Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — 2003 óta az első magyar erdészeti hírportál

Hírek az erdő világából

Friss hírek

Napilapok

Áttelel a gyapjaslepke petéje (Zalai Hírlap)

2005. február 14. Zalaegerszeg (h. p.) - Az ország több részén riasztó méretű; volt a gyapjaslepke (Lymantria) pusztítása tavaly. A kártevő; országszerte több mint 100 ezer hektár erdőt károsított lombrágásával, s igaz, csak kisebb területekre, de behatolt Zalába is. Egyik olvasónk a pénteki sms véleményvonalunkon reménykedve azt írta, hogy három hajnalon is mínusz 20 fok körüli volt a hőmérséklet, reméli, ez gátat vet a gyapjaslepkék idei pusztításának. Vajon lehet-e erre számítani, s milyen mértékben jelentek meg e kártevők a zalai erdőkben? Ez iránt érdeklődtünk szakemberektől. A hírek szerint az országban az e szempontból egyik legfertőzöttebb területen, a Bakonyban felméréseket készített a megyei növényvédelmi szolgálat, a megye több pontjáról gyűjtött be petecsomókat. Megállapították, hogy a rendkívüli hideg nem befolyásolta számottevően a peték életképességét, így a tavalyinál is nagyobb invázióra számítanak.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Népszabadság)

2005. február 11. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában.

Napilapok

Pusztító hernyóinvázió tavasszal (Új Szó)

2005. február 12. A gyapjaslepkék által tavaly lerakott petecsomókról készült országos felmérés alapján az idén minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kell számítani a hazai erdőkben - mondta a Népszabadságnak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A legfertőzöttebb Veszprém megyén kívül komoly kár várható Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Tolnában, Somogyban és Baranyában. A gyapjaslepke hernyói április második felében kelnek ki a petékből, június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket - a kertekben lévő gyümölcsfák közül sokat tarra rágnak -, később bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A bibliai csapáshoz hasonlító invázió általában nem pusztítja el a fákat, még a tarra rágott erdők is életben maradnak, igaz, legyengülnek. A gyapjaslepkék túlszaporodásának megfékezése elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos. A védekezésre több mint 500 millió forint kellene, de ennek csak a töredéke van meg.

Napilapok

Gyorsbüfét kínálnak a téli erdőben a vadaknak (Heves Megyei Hírlap)

2005. február 8. HEVES MEGYE Az elmúlt napok tartós, nagy hidegével megérkező hó miatt a vad is intenzívebb gondoskodást, fokozottabb etetést igényel. A megyében sincs másként, elkel az emberi segítség. A Mátra és a Nyugat-Bükk térségében működő Egererdő Rt. a teljes erdőterületéből mintegy 55 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, mely három különálló területből tevődik össze- Mindhárom terület nagyvadas jellegű. A vadászható őshonos vadfajok: gímszarvas, vaddisznó, őz, valamint a betelepített muflon és csekély számban dámszarvas. A Mátrában és a Hevesi dombvidéken, a Nyugat-Bükkbéli gazdálkodó Egererdő Rt. területén a vadetetési szezon októbertől egészen áprilisig tart, A tíz erdészet több száz etetőhelye várja a vadat, állandó menüvel. Õsszel, amikor az állatok maguk is talárnak elég eleséget, elsősorban makkot,' jobbára szálastakarmánnyal töltik föl az etetőket, hogy a vadat odaszoktassák. A szemes etetőanyag - kukorica, búza — később, zordabb időben tesz igazán jó szolgálatot, amikor az állatoknak is fogyóban van a nyáron. fölhalmozott belső tartalékuk.

Napilapok

Faiskolák az unióban (Vas Népe)

2005. február 7. Dísznövénytermesztők kétnapos konferenciája Bük -A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete pénteken és szombaton kétnapos konferenciát tartott immár hagyományosan Vas megyében, Bükön. A találkozó fő témája volt az uniós csatlakozás után érzékelhető változások.

Napilapok

Összefogtak az erdőjárók (Somogyi Hírlap)

2005. február 14. Együttműködési megállapodást kötött a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Magyar Vadászkamara több szervezete – köztük a somogyi is. A szervezetek vállalták, hogy összefognak a vadászattal összefüggő természetkárosítás megelőzéséért, az élőhelyek és természeti értékek védeleméért, az oltalom alatt álló és vadászható állatfajok élőhelyeinek megőrzéséért. Horváthné Buchert Eszter, a park tájékoztatási referense szerint az együttműködéssel elkerülhetők lesznek az olyan konfliktusok, amelyek például a fokozottan védett területeken történő vadászat korlátozása, a ragadozómadár-védelem és a vízivad-vadászat kapcsán korábban előfordultak. Nagy László

Hírek

A tölgy hivatalosan is az Egyesült Államok nemzeti fája (ForestPress)

A kongresszus jóváhagyta a törvényjavaslatot Közel öt évvel azután, hogy megszavazták az USA közkedvelt fáját, a Kongresszus jóváhagyásával és elnöki kézjeggyel ellátva a történelmi törvényjavaslatból hivatalosan is Amerika Nemzeti Fája lett a tölgy. – – Azzal, hogy a tölgy lett a Nemzet Fája, több százezer ember óhajának tettünk eleget, akik segédkeztek a nemzetünk nagyságát kifejező megkapó jelkép kiválasztásában –, mondta John Rosenow, a National Arbor Day Foundation (Nemzeti Fák Napja Alapítvány) elnöke. A szavazatokat még 2001. áprilisában számlálták össze, és az eredményt a Capitolium előtt Washington D.C.-ben ismertették.

Hírek

A lengyel farkasoknak már nincs mitől tartaniuk (AFP/ForestPress)

Brigitte Bardot-t vádolják a lengyel gazdák Mivel a farkas vadászatát több mint hat éve betiltották Lengyelországban, sok állattenyésztő élete rémállommá változott az ország dél-keleti részén. „Tavaly 26 birkánkat vitték el farkasok – mesélték Grazyna és Antoni Dydak, a bieszczady hegyekben levő gazdaság tulajdonosai a tudósítónak. A vidék elrejtett, romlatlan természeti zuga a közép-európai országnak. A farkasok egyre merészebbek, már nappal is előjönnek és hiába a riasztó pisztoly, újra és újra visszajönnek a vezérállatokat támadva. Már a puskás vadász sem riasztja el őket. Az ember már nem az az ellenség, akitől leginkább fél a farkas, monda Tadeusz Zajac lutowiskai erdőőr.

Krónika

Életbe lépett a Kyotoi Megállapodás (BBC News)

A megállapodás megszületését követő 7. évben, 2005. február 16-án hatályba lépett a glomális felmelegedés lassítását célzó Kyotoi Megállapdás. Mintegy, üvegházhatást kiváltó mérgező gázkibocsátás 55 százalékért felelős 141 ország ratifikálta az egyezményt, kötelezve magát az emisszók 5,2 százalékos csökentésére 2012-ig. Az USA és Ausztrália azonban gazdasági okakra hivatkozva tartózkodott a megállapodástól, a feljődő országok közül pedig Kína és India is kimaradt a keretszerződésből.

Krónika

Példaértékű az ÁESZ ISO-rendszere (ForestPress)

Az Állami Erdészeti Szolgálatnál is bevezették az ISO minőségirányítási rendszert. A mezőgazdasági területek erdősítésének Európai Uniós támogatási rendszerének alkalmazására folytatott felkészülés jegyében az Állami Erdészeti Szolgálat az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány által támasztott követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszert (MIR) épített ki.

Hírek

A thaiföldi állatkert szavatolja a kenyai állatok biztonságát (Reuters/ForestPress)

Thaiföld bírálattal illette a zöld csoportokat, amiért ellenzik, hogy új állatkert létesítéséhez kormánypénzen, exotikus állatok százait importálja Kenyából. Az afrikai ország beleegyezett, hogy az észak thaiföldi Chiang Mai Night Safari parkba több tucat állatot, köztük zebrákat, zsiráfokat és oroszlánokat szállítson, de a természetvédők ellenzik az eljárást, aggodalmuknak adva hangot az állatok jóléte, a megfelelő körülmények hiánya miatt. „Már közel 30 éve vannak nálunk afrikai állatok, ezért nem értem a civilek tiltakozását”- mondta Plodprasop Suraswadi, a projekt koordinátora.

Krónika

Szimpózium a romániai medvék védelmi, kezelési problémáiról (VIP)

A romániai medve védelmi, kezelési problémáiról tartottak szimpóziumot a Brassó melletti Pojána Brassó üdülőtelepen, február 9-én, melyen egyedüli külföldiként részt vett dr. Náhlik András a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének egyetemi tanára. A rendezvény összehívását az tette szükségessé, hogy magyar kezdeményezésre a veszélyeztetett fajok nemzetközi fóruma, a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) felfüggeszttette a Romániából az EU országaiba történő medve trófeaexportot, hivatkozva az AVES székelyudvarhelyi alapítvány vádjaira, melyek szerint a medve az orvvadászat, szakszerűtlen kezelés és túlhasznosítás miatt veszélyeztetett fajjá vált.

Hírek

Amerika leginkább üldözött fái (ForestPress)

Melyek azok az betolakodó exóták Amerikában? Növény- és állatfajok százairól tudják, hogy ártalmasak lehetnek, károsíthatják környezetünket, ha természetes élőhelyükről áttelepítve, máshol honosítják meg őket. Az USA-ban a fafajok közül 7 szerepel azon a listán, mely az idegen, exóta fajokat sorolja fel. Az invasive.org szerint bármely olyan fajt, – beleértve a magjaikat, tojásaikat, spóráikat, vagy más, biológiai anyagot, amely szaporítani képes az adott ökoszisztémában nem őshonos fajt –, melynek a megtelepedése a gazdaságra, környezetre vagy az emberi egészségre káros illetve ártalmas lehet, invazív, betolakodó fajnak kell tekinteni. Nem minden elültetett fa kívánatos, és valójában még károsíthatja is a környezetét.

Hírek

A világ legnagyobb szélerőmű parkja hamarosan ’tengerre kerül’ (The Scotsman /ForestPres

Készülnek a tervek a világ legnagyobb szélerőmű parkjának felállítására. Az 1,2 milliárd fontba kerülő beruházás az Északi tengeren valósulna meg. Az ír Airtricity cég, mely a megújuló energiatermelés egyik vezető társasága szeretne lenni az Egyesült Királyságban, 5 ezer turbinát szándékozik felállítani, melyek több mint 10 ezer megawatt áramot termelnének. Úgy vélik a beruházási költségek körülbelül 6 év alatt térülnek meg. A terv jelentős hozzájárulást jelenthetne a skót elképzelésekhez, miszerint 2010–ig Skócia áramtermelésének 18 százaléka származna megújuló forrásokból, ami 2020-ra 40 százalékra emelkedne. A közelmúltban internetes vita indult a szélerőművekről. Üzenetek százai érkeztek már eddig is, egyenlő arányban a támogatók és az ellenzők köréből.

Vándorgyűlések

Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűléseinek színhelyei

(1866-2008) 1866. Budapest 1867. Losonc 1868. Debrecen 1869. Kassa 1870. Budapest 1871. Budapest 1872. Torda 1873. Nem tartották meg 1874. Kalocsa 1875. Pilismarót 1876. Budapest 1877. Budapest 1878. Budapest 1879. Székesfehérvár 1880. Mehádia ( Herkulesfürdő ) 1881. Budapest 1882. Máramarossziget 1883. Budapest 1884. Pécs 1885. Budapest 1886. Budapest 1887. Körmöcbánya 1888. Budapest 1889. Budapest 1890. Tátrafüred 1891. Budapest 1892. Budapest 1893. Budapest 1894. Budapest 1895. Besztercebánya 1896. Budapest 1897. Budapest 1898. Sepsiszentgyörgy 1899. Pozsony 1900. Selmecbánya 1901. Budapest 1902. Menyháza-Zöldes (Arad vármegye). 1903. Budapest 1904. Budapest (Rendkívüli, V. 15.) Budapest ( XII. 18. ) 1905. Budapest 1906. Budapest 1907. Pécs 1908. Budapest 1909. Fenyőháza (Liptó vármegye ) 1910. Budapest 1911. Budapest 1912. Budapest 1913. Budapest 1914. Nem volt megtartva 1915. Budapest 1916. Budapest 1917. Budapest 1918. Budapest 1919. Nem tartották meg 1920. Budapest ( I. 9., ez az 1919-es közgyűlés.) Budapest (rendkívüli, V. 29.) A dec. 15-re tervezett elmaradt, a közgyűlések általános betiltása miatt. 1921. Budapest ( 16. V) Budapest ( XII. 17.) 1922. Budapest (Rendkívüli, V

Vándorgyűlések

Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlései

(Részlet Király Pál: Az Országos Erdészeti Egyesület története című könyvéből) Még a Magyar Erdészegylettől átvett és az Alapszabályokban is lefektetett hagyományhoz híven, az Egyesület évente egyszer közgyűlést tartott. A közgyűléseket nagyobbrészt Budapesten tartották meg, de célkitűzéseinek megfelelően igyekezett az Egyesület minél több közgyűlését vidéken tartani. Ennek a törekvésnek több célja volt. A célokat és az elérhető eredményeket talán még senki nem összegezte szebben és találóbban, mint Fekete Lajos selmecbányai akadémiai tanár, választmányi tag, midőn az 1882. évi máramarosszigeti közgyűlés eseményeire emlékezik vissza az Erdészeti Lapok hasábjain:

Hírek

A NASA is segíti az invazív fajok elleni küzdelmet (Terradaily/Spacedaily/ForestPress)

A hazánkban is ismert nyári tamariska (Tamarix gallica) olyan invazív növény, az Egyesült Államokban, amely annak nyugati részén elterjedve kiszorított néhány ott őshonos fajt, és meglehetősen kedvezőtlen hatással van a forrásokra. A NASA nem régen elfogadott egy felkérést az Országos Invazív Fajok Tanácsától (NISC), hogy vegyen részt egy kutatási programban, segítve ezzel 12 szövetségi iroda erőfeszítéseit az országban terjedő invazív fajokkal folytatott küzdelemben.

Partnereink