Hírek az erdő világából

Sajtószoba

Sajtótájékoztató a Zengő-ügyről

A civilek a NATO főtitkárához írt levelének hátteréről A Civilek a Zengőért, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet 2005. január 12-én 13 órai kezdettel közös sajtótájékoztatót tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk! Színhely: Parlament Cafe, Kossuth tér 9/a. A tájékoztató témái: 1. A Zengő lehetséges színhelyeinek megvizsgálására létrehozott Láng Bizottság jelentésének és az azóta kialakult helyzetnek az értékelése 2. A civil szervezetek által a NATO főtitkárának írt levél 3. Nemzetközi szolidaritás a Zengő természeti értékeinek megóvásáért.

2005. január 7.

Karácsonyfából ingyen tüzelő (ForestPress)

A pályafutásukat befejezett karácsonyfák hasznosítására különböző megoldásokat keresnek és találnak az önkormányzatok és a közterület fenntartók. Miskolcon idén is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kidobott karácsonyfák felhasználásával ingyen tüzelőhöz juttassák a rászorulókat – számol be az Észak-magyarország. Az RWE Umwelt Kft. a Bogáncs utcai telepének elkülönített részére szállítja a fákat, és hagyományosan alkalmat kínál arra, hogy onnan ingyen tüzelnivalót válogathassanak a rászorulók. A tapasztalatok szerint évek óta igen csekély az érdeklődés az ingyenes tüzelő iránt.

2005. január 7.

Hírek

Támadó vaddisznó a parkolóban (Ma.hu)

Vaddisznó kergetett hosszasan egy férfit Lengyelországban egy kórház parkolójában. Az érdekes hajszát a legnicai kórház térfigyelő kamerái fel is vették. A képeken jól látható, hogy valamivel hajnal előtt egy vaddisznó a kórház főbejáratához igyekszik, de aztán meggondolja magát, és inkább visszacsörtet a parkolóba, ahol viszont keresztezi egy férfi útját. Utóbbi igencsak döbbenten áll egy kicsit, ám hamarosan nagyon fürge lesz, mert neki akar rontani a vaddisznó, amelyet nem vár be. Ezután kezdődik a kergetőzés, melynek szereposztása a házi disznóvágások ellentéte és végig ugyanaz: a disznó az üldöző.

2005. január 7.

Új vezérigazgató az Erdért Rt. élén (ForestPress)

Január elsején Tóth Zoltán váltotta Nádasi Gyöngyit az Erdért Rt. vezérigazgatói posztján – tudta meg a Világgazdaság. A 47 éves szakember a Medim-pex üzletkötőjeként kezdte szakmai pályafutását, majd a Mahir külföldi ügyfelek osztályán volt területi referens. 1981-ben külkereskedői diplomát szerzett. 1985-től a japán Kane-matsu kereskedőház budapesti képviseletének irodáját vezette, majd hét évvel később átigazolt a Benckiser Magyarország Kft.-hez, ahol kereskedelmi igazgatónak nevezték ki. Ezt követően, 1994-től három éven keresztül, a R. J. Reynolds Tobacco Magyarország Kft. kereskedelmi és marketingigazgatójaként dolgozott a szakember.

2005. január 7.

Vadhatás

Vadkár: télen az éhség nagy úr (Tolnai Népújság)

2005. január 4. GAZDÁLKODÁS Atörvény szerint a földek tulajdonosainak is védekezni kellene A statisztika szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben vadkárokról adnak számot. Mégsem arról van szó, hogy több lenne a vad Tolna megye erdeiben. Ma ugyanazt az esetet egészen másként ítélik meg a földtulajdonosok, mint jó tíz évvel ezelőtt. A privatizáció előtt a szövetkezeti vezetők elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai (netán vezetői), amelyeknek .az okozott kárt kellett volna kifizetni. Ez akkor nem okozott komolyabb problémát. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van. Kosaras Zoltán, megyei vadászati főfelügyelő elmondta, a védekezés azokat a vadásztársaságokat sújtja jobban, ahol a legtöbb az úgynevezett nagyvad, így a bátaapátí, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. A földtulajdonosok leggyakrabban azt kérdezik: mi számít vadkárnak? Hogyan lehet megállapítani a mértékét? Hol kell bejelenteni, és hogyan lehet a kárt orvosolni? A kérdéseket továbbítottuk

2005. január 6.

