2003 óta
Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.
41 484 cikk
2005. január 18. A pumának vélt macskaféle inkább hiúz lehetett: egyre több él erre Miskolc – Némi zavart okozott az elmúlt napokbeli hír, miszerint pumát véltek feltűnni a Zemplénben. Minden bizonnyal hiúz lesz az a puma; a kontinensünkön, sőt, hazánkban is előforduló macskafajtával keverhették össze a hozzá rendszertanilag közel eső, ám megjelenésében eltérő, ráadásul Észak-Amerikában honos ragadozót.
2005. január 20. Zúzmara borítja az erdőt, jéggel átszőtt levél roppan a léptek alatt. Tükröződnek a fák a vízben, mélységesen mozdulatlan a táj. Láthatatlan ökörszem cserregése hangzik a nádból. A városban már a fákon légtornásznak a galambok, bogyót szemezgetve.
2005. január 16. Évadzáró fácánvadászatot tartottak vasárnap a Rábaközi Vadásztársaság tagjai. A vadászok egymásnak hajtották fel a madarakat, több-kevesebb sikerrel. A ravazdi erdőben pedig 50 vad- disznót és egy rókát lőttek a hét végén a német bérvadászok. Vadászházuk előtt gyülekeztek a Rábaközi Vadásztársaság tagjai tegnap reggel, hogy az idei apróvadas szezon zárásaként „csendes hajtáson" hódoljanak szenvedélyüknek.
2005. január 13. Akár nyárig is eltarthat a szlovák Tátrában az orkán által kidöntött fák feldolgozása és elszállítása. A 12.600 hektáron közel négymillió köbméter fenyő pusztult el északi szomszédunknál. Ennek háromnegyed része állami tulajdon, amelynek hetven százalékát még idén értékesítenék. A kármentesítő munkálatokra és a fák megvásárlására versenypályázatot hirdetett a Tátrai Nemzeti Park Erdőgazdasága: erre magyarországi pályázók jelentkezését is várják. A versenypályázat a www.lesytanap.sk internetes portálon olvasható.
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KOMMUNIKÁCIÓS KOORDINÁCIÓ TITKÁRSÁGA EU Kommunikációs Főosztály Kedves Kolléga! Tovább folytatjuk tematikus háttérbeszélgetéseinket, amelyek során a teljes jogú EU tagsággal járó aktuális kérdésekre adnak választ a tárcák szakértői. Következő témánk: Kereskedelempolitikai érdekérvényesítés EU tagként A beszélgetést vezeti: Várkonyi László főosztályvezető - GKM
A Rába habzása miatt magyar-osztrák közös hatósági szemlét tartanak 2005. január 21-én, pénteken, 10 órakor Szentgotthárdon. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közös, magyar-osztrák helyszíni szemlére hívta az osztrák Burgenlandi Tartományi Hivatal Vízvédelmi Osztályát a Rába folyón január első napjaiban ismételten kialakult habzás miatt.
Hírek Budapest – Verespatak A gyulafehérvári Fellebviteli Bíróság hatályon kívül helyezte a román kulturális minisztériumnak a verespataki Kirnyik-hegy régészeti védettségének megszüntetéséről szóló tavalyi határozatát – tudatja a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace, a CSEMETE, a Védegylet és a verespataki Alburnus Maior egyesület közös sajtóközleménye. A minisztériumi határozatot a verespataki Alburnus Maior egyesület azonnali fellebbezése nyomán semmisítették meg.
Hírek Jakarta Indonézia hatalmas területeken ültet mangrove erdőt, a sérülékeny partszakaszokon, hogy lökhárítóként szolgálhassanak, az esetleges későbbi szökőár hatásának csillapítására, nyilatkozta az erdészeti ügyekért felelős miniszter. Környezetszakértők szerint a délkelet-ázsiai mangrove erdők –amelyeket kiirtottak, hogy helyükön rák- és halgazdaságokat létesítsenek – segíthettek volna a december 26-ai szökőár lelassításában, gátként szolgálva a gyilkos hullámok és a part között.
2005. január 20. A környezetvédelem átszabása Januártól gyökeresen átalakul a magyar természetvédelmi intézményrendszer - a nemzeti parkok hatósági jogkörét az év végi kormányrendelet egy új, integrált zöldhatósághoz utalja át. A tárca az átszervezéstől hatékonyabb rendszert remél, míg a zöldek és név nélkül nyilatkozó nemzeti parki vezetők szerint a döntés korszerűsítés helyett puhítja az állami természetvédelmet.
Hetilapok 2005. január 20-26. Megújuló energiák A biomassza lehet a magyarországi megújuló energia legfőbb forrása. Felhasználására uniós vállalások is sürgetnek. Pécs néhány hónapja megújuló energiaforrásból fedezheti az áramellátását, miután a PannonPower Holding Rt. egy, a város éves áramigényét biztosítani tudó, 50 megawattos (eddig széntüzelésű) blokkját fatüzelésűre alakította át. A mecsekaljai város lakosai valószínűleg nem sokat érzékeltek a változásból, hiszen sem az áramellátás minősége, sem az energia ára nem változott. Országos szinten azonban nagy jelentősége van az átállásnak. Braun Attila, a PannonPower fejlesztési igazgatója szerint az üzemeltetés ugyanis azt jelzi, hogy végre megteremtődött a megfelelő szabályozási környezet és a kellő politikai akarat a megújuló erőforrások érdemi fejlesztésére.
Hírek Gondolkodjunk együtt Verespatakról! – szól a KvVM felhívása A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatokat vár a civil szervezetektől, valamint az állampolgároktól arra vonatkozóan, hogy a magyar szakértők milyen szempontokat érvényesítsenek a verespataki beruházás várható környezeti hatásait vizsgáló eljárás során. Mint ismeretes, 2005. január 11-én Románia felkérte hazánkat, hogy vegyen részt a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálati eljárásában. A magyar hatóságok és civil szervezetek így ugyanolyan jogú résztvevői a sokakat aggasztó beruházás engedélyezési eljárásának, mint a romániai természetes és jogi személyek.
Hírek A finnországi erdőgazdálkodási szövetségek száma 155-re csökkent – tájékoztatott a Nordic Family Forestry. A 2004. évben hozott döntések alapján, fúziók következtében hárommal lett kevesebb az erdőgazdálkodók szövetségeinek száma. Az összevonások célja, hogy jobb szolgáltatásokkal tudjanak az erdőtulajdonosok rendelkezésére állni, és még hatékonyabban láthassák el érdekképviseleti feladataikat.
Zengő-ügy 2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.
A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. üzemi lapja évzáró interjút közöl Horváth László vezérigazgatóval. Eseményekben bővelkedett az elmúlt év (egyesületi csoport találkozója, nőnap, erdészeti szakmai nap, erdőmegújulás ünnepe, erdei iskola avatása, fakitermelők versenye, nyugdíjas találkozó), és mindemellett jó eredményeket, árbevételt is sikerült realizálniuk. A fahasználati ágazat várokozáson felül teljesített.
"Klímaváltozás - hazai hatások" címmel, szakmai szerkesztő: Mika János. A tartalom: Előszó Már megint klíma? (Staar Gyula)
Napilapok 2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.
A bibircses nyír betegségeit okozhatják élettelen tényezők vagy különböző, élő kórokozók. Ez utóbbiak részben sajátosak, csak a Betula nemzetség fajain fordulnak elő, részben általánosak, vagyis tágabb gazdanövénykörrel rendelkeznek. A nyírpusztulás mint fogalom komplex betegséget jelöl, amelyet több, élő és élettelen betegségokozó tényező együttes és/vagy egymás utáni hatása vált ki. Jellemzően aszályos periódusokban vagy pangóvizes helyeken álló facsoportok esetében lép fel. Gyakori megnyilvánulása a levelek sárgulása, aprólevelűség, a korona csúcsszáradása, adott esetben a fák teljes pusztulása. Az élettelen tényezők közül a vízháztartás szélsőségeinek, vagy a nem megfelelő (pl. meszes) talajoknak van jelentősége. Élő tényezők közül vírusok, különböző, gyengültségi kórokozó gombák, törzskorhasztó taplógombák játszanak lényeges szerepet. Az alábbiakban a bibircses nyír (és általában a Betula nemzetség) Európában gyakori és Magyarországon is előforduló vagy lehetséges kórokozóit vesszük számba, a megbetegített szervek szerint csoportosítva. Levélbetegségek: Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll nepovirus) Gyakran azonosították különböző erdei fákon, így a nyíreken is. A
A nyírek nemzetségének mintegy 70 faja ismert. Ezek közül fakereskedelemi jelentősége elsősorban a bibircses nyírnek van. Az utóbbi évek bútordivatában jelentős szerepet kapott a nyír, mint tömörfa és színfurnér egyaránt. A fatest színe és makrószkópos szöveti jellemzői A bibircses nyír és általában az alacsony és közepes sűrűségű nyírfajok nem rendelkeznek színes geszttel ("szijácsfák"). A nehéz, sűrű szövetű fafajoknál idősebb korban egy sötétebb gesztrész kialakulása figyelhető meg. A bibircses nyír finom szövetű, szórt likacsú fateste világossárga-fehér, néha enyhén vörösbe hajló. Az edények a keresztmetszeten "lisztszerű" pontoknak mutatkoznak. Az évgyűrűn belül a két pászta nem válik el, de az évgyűrűhatárok világos vonalaknak látszanak. A bélsugarak finomak, szabad szemmel alig észlelhetők. A sugármetszeten a bélsugártükrök "atlaszselyem" fényt adnak. A bélfoltok rendszeresek, gyakoriak, bütüfelületen kisebb húrirányú foltok, a hosszirányú húrmetszeten jól látható vörösesbarna csíkok formájában láthatók. A rostkötegek lefutása gyakran hullámos, ez esztétikailag előnyös megjelenést ad a fatestnek. A csomoros nyír különösen keresett, érdekes. Leginkább Karéliában és a Skandiná
A bibircses nyír hazai termőhelyeiről, termőhelyi igényéről, az egyes termőhelyek nyírrel történő hasznosításáról kevés hazai szakirodalom áll rendelkezésre. Részben ennek, részben pedig az egyes korszakaink fafaj-politikájának köszönhetően viszonylag szerény ismeretekkel rendelkezünk a bibircses nyír termőhelyi igényét illetően. Ez eredményezi azt, hogy a nyír, mint őshonos fafajunk, az elegyfafajok listájáról is szinte kiszorult, pedig értékes, dekoratív, szerény igényű és nagy alkalmazkodó képességű fa. Fagyálló, a hőmérsékleti szélsőségeket jól tűrő, mészkerülő pionír fafaj. Számos pozitív tulajdonsága közül nagy vonalakban emeljünk ki néhányat: - Javítja saját termőhelyét, így az általa meghódított területeken a szukcesszió folytán más állományalkotó fafajok mielőbbi megtelepedését teszi lehetővé. - Előnyösen hat az elegyes állományokban, nő azok biológiai ellenálló-képessége. - Pionír jellegéből adódóan képes a viharkárok, erdőtüzek, hótörések stb. utáni gyors regenerációra (RUMSZAUER, 1984). - Fontos szerepet tölt be elő- és védőállományként. - A nemzetközi irodalomban se szeri, se száma a közönséges nyírről írt publikációknak, ezzel szemben a hazai szakirodalom meglehetősen
A nyírfa az észak hideg tájainak fája, ahol a korai őszön a vöröslő tőzegmohalápok és sötét fenyvesek között tündöklik aranysárga lombja és fehér törzse. Közép-Európa vidékén pionír fafajként jelenik meg a tájban irtásokon, erdei tisztásokon, vagy nyírjes fenyérekben. Hazánkban elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb országrészekben fordul elő. Rokona a molyhos nyír, amely savanyú talajú nyirkos, lápos vidékeken él, északkeleti sík homokvidékünk, a Nyírség névadó fája. A bibircses nyírt a díszkertekben, a nagyobb parkokban, az extenzív fásításokban leggyakrabban színesítő, díszítő elemként találjuk mint szoliter fát, de gyakrabban csoportokban és ligetes telepítésben. Nyír az északi és keleti népek mítoszaiban, a magyar ősvallásban A finnugor nyelvcsalád ősvallásának és mítoszainak legendáit elbeszélő eposzokban a különleges szerepű, megszemélyesített, illetve szent fák között szerepel a nyírfa. A Kalevalában az erdő istennőjének feladata lenne a fák díszítése. Erről olvashatjuk: "Borítsd be az erdőt gyolccsal, posztóval a rengeteget, keríts nyárfára köntöst ékes ruhát égerfára! Vond be a fenyőt ezüstbe, Húzd a lucfenyőt aranyba, Vén fára rézövet rakjál, Ezüstövet más fenyőre, Nyírfár
2005. január 19. A környezetvédelemi célokra lehívható európai uniós támogatások esetében nem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy 2006-ig ne tudná lekötni a rendelkezésre álló forrásokat - hangoztatta tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Hozzátette: éppen hogy az okoz „problémát", hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel. Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a strukturális alapok terhére igényelhető támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelően kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél. A legnépszerűbbek a szennyvízkezeléssel összefüggő pályázatok.
A bibircses nyír domb- és hegyvidéki erdeink igen dekoratív, ökológiai szempontból rendkívül fontos elegyfafaja. Az antropogén hatások miatt roncsolódott területeink biológiai újrahasznosításában szinte nélkülözhetetlen. Pionír jellegének következtében lékekben, erdőszéleken, felhagyott területeken (sípályák, nyomsáv) tömegesen fordul elő. Fontosabb külföldi nevei: német: Weißbirke, Gemeine Birke, Sandbirke, Hänge-Birke francia: Bouleau verruqueux angol: Silver Birch, European White Birch Lombozat: laza, sok fényt enged a talajfelszínre, ennek következtében az alatta lévő lágyszárúszint borítása magas. Kevés avart vet, amelynek Ca-tartalma: 65-105 kg/ha/év, mennyisége 3550 kg/ha (JÁRÓ). Gyökérzet: tipikus szívgyökérzetet alakít ki, melynek szerkezete azonban erősen függ a talaj víz- és tápanyagviszonyaitól. A gazdagon elágazó (bojtos alakú) szívgyökér-rendszere már három éves kortól megfigyelhető. A gyökfőtől induló fő-oldalgyökerek, már a tövüknél vastagabb és vékonyabb részekre ágaznak el. Feltételezések szerint a bibircses nyír adja a lombos fafajok között a legkevesebb gyökérfa-mennyiséget. A hajszálgyökér mennyisége magasabb, mint a tölgyeké, mézgás égeré, vagy a szileké. A gy
Meghívó Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2005. január 20-án, 9.30 órakor bemutatja a Ligetszépe című ökológiai olvasókönyvet.
A bibircses nyír (Betula pendula) nagy elterjedési területtel bíró euroszibériai flóraelem. Pionír faj, Magyarországon az Alföld erősen meszes, szélsőségesen száraz termőhelyeit kivéve mindenütt találkozhatunk vele. Közeli rokonával, a jóval ritkább, szórványos előfordulású szőrös nyírrel (Betula pubescens) könnyen hibridizálódik, a két faj közt igen gyakoriak az átmeneti formák. Herbivor faunájuk gyakorlatilag megegyezik, jelenleg nem ismerünk olyan fajt, amely nálunk csak az egyiken, avagy a másikon fordulna elő. Mivel azonban a bibircses nyír Magyarországon jóval gyakoribb, mint a szőrös, ismereteink, adataink szinte kizárólag erről a fajról származnak. A nyírek rovarfaunájához nagyban hasonlatosak még a rokon égerek rovaregyüttesei. Igen sok faj ismert, mely csak ezen a két fanemen fordul elő. A polifág lombfogyasztó lepkehernyók közül igen sok (pld. Lymantria dispar, Operophtera brumata, Erannis defoliaria, Colotois pennaria) táplálkozik rajta. Ezek bármelyike számottevő lombvesztést, akár tarrágást is okozhat rajta. A bibircses nyír kedvelt tápnövénye egyik legszebb nappali lepkénknek, a gyászlepkének (Nymphalis antiopa). Sötétszürke, tüskés hernyóinak hátát vörös foltsor dís
