Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

2003 óta

Archívum

Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.

41 484 cikk

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Mátrabükki sí-nyomok

Két könnyű talp suhogva von barázda-párt a porhavon. Húsvéti hó, csalóka is: tegnap szitálta április. Bükkök között amerre jársz, már pinty dalol, kis útitárs, s hol hóba vésed szűz neved, ködök mögül a nap nevet. Kék ablakon holnap lesüt, megöl nyomot, nevet, betüt. S aztán sem szél, sem őzszimat, sem estifény, sem virradat itt meg nem sejti bájadat. Ó, mátrabükki sí-nyomok - dalok sorsára gondolok. A versem is csak ennyi volt: már pintyek riadója szólt, szikrát a nap kacagva szórt - s leírtam egypár balga sort. Tavaszi hóba balga sort. Az életem csak ennyi volt.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: A podságai forrás

Tompa Lászlónak Ott él vöröslő sziklafényben: örökre sajgó sziklaseb. Erdők csillagmohos csodája sohase volt rejtelmesebb. (Dárdájával tán itt kutatta a föld szivét egy ős titán s a bűn helyén bilincses átok maradt a bősz döfés után:) Vize egy zengő pillanatra a fényre néha felbuzog - de börtönébe visszarejtik az alvilági mágusok... Szeretnék Podságára menni, mikor a nyár nagyon nevet. Patak-parton meglátogatnám titokzatos testvéremet. Pihentető kövére dűlve várnám, míg jő a szent varázs s a rejtett földalatti jelre felcseng a boldog buggyanás. Meghallgatnám a vallomását, a vívódást, amely örök. S magam sorsát is szánva szánnám, ha börtönözve búg s hörög.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Halálmadár

Havas tetőknek már lefolyt a vére, sötétlilára vált a szürkület. Sziklák közül a hold cyclops-szemére szájtátva bámul sok sötét üreg. A tónak lent hullámos lesz a tükre, szellő-uszályon édes mézga-szag - S lompos fenyőre, görcsös ujju bükkre a baglyok nesztelen kiszállanak. Az egyik indít és nem vár hiába: indul a búgó, érzelmes zene, s visszhangosan simul az éjszakába tavaszi vágyak Ú-hangversenye. Mióta enyhe szél csapott a hóra, a koncert áll sok éjszakája már, s ujúzva száll pásztortalálkozóra a lomharöptű, barna mátkapár. Egy éjszaka az Ú-szimfóniába a völgy felől egy fájó hang hat át, csak az tud így zokogni, aki árva s tavasszal hontalan keres tanyát; csak annak búghat így a szíve fájva, akit halálos bánat űz tova lappangtató, sötét erdő-magányba - s meg nem vigasztalódhatik soha. Zavar, szünet. Kínálkozó arának a hím szíven találva nem felel. Aztán kiáltó szók huhogva szállnak s "Hová való vagy?" - messze zeng a jel. "Lentről jövök..." - a hang riadva repked, mint vadgalamb, akit serét talált - "S hangos panasszal, mondd, mért sértegetted a mámoros, szerelmes éjszakát?" Mikor leszáll, lomhán lecsügg a szárnya, pár kandi rá tágult szemet mereszt, aztán nyugalmat kényszerít m

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Fegyvertelen vadász dala

Völgyek felett hangos torokkal üzenhet a vadásztülök. Békét kötök az állatokkal, az erdővel kibékülök. Rejtőzve már többé nem állok zsákmánnyal csábító lesen. Márciusi szalonka-párok suhanjanak szerelmesen. Jöhet a bükkös karcsu vadja, a lenge-lányos őz-alak, nem puska-dörrenés fogadja, csak egy szelíd "nem bántalak". Völgyben, vadonban, rónaságon a békesség bolyong velem. Csak egy öröm van a világon s ez az öröm fegyvertelen. S a régi őz, ki annyi vérrel pirosított havat, mohát, s reám nézett rémült szemével, a régi őz is megbocsát.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Együtt az erdőn

Most ismét együtt mennek át az erdőn, halk már a lábuk, nem roppant galyat. Elöl tízéves kicsi lány, utána mythologikus nagyanyám halad. Különös szárnyak rebbennek a fákon, lenn bársonyhátú, barna gomba vár. Fény gyúl a gyermek encián-szemében: Ismerlek, gomba, ismerlek, madár. Szivárványos gyík futkároz nyomukban s aranyló, óriási rézfutók. Fekete tyúkot lelnek hangyabolyban, babona-értők és titok-tudók. Ahogy haladnak csillagos mohában, nagy odvas szemmel bámulnak a fák. Tisztáson a dongós harangvirágok, mint a halálharangok, akkorák. Most lejtenek. A lejtőn túl: ködös rét, bokros homályban fénytelen patak. Merülnek már és gombával, virággal a réti ködbe beleomlanak.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Biztatás fiatal fenyőknek

Szemközt a bokros oldalon hetekig szólt a hangos ének: falusi leányok s legények dalolva ástak gödröket sokezer fenyő-csemetének. Járok a zöld foltok között s szólok: "Sietve nőjetek föl, tövetekre záporokat kérek a sűrű fellegektől. Ó, adjatok káprázatot rege-termő rengetegekről! Mert nem gyönyörködik szemem tibennetek nagykorotokban, ha fürge cinkeraj kutat magrejtő, barna tobozokban s növekedő tű-avaron szaladó szarvas lába dobban. Szelektől is edződjetek hóviharok szilaj csatáin. Fenyvessé sűrűsödjetek, jövő-rügyes, kicsike fáim. S ontsatok gyantás jószagot, ha ott járnak közöttetek emberré érett unokáim."

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Apám emléke

Zengő patakvölgy, szirtes, katlanos, szurdukja fentebb tisztásokra bomlik, a kecske rajtuk kis csapást tapos - Egy régi völgyhöz mily nagyon hasonlít. Ott élt apám. Világa: kis faház, tüdőfeszítő, ősi fenyves-ájer; a társasága: vakmerő vadász, lompos fa-munkás és zordon baráber. Úgy este-tájt a ház elé kiállt, ha sejtelem kínozta, bús, halálos, és onnan várta: elszakadt fiát mikor bocsátja már a láz s a város. Csak várta, míg ruhája és a gyep havasi ég hűs harmatával ázott, és aztán újra árva este lett, a völgyben egy olasz harmonikázott. S volt egy karácsony: a havas barak lakói messze, kis falukba szálltak, s ő bent a tornyosuló hó alatt karácsonyfát gyújtott a vad magánynak. Olyankor csend volt, zsibbasztó, siket, s jeges magányban megfagyott a vére, s a hó-tengerben - szürke kis sziget - döbbenve gondolt furcsa életére.

Versek - Áprily Lajos

Farkas Krisztina – Szilágyi Ildikó: Áprily madarai

Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, Románia „És teremté Isten… mindenféle szárnyas repdes?t az ? neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten, mondván: … a madár is szaporodjék a földön.” (Mózes 21,22) És a madár szaporodott a Földön. A repülést kísérletez? els? lény az ?smadár, az Archaeopteryx volt. Nem voltak b?rszárnyai, mint el?tte a sárkánygyíkoknak vagy a mai denevéreknek, olyasmit viselt, amit el?tte még soha senki, vagyis tollakat. Mint mindig, amikor az evolúció során valami új született, nyomban viharos fejl?dés vette kezdetét. Néhány millió év elteltével az ?smadár utódai már a légtér igazi uraivá váltak. A madarak csodálatos világa ragadott meg bennünket is ugyanúgy, ahogy a század elején Erdély híres költ?jét, Áprily Lajost. A költ?, az erdélyi táj szépségének legihletettebb dalosa, eggyé lett a tájjal. Horváth Imre, a természet másik nagy költ? vallatója szerint: „Nem szakíthatok virágot, nem meríthetek egy korsó vizet, hogy eszembe ne jusson egy Áprily-vers.”

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Rönk a Tiszán

Ravasz Lászlónak Alföld. Rohan a gép velem. Zöld és virágos végtelen. Torony. Túl rajta: tóvidék. Õrház körül arany csibék. Most faluvég. Pár puszta sír. Most nyáj. Mocsári gólyahír. A sás közt karcsú gólya lép: verőfényes Petőfi-kép. Tört szárnyú, furcsa szélmalom. Négy csorba házfal. Csárdarom? Kertek közül egy ér kivág. Barackvirág. Barackvirág. Most: vízben álló fűzberek. Villámló varjú-hadsereg. A gazban ársodorta szán. Most: - egy tutajrönk a Tiszán. Csak nézem és a lomha test a fényes ködben élni kezd. Most karja támad, társa nő. Már tíz fenyő, már száz fenyő. A törpe síkon nő tovább, hatalmas, büszke délibáb. Sötéten égig fellebeg: bozontos fenyves-rengeteg.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Szalonka-les

Bükkcserje közt piros virágu mart, a mentén kékes esti köd lebeg. Hol barna bükkök némán ködlenek, álmos holló a szálerdőbe tart. A mogyorófa-barka megremeg: futó fuvallat, izgatott, zavart, felborzolja az álmodó avart s szitálva indul könnyű permeteg. Hat óra. Kürtszót küld egy messzi gyár. A rigó füttye halkul, egyre jobban. Rejtett madár most édes nászra vár. Fegyver feszül az izgatott marokban... Most. Jönnek... Boldog, büszke mátkapár. S forró szívükre gyilkos puska robban.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Szeptemberi fák

Bükkök smaragd színét erezve fent az első pár vörös folt megjelent. Állunk. Kezedben késő kék virág. Azt mondod: Õsz. Az első őszi fák. Én azt mondom: Vér. Vérfoltos vadon. Elhullt a Nyár a nagy vadászaton. Amerre vitte buggyanó sebét, bíboros vére freccsent szerteszét. Ahol a nyom-vesztő bozóthoz ért, hogy tékozolta, nézd, a drága vért. S míg vérnyomán vad szél-kopó csahol, hörögve összeroskad valahol.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Tavaszodik I.

(N. Tessitori Nórának) Sáncban a hóviz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető. Titkon a Bükkben moccan a rügyben - mint csibe héjban - kandin a lomb, s mintha a róna kedve dalolna, úgy muzsikál, muzsikál a kolomp. Indulok. Értem. Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ: "Szíved, a bomlott, ócska kolompot hozd ide, hozd ide, hozd ide már!"

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Túl ötven erdőn

Fogy az ösvény, fogy a napfény, hideg árnyék hull a hegyre. Áll mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetegje. Torkomig ver csorba szívem, tűz a talpam, seb a térdem. Annyi rémtől megfutottam, míg a ritkulásig értem. Seb a szívem, seb az arcom, vadtövistől vér az ingem. Aki erdő-járni küldött, az ha megismerne engem. Sűrűségen átfutottam, avarának vért is adtam, ami bennem fiatal volt, rohanásban elhullattam. Szívem szárnya, szemem fénye, kurjantásos fiú-kedvem, férfi-sorsom mély zenéje elveszett a rengetegben. Csudaváró esti lázban fekszem itt a ritkulásban meglazulva, szerteesve, s nincsen, aki megkeresne. Járna értem, mint a hangya, mint a Lemminkejnen anyja: addig járna, felkutatna, kicsi méhvel írt hozatna, varázsszókkal összerakna, úgy siratna, úgy szeretne... Fekszem itt a szürkületben, túl a rétnek nagy a csendje. S zúg mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetegje.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos: Vadludak

Az ablakom a szürkületbe tárom s szemem kiáltó hang után kutat, de pára-kendős égen nem találom az éjszakába szálló vadludat. A templom omló szürkeségbe ormol, borzong az ákác, mint a nagybeteg, s átrémlenek a szomszéd utcasorból a lenge leplű ház-kísértetek. Hogy visszatér a régi, bús igézet - mindig ilyen volt erre a világ: a Holt-Marosból puszta ködbe nézett vadlúd szavára a tógás diák. Tán látomás e felleg-szürke torlás s mi álmodunk köd-óceán alatt, s fejünk fölött egy félelmes vitorlás: horgonytalan mulandóság halad. S be jó a csöndes óceán-fenéken e félálomba zsibbadt öntudat, ha vágya fenn a láthatatlan égen vadludat ríkat, újra vadludat. Ó, hányszor hittem, szárnyamat kibontom, ha hívó szél jön, messze tengeré, és átrepűlök túl a horizonton távol derengő tengerek felé. Késő. Meddő csatán a szárny kifáradt, tél jön, fojtó, didergető homály. S a pince torkán édes illat árad: sötét mámort kínáló muskotály.

Hírek

Az USA erdei költséghatékonyak lehetnek a globális felmelegedés csökkentésében (Reuters/ForestPress)

Washington - Az üvegházhatást kiváltó gázok légköri felszámolásában az erdők hasznosításának költségei körülbelül ugyanannyit tennének ki, mintha az energiafelhasználás hatékonyságának javításával vagy üzemanyagváltással próbálnák csökkenteni a szennyezést, írja a Pew Center globális klímaváltozással foglalkozó tanulmánya. Évente tonnánként 30-75 dollárba kerülne 300 millió tonna széndioxid légkörből való kivonása, olyan tisztító eljárással, amely kiterjedt erdőségeket használna erre a célra. A fák el tudják nyelni és tárolni is képesek a széndioxidot, és a globális felmelegedéshez köthető gázokat. Ha az eltávolítás költségei 30 és 90 dollár között mozognának tonnánként, ez nagyjából megegyezne más emisszió-hatáscsökkentő eljárások költségeivel, amit az épületek, autók és készülékek energiafogyasztásának csökkentésére fordítanának.

Hírek

Meghosszabbított pályázat Ökoiskola Cím elnyerésére (ForestPress)

Az iskolák kérésére az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Ökoiskola Cím pályázati felhívás eredeti, 2005. február 1-jei határidejét egy hónappal meghosszabbította. A pályázatok beadási határideje tehát 2005. március 1-jére módosult. A pályázat egyéb feltételei változatlanok. A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozza az Ökoiskola Címet. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, átgondoltan intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával.

Zengő-ügy

"Segítsen! Továbbra is veszélyben a Zengő!" (ForestPress)

A hegyet védő zöld szervezetek újabb felhívása A Civilek a Zengőért Mozgalom helyi és országos természetvédelmi civil társszervezetekkel együtt újabb felhívást tett közzé a hegy védelme érdekében. „Ebben a megosztó világban olyan nagy a társadalmi támogatottsága a természetvédelemnek, s konkrétan a Zengőnek, hogy ma már senki se csodálkozik azon, ha ezer vagy tízezer ember fogad örökbe szimbolikusan egy-egy tő bánáti bazsarózsát!” – írják, majd így folytatják: „Újra mozgósítjuk hazai természetvédő társainkat a küzdelemre. A hazai és a nemzetközi nyilvánosság számos fórumán ismételten kiállunk amellett, hogy a lokátor ne valósulhasson meg természetkárosító megoldással.

Hírek

Orvvadászattal gyanúsított vadőrt lőttek le Kenyában (AFP/ForestPress)

Nairobi A kenyai hatóságok szerdán jelentették, hogy lelőttek egy vadőrt az egyik közép kenyai vad- rezervátumban. A vadőr szolgálaton kívül tartózkodott ott, és a hatóságok már korábban vizsgálatot indítottak ellene, azzal a váddal, hogy köze van egy orvvadász bandához. A vadőr egy csapat nyilvánvalóan orvvadászt kísért a Nyeri város közelében található, Solio központú Lewa telepen, kedden, amikor a kenyai vadvédelmi szolgálat és a rendőrség embereivel vívott tűzpárbajban életét vesztette, közölték a KWS (Kenya Wildlife Service) részéről.

Versek - Áprily Lajos

Áprily Lajos (1887—1967)

Mi a titka az Áprily-versek varázsának? Hiszen aligha van versolvasó ember, akit el ne bűvölne ez a költészet, ez a formatökély, amellyel egy tiszta lelkű, szerényen, sőt szemérmesen nagy műveltségű, egyértelmű világossággal gondolkodó és érző művészember kifejezi magát. Talán éppen a tisztaság az, ami elsősorban megragadja a lelket: tisztaság a lélekben, tisztaság a mondatokban, verssorokban, ritmusban, rímekben és életigényekben. Ebben a szinte testi élvezettel mondható költészetben nincs olyan érzés, amelyet bármelyik egészséges ösztönvilágú, lénye egészével tisztességes ember ne érezhetne; nincs olyan gondolat, amelyet egy valamelyest művelt európai ember ne gondolhatna; nincs benne se eszmei, se formai újdonság — és mégis a szenzáció élményét adja az olvasónak, és nagy hatások keltésének lehetőségét a versmondónak. Áprily költészetéről minden igazán emberséges, művelt és emelkedett lelkű, de soha verset nem író ember úgy érezheti, hogy ő is megírhatná, ha olyan nagyon jól tudna verset írni, mint Áprily.

Napilapok

Ezek a pumák nem hiúzok voltak (Északmagyarország)

2005. január 18. A szakember szerint éhesen emberre is veszedelmesek lehetnek Sárospatak– A szakember szerint nem hiúzokat, hanem pumákat láttak Gönc környékén a közelmúltban. Amint azt a neve elhallgatását kérő vadászattal foglalkozó szakembertől megtudtuk, biztosan nem hiúzokat láttak Gönc környékén. A hiúz őshonos a Zempléni-hegységben, velük, lábnyomukkal gyakran találkoznak a zempléni vadászok. A Gönc környékén látott ragadozók viszont nem hiúzok voltak. A gyakorlott vadászok húsz méter távolságból négy percen keresztül látták a felnőtt hímet és a hasas nőstényt. Színük, méretük, farokhosszúságuk és becsült súlyuk alapján majdnem biztos, hogy pumák kerültek Gönc környékére. Veszélyesek lehetnek.

Napilapok

A vadászidény megkoronázása (Napló)

2005. január 17. Veszprém -Terülj, terülj asztalkám, kiváló műsorok, fergeteges hangulat jellemezte az ötödik megyei vadászbált. „2004. nem a vadászok éve volt, számtalan gonddal, problémával küszködtünk, de túléltük. Legyen 2005 á békesség és az összetartás éve!" - fejtette ki köszöntőjében Pap Gyula kamarai elnök.

Napilapok

Po(r)tyázó ravaszdik (24 óra)

2005. január 15. KÉNYELMESSÉG Könnyebb kotorászni, mint rohangálni Az utóbbi napokban rókák tünedeztek fel a vizek városa lakótelepein (is). Az Új úton élők nem ijedtek meg tőlük, csak csodálkoztak. Tata Zámbó Zoltán szerint, aki a megyei földművelésügyi hivatal vadászati ügyekkel is foglalkozó munkatársa, nincs ebben semmi különös.

Napilapok

A szárazság károsabb mint a gyapjas pille (Somogyi Hírlap)

2005. január 17. Az erdészek tízévenként átnézik az erdőrészeket és akkor döntenek az állomány sorsa felől. Meghatározzák melyiket lehet és kell kivágni, milyen fafajtával pótolják és hol van szükség tisztításra vagy gyérítésre. A Somogy Erdészeti és Faipari Rt Marcali erdészete több, mint tizenegyezer hektáron gazdálkodik, ami harminchárom település határában húzódik. Borosán István az erdészet igazgatója elmondta: a marcali terület a Duna-Dráva és a Balaton Felvidéki Nemzeti Parkot is érinti.

Napilapok

Ki fizet a szarvasokért? (Kisalföld)

2005. január 14. Korábban már beszámoltunk róla, hogy három elszabadult kutya hét axis szarvast és két őzet tépett szét a győri állatkertben. A gondozók reggel, munkakezdéskor vették észre a pusztítást. Az intézmény igazgatója, dr. Andréka György elmondta lapunknak, hogy a nagy testű kutyák olyan erővel feszültek a kertajtónak, hogy az azt rögzítő lánc egyik szeme elpattant. Ezután szabad volt a vadászösztöntől hajtott ebek útja a szarvasokhoz.

Partnereink