A nyírek nemzetségének mintegy 70 faja ismert. Ezek közül fakereskedelemi jelentősége elsősorban a bibircses nyírnek van. Az utóbbi évek bútordivatában jelentős szerepet kapott a nyír, mint tömörfa és színfurnér egyaránt.
A fatest színe és makrószkópos szöveti jellemzői
A bibircses nyír és általában az alacsony és közepes sűrűségű nyírfajok nem rendelkeznek színes geszttel ("szijácsfák"). A nehéz, sűrű szövetű fafajoknál idősebb korban egy sötétebb gesztrész kialakulása figyelhető meg. A bibircses nyír finom szövetű, szórt likacsú fateste világossárga-fehér, néha enyhén vörösbe hajló. Az edények a keresztmetszeten "lisztszerű" pontoknak mutatkoznak. Az évgyűrűn belül a két pászta nem válik el, de az évgyűrűhatárok világos vonalaknak látszanak. A bélsugarak finomak, szabad szemmel alig észlelhetők. A sugármetszeten a bélsugártükrök "atlaszselyem" fényt adnak.
A bélfoltok rendszeresek, gyakoriak, bütüfelületen kisebb húrirányú foltok, a hosszirányú húrmetszeten jól látható vörösesbarna csíkok formájában láthatók. A rostkötegek lefutása gyakran hullámos, ez esztétikailag előnyös megjelenést ad a fatestnek. A csomoros nyír különösen keresett, érdekes. Leginkább Karéliában és a Skandináv országokban fordul elő (karéáliai nyírnek is hívják). A bélfoltok, a hullámos rostlefutás, az esetenkénti csomósság, a meleg színárnyalat esztétikus, bensőséges megjelenést biztosít a nyírfából készített belsőépítészeti termékeknek, bútoroknak.
Mikroszkopikus jellemzők
A szórt elrendezésű edények gyakran párosával helyezkednek el. Számuk 30-50 db/mm2 (a keresztmetszet 25%-át borítják). Rendszerint sugárirányú sorokat alkotnak. Átlagos átmérőjük 90 m. A 1-4 sejtszélességű bélsugarak magassága igen változó, max. 30 sejtsor. A hosszparenchimák mennyisége igen szerény (2%), de a bélsugarakhoz hasonlóan gyakran található bennük vöröses színű mézga. A fatest alapállományát 65%-ban a libriformrostok adják. Ezek vékony falúak, finomak, átlagos hosszuk 1 mm.
Sajátos fahibák, károsodások
A kedvezőtlen közép-európai termőhelyeken ((így hazánkban is) a nyírtörzsek erősen sudarlósak, görbék, sőt előfordul a csavarodott növekedés is (az északi termőhelyeken ezek a fahibák kevésbé jelentkeznek).
A bibircses nyír álgesztesedését a nyírtapló (Placodes betulinus) és más gombafajok okozzák. Az élőfákat gyakran megtámadja az ághelyek mentén behatoló bükktapló (Fomes fomentarius) is, amely fehér korhadást okoz. A rovarok közül a nyírkéreg szút (Ecceptogaster ratzeburgi) kell megemlítenünk.
A nyír fülledékenysége megközelíti a bükkét, gyertyánét. A nyári hónapokban 30 cm-t is előrehaladhat. Így célszerű megszervezni a téli, kora tavaszi fakitermelést és a gyors feldolgozást. Amennyiben ez nem biztosítható, gondoskodni kell a vízben való tárolásról (furnérüzemekben), vagy a permetezésről.
A fűrészáru tömör rakatokban való tárolásakor kékülés is előfordulhat. A jelentős zsugorodási jellemzők miatt a nyír gyorsan reped, így tároláskor gondoskodni kell a bütük takarásáról, védelméről, a szakszerű rakásolásról.
Műszaki tulajdonságok
A kémiai, fizikai és mechanikai tulajdonságok együttesen határozzák meg a faanyag műszaki tulajdonságait.
Kémiai jellemzők
A nyírben található fontosabb anyagok, %: cellulóz 42, hemicellulózok 27, lignin 25, keményítő 1. Járulékos anyagok, %: gyanta2, csersav a fában csekély, de a kéregben 12, zsír, viasz 2. Hamualkotók, %: 0,4. A nyír fatest pH értéke: 4,8 (enyhén savas).
Fizikai jellemzők
Fája közepesen sűrű, de kiváló szilárdságú.
Sűrűsége, kg/m3:
- abszolút szárazon: 460-610-800
- légszárazon (u=12%): 510-650-830
- élőnedvesen: 800-850-900
A sűrűség magasabb értékei a sűrű szövetű nyírfajokat (pl. sárga nyír), az alacsonyabb értékei pedig a laza szövetű fajokat (pl. papírnyír) jellemzik. A bibircses nyírnél is jelentős különbségek figyelhetők meg a termőhely függvényében. Az északi származású nyárak sűrűbbek, homogénebbek a közép-európai nyíreknél.
Zsugorodási értékek, %:
- húrirányban: 7,8
- sugárirányban 5,3
- rostirányban 0,6
- térfogati 13,7
A zsugorodási anizotrópia (húr/sugár) 1,47 arra utal, hogy a nyír ne3m mutat teknősödési (vetemedési) hajlamot.
Fűtőérték: 17100 kJ/kg, 11115 MJ/m3.
Kiváló fűtőértéke, vékony kérge és kedvező égési sajátosságai miatt a nyír az egyik legjobb tűzifa (kandallófa).
Tartóssága: a nem tartós fafajok közé tartozik. A tartóssága szabadban (védelem nélkül) 10 évre, állandó nedvességhatás mellett 40 évre, állandóan szárazon 500 évre becsülhető. Ennek megfelelően elsősorban belsőtéri felhasználása javasolható. Esetleges külsőtéri felhasználása esetén védőszerrel telítendő.
Mechanikai tulajdonságok:
A rostokkal párhuzamosan légszáraz (u=12%) állapotban ), MPa:
- nyomószilárdság: 38-51-100
- húzószilárdság: 35-137-270
- hajlítószilárdság: 76-147-155
- nyírószilárdság: 12
- hasítószilárdság: 0,52 (a sugár mentén)
- csavarószilárdság: 20
keménység (bütü): 49
- hajlító. rugalmassági modulusz: 14000-16500
- ütő-hajlító szilárdság (J/cm2): 4,5-10-13
A szilárdsági jellemzői gyakorlatilag a bükkével azonosak. Tehát a kisebb sűrűség mellett nagy szilárdságú. Ennek köszönhetően a közepes és nagy sűrűségű csoportba tartozó nyírek kiválóan alkalmasak bútorszerkezetek (pl. székek) céljára. Szintén figyelemre méltó a nyírfa nagy rugalmassága és szívóssága (ütő-hajlító szilárdság).
Erdei választékok
- Furnéripari rönk: a nyír Oroszország és Skandinávia legfontosabb furnérfája (már 20 cm átmérőtől felhasználják).
- fűrészipari rönk: 15 cm átmérőtől,
- papírfa, rostfa (fontos keverék fafaj),
- tűzifa, kandallófa (igen keresett).
A nyír az északi népek egyik legfontosabb fája. Minden részét felhasználják: ága a szaunák fontos kelléke ("nyírfavesszőzés"), díszítőanyag, felaprítva állatok takarmánya. A nyírkéreg nagy csersavtartalma miatt igen tartós. Korábban felhasználták tetők, csónakok fedésére, burkolására, kosarak, edények készítésére. Oroszországban, Finnországban az élő nyírfákat csapolják, és üzemi méretekben gyűjtik a nyírlevelet. Az édes nedvet frissen vagy erjesztve fogyasztják (a nyírvíz, virics Erdélyben is ismert).
Megmunkálási sajátosságok
Az egyenletes, finom szövetű nyírfa a mechanikai megmunkálás (fűrészelés, gyalulás, marás) szempontjából előnyös fafajnak tekinthető. A hengeresfa kisebb méretei miatt azonban igen nagy figyelmet kell fordítani a hulladékok csökkentésére. Például a finn Raute cég a közelmúltban kidolgozta a maradékhenger-mentes furnérhámozás technikáját.
A furnér hámozása vagy késelése előtt a faanyagot célszerű főzni, mert a gőzölés vöröses elszíneződést eredményez.
A fűrészáru szárítását kíméletesen (kb. a bükknél alkalmazott menetrendekkel) kell végezni. Itt is figyelni kell a sötét elszíneződés megelőzésére (alacsonyabb szárítási hőmérsékletek alkalmazása). A gyorsszárítás könnyen okozhat repedéseket és vetemedéseket is.
A nyír könnyen és jól szegezhető, csavarozható, de ajánlatos az előfúrás alkalmazása, mivel a fémes korrózió a faanyagon kék elszíneződést okozhat.
A nyír mindenféle ragasztóanyaggal jól ragasztható. A fafaj tartalmi anyagai (zsírok) azonban csökkenthetik a ragaszthatóságot. A nyírfa a cement megkötésére késleltető hatású (cementkötésű lapok gyártása).
Az utóbbi időben a nyír egyre nagyobb szerepet kap a bútorgyártásban, ahol a hagyományos felületkezelés (pácolás, lakkozás) mellett terjedőben van a felületek környezetbarát vizeslakkozása, viaszolása, olajozása ("biobútorok"). A nyír a felületkezelés után is megtartja finom selyemfényét, de az UV sugárzás ellen célszerű védeni (egyébként a felület besárgul). A minőségi felületkezelés követelményei - a különböző elszíneződések megelőzése, a felületek megfelelő kikeményedése - a nyír esetében fokozottabban igénylik a technológiák pontos betartását.
Felhasználási területek
Az egyik legsokoldalúabban felhasználható fafaj. Így a rétegeltlemez- és furnérgyártás egyik legfontosabb fafaja (Oroszországban a rétegeltlemezek 85%-a nyírből készül). A hazai üzemek a nyírlemezt elsősorban Oroszországból, a színfurnért Finnországból importálják. A nyírből nagy mennyiségben készülnek különleges lemezipari termékek. Így idompréselt székülések, sportszerek, ládák, konténerek, autóbuszpadlók sőt csövek is.
A nyír fűrészipari feldolgozásakor főtermék a bútoripari célt szolgáló fűrészáru (bútorléc), kiegészítő termékek: a parkettfríz, a kefetestek, faszegek, háztartási eszközök, fatömegcikkek alapanyagai. A nyírt korábban a bognárok is felhasználták. Mivel jól esztergályozható, faragható, különböző dobozokat, tálakat, dísztárgyakat is készítenek belőle. A nyírt felhasználják sportszerek és hangszerek (gitár, zongoraelem) gyártásához is. A nyír jelentős új felhasználási területe a tömörfa bútorlapok (1-3 rétegű) gyártása.
Finnországban a hámozott nyírfurnérból nagy méretű épületszerkezeti tartókat (LVL) készítenek. E technológia most terjed el a világon.
Érdekes, hogy a tisztán nyírből készült forgácslemezeknél szilárdsági, alaktartóssági problémákat tapasztaltak. Ma a forgácslapüzemek a nyír- és fenyőaprítékot keverve alkalmazzák.
A nyír nagyon fontos keverék fafaj a papírgyártásban (az író-nyomó papíroknál szinte nélkülözhetetlen). A papírfa tárolásánál azonban nagy figyelem fordítandó a faanyag fülledésének (korhadásának) megelőzésére.
A nyír az erdőkémiai üzemek egyik legfontosabb fafaja (faszén, ecetsav, metil-alkohol gyártás). Az északi országokban a nyírkérget (a furnérüzemekből) a betonba keverik, mert az megnöveli annak fagyállóságát, rugalmasságát.
A sokoldalú ipari felhasználási lehetőségek összegzéseként kiemeljük: ma a nyírfa a korszerű bútorgyártás egyik legfontosabb fafaja Európában. A nyír Észak-Európa legfontosabb tűzifája.
Megjegyzés
A részletes ismertetőben a bibircses nyírre jellemző felhasználási sajátosságokat mutattuk be. Megjegyezzük, hogy az Európában szintén elterjedt "szőrös nyír" fája gyakorlatilag azonos a bibircses nyírével, de a kitermelt hengeresfa mérete és minősége tekintetében attól elmarad. Pácolva a nyírrel jól helyettesíthető a dió, a cseresznye, sőt az amerikai mahagóni is. Az európai fakereskedelemben növekvő jelentősége van az észak-amerikai sárga és fekete nyírnek. Ezek is hasonló tulajdonságúak, de valamivel sűrűbbek és sötétebbek (gesztesek) a közönséges nyírnél.
DR. MOLNÁR SÁNDOR