CZEGLÉDI ISTVÁN (1960-2004)

Erdőmérnök, dicséretes ambíciókkal, temérdek ismerettel, tanulási vággyal és tanítási kedvvel. Kollégái szerint munkamániás volt, ideális munkavállaló, akinek a munka volt az első, minden más csak ezután jöhetett. Még a vadászat és a pecabot is. Az egri Dobóban érettségizett 1979-ben, az erdészeti szakon, már akkor szilárdan elkötelezve magát a szakma iránt. Ambíciói már akkor hajtották, sikeres tanulmányi versenyző volt. Egy évet elvett életéből a sorkatonai szolgálat, de ott is igyekezett megtalálni a helyzet hasznosítható oldalát. Aztán jött az egyetem, a szeretett Alma Mater. 1986-ban búcsúzott el a Hűség Városától. A sok tanulnivaló mellett jutott ideje még a fogathajtás izgalmas tudományára is: 1984-ben bíráskodott a szilvásváradi világbajnokságon. A szakmai rajtot a vízügyes kollégák körében vette, a Közép-Tiszavidéken. Hajtotta a tudásvágy, előbb a gazdasági tervezésben mélyedt el a BME Mérnöktovábbképzőjén, majd visszatért a gyökerekhez, és másoddiplomát szerzett a környezetvédő és tájrendező szakon. Ez idő tájt „lépett Szolgálatba”, és kezdte felügyelni az alföldi rónaság és a Tisza-part erdeit az Állami Erdészeti Szolgálatnál. De arra is futotta energiájából, hogy az eur

2005. január 6.

DR. KIRÁLY LÁSZLÓ (1930-2004)

Erdőmérnök, 1930. március 23-án született Szilvásváradon. Édesapja itt volt erdőmérnök. 6 éves korától ő is erre a pályára készült. Gyerekkorában, majd diákkorában lehetősége volt megismerkedni az erdővel, az erdőgazdasággal, az út-, vasúttervezéssel, építéssel. Csaknem minden nyáron végzett erdészeti munkát. Az erdőmérnöki oklevelet 1952-ban szerezte meg. Később elvégezte a Közgazdasági Egyetemen két éves tervmatematika közgazdász-továbbképző kurzusát, majd a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központ szervezésében egy intenzív – ugyancsak posztgraduális – rendszerszervező tanfolyamát. Számos rövidebb – néhány hónapos, féléves – tanfolyamot is elvégzett (adatbázis-kezelés, véges automaták, információelmélet, operációkutatás stb.). Pályáját erdészetvezető helyettesként kezdte. Két évig volt sorkatona, majd a Sajóvölgyi Erdőgazdaság központjában tervelőadó, illetve tervcsoportvezető. Az Erdőgazdaság megszűnése után – 1955-től – terepi erdőrendezőként működött, 7 éven át. 1961 nyarától üzemterv-ellenőrzési, minisztériumi igazgatási, számítástechnikai, termőhelyfeltárási, fotogrammetriai és erdőrendezési fejlesztési munkakörben dolgozott, a főhatósághoz vezényelve, illetve háttérin

2005. január 6.

Napilapok

Zöld pénzek: piros jelzés (Népszabadság)

2005. január 6. Sok milliárdot veszthetnek a környezetkímélő gazdák - Agrár-környezetvédelmi vita milliárdos tétekkel A szabad demokraták véleménye szerint nem szolgálja a mezőgazdaság érdekeit az a kormányjavaslat, amelynek alapján át kívánják csoportosítani a nemzeti vidékfejlesztési terv támogatási forrásait. Jüttner Csaba, a párt parlamenti képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: vissza kell vonni az átcsoportosítást kezdeményező, jelenleg brüsszeli jóváhagyásra váró indítványt. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Gyurcsány-kormány az agrártárca kezdeményezésére egy hónappal ezelőtt döntött a támogatási keret újraosztásáról. A javaslat szerint a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVF) 56 milliárdos 2004. évi (még ki nem fizetett) keretének 25 százalékát, azaz 14,7 milliárd forintot irányítanának át - főként az uniós forrásokban nem részesülő sertés- és baromfiágazat támogatására. Az intézkedés a nemzeti agrár-környezetvédelmi programot (NAkP) érintené a legérzékenyebben: a 19,2 milliárdos keretből negyven százalékot, 8 milliárdot szeretnének elvenni, ami ellehetetlenítené a természetkímélő gazdálkodás épphogy kialakult pályázati rendszerét.

2005. január 6.

Televízió

Túllépte hatáskörét az agrártárca miniszteri főtanácsadója (hírtv)

2005. január 5. Folyamatosan sérti a jogállamiság elvét az agrártárca - az ombudsman általános helyettese szerint. A miniszter megpróbálta rábírni a Nemzetközi Kinológiai Szövetséget, hogy az eddigi helyett egy másik magyar tagszervezetet fogadjon soraiba. Az ombudsmani megállapítás hatásköri túllépésről is beszámol az FVM-nél. Sérti a társadalmi szervezetek autonómiáját és az egyesületi jogot a Földművelésügyi Minisztérium - állapította meg az állampolgári jogok biztosának általános helyettese. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azért fordult az ombudsmani hivatalhoz, mert a miniszter megpróbálta rábírni a Nemzetközi Kinológiai Szövetséget arra, hogy a több mint száz éve működő, világszerte elismert egyesület helyett egy nemrég alakult, kislétszámú szervezetet fogadjon tagjai közé. "A hatóságnak, egy minisztériumnak tartózkodnia kell attól, hogy társadalmi szervezetek belső működésébe az indokoltat meghaladó mértékben beavatkozzon. Különösen vonatkozik ez a társadalmi szervezetek nemzetközi kapcsolataira, hiszen egy nemzetközi szervezet azt vesz fel soraiba, akit akar, ezt Magyarországról nem lehet szabályozni" - vélekedik Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának ált

2005. január 6.

Napilapok

Vadkár: télen az éhség nagy úr (Tolnai Népújság)

2005. január 4. GAZDÁLKODÁS Atörvény szerint a földek tulajdonosainak is védekezni kellene A statisztika szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben vadkárokról adnak számot. Mégsem arról van szó, hogy több lenne a vad Tolna megye erdeiben. Ma ugyanazt az esetet egészen másként ítélik meg a földtulajdonosok, mint jó tíz évvel ezelőtt. A privatizáció előtt a szövetkezeti vezetők elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai (netán vezetői), amelyeknek .az okozott kárt kellett volna kifizetni. Ez akkor nem okozott komolyabb problémát. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van. Kosaras Zoltán, megyei vadászati főfelügyelő elmondta, a védekezés azokat a vadásztársaságokat sújtja jobban, ahol a legtöbb az úgynevezett nagyvad, így a bátaapátí, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. A földtulajdonosok leggyakrabban azt kérdezik: mi számít vadkárnak? Hogyan lehet megállapítani a mértékét? Hol kell bejelenteni, és hogyan lehet a kárt orvosolni? A kérdéseket továbbítottuk

2005. január 6.

Rádió

A természetvédelmi őr nem alszik téli álmot (Kossuth Rádió/Oxigén)

2004. január 2. Egészen más egy nyári időszakban a természetvédelmi őr feladata, de ilyenkor sem maradnak munka nélkül a területen. Az évszakok változása csak a természetvédelmi őri munkának a sorrendbe következő dolgait hozza elő. Egészen más egy nyári időszakban a természetvédelmi őr feladata, de ilyenkor sem maradnak munka nélkül az őrök a területen, hiszen a lehulló lobbal együtt nyitottabbá, átláthatóbbá válik az erdő és pl. a ragadozó madár fészkeket ilyenkor lehet a legprecízebben és a legpontosabban feltérképezni. Tehát az őr ilyenkor a működési területén hozzákezd a ragadozófészkek térképezésekhez. A munkához az erdőgazdasági térképeken túlmenően digitális térképek is rendelkezésre állnak, azokon is rögzíteni kell az adatokat, a földnyilvántartási térképeken is, hiszen az erdőgazdasági térkép csak egyféle rögzítési lehetőséget ad. Ezeket az adatokat aztán számítógépekre kell vinni.

2005. január 6.

Napilapok

Védtelenek lettek a nemzeti parkok (Magyar Hírlap)

2005. január 5. Kevés a benzin, csökkennek a hatósági jogkörök Beigazolódni látszanak azok az aggodalmak, miszerint az egységes zöldhatóság kialakításának a természetvédelem lett a vesztese. Hatósági kérdésekben gyengült a nemzeti parkok hatásköre, a pénzügyi megszorítások miatt csökkent mozgásterük is. A környezetvédelem hatósági rendszerének átszervezésé nehéz helyzetbe hozta a nemzeti parki igazgatóságok többségét. Január elsejétől százötvenről hatvanra csökkent a természetvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozók száma, ráadásul anyagi gondok is nehezítik a nemzeti parkok munkáját. A költségvetési támogatás csökkenése miatt a Kiskunsági Nemzeti Parkban például január elsejétől negyven százalékkal korlátozták autó- és mobilhasználatukat. Nemcsak jogkörük, hanem mozgásterük is szűkült Információink szerint hasonló intézkedést terveznek - vagy már életbe léptettek - más nemzeti parkok is.

2005. január 6.

Látványos demonstráció lesz Budapesten a Zengőért (ForestPress)

Korábban beszámoltunk arról, hogy a Zengőt védő civilek szervezