belőle. Téesz-ben dolgozta le az életét, szinte hozzánőtt az az életforma, de most, idős korában már látja, milyen álságosak voltak az értékek, amelyek alapján az a világ működött Nem szolgáltak másra, mint hogy tévútra vezes­sék az embereket, így jutottak oda, hogy ma természetidegen módon a csodára vár­nak, ahelyett hogy a két kezük munkájá­ban, a maguk erejében, tudásában bízná­nak. Amikor ő gyerek volt, a föld minden négyzetmétere még volt művelve gépek nélkül, kézzel, minden talpalatnyi terület szorgos kezek munkája nyomán értéket termett A napokat nem a médiából áradó művilág töltötte ki; az emberek átjártak egymáshoz esténként, beszélgettek, meg­kóstolgattak egymás borait, színjátszó kö­rökbe jártak Békében, nyugodtan éltek, ahogyan évezredeken keresztül Ma a bé­kességnek legfeljebb a nyomait látjuk. Ma már azt sem tudják a népek, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. Az én fiatal koromban még apám is rengeteg nótát tudott és dalolt is gyakran. Akkor azt mondtam neki, hogy ez már elavult, de 6 csak mosolygott ezen. Ma má

Napilapok

Új könyv a viharsarki palettán: Békés megyei vadászati almanach (BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP)

2004. DECEMBER 17. hankó józsef, A Wenckheim-család, a lovak és lovasok életének feldolgozása után legfrissebb kötetével jelentkezik a szabadkígyósi szerző Új Békés megyei könyv lát napvilágot hamaro­san: a Békés megyei va­dászati almanach bemu­tatójára december 20-án 13 órára Békéscsabán, a Csaba Center mozi keleti termébe hívják a vendé­geket és az érdeklődőket. A kötet megjelenése pél­daértékű: főszerkesztője, szerzői gárdája, szerkesz­tői, nyomdája és kiadója is Békés megyei. A könyv elkészítésével megbízott Hankó József és a kiadó Korpa Ferencné Böször­ményi Ilona a napokban tájékoztatta lapunkat az előzményekről.

Napilapok

Kevesebb és mégis több a környezetvédelemnek? (Napi Gazdaság)

2004. december 23. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium jövő évi költ­ségvetésére 68 milli­árd forintot határoztak, meg, ez 30 százalékkal kevesebb, mint az idei bü­dzsé. A tárcánál azzal magya­rázzák a csökkentést, hogy az európai uniós támogatással kiegészülve valójában lényege­sen több jut jövőre a környe­zetvédelemre. Ez a kohéziós alapból 39, a strukturális alap­ból pedig további 13 milliárd forintot jelent. A szervezeti összevonásokkal és az egysé­ges, egyablakos ügyintézés ki­alakításával olcsóbb és hatékonyabb zöld hatóságot re­mélnek.

Hetilapok

A Tátra még jó ideig segítségre szorul (Szabad Újság)

2004. december 15. Már nyolc használható síterep várja a turistákat, de... A magas-tátrai viharkárok felszámolására több állami és civil szervezet számlát nyitott. Egyes cégek pedig, mint például az Opavia-LU Kft. is, eladott termékeik árának egy részét szánják a kárenyhítésre. A szárazsütemény- és ostyaszelet-készítő társaság a 2004 decemberében és 2005 januárjában értékesített összes készítményeiből befolyt összeg bizonyos hányadát erdőfelújítás céljára a Tátrai Nemzeti Park számlaszámára utalja át. A kft. vezetői és dolgozói remélik, hogy több millió koronával sikerül hozzájárulniuk az elpusztult területek mielőbbi helyreállításához.

Hírportálok

A Magas-Tátra turistaösvényeinek csaknem fele már járható (greenfo/MTI)

2004. december 24. Az orkánkatasztrófa sújtotta Magas-Tátra turistaösvényeinek csaknem a felét sikerült járhatóvá tenni a karácsonyi ünnepekig. A több mint háromszáz kilométer hosszúságú erdei ösvények egyharmadát az orkán kidöntötte fák tették járhatatlanná.

Partnereink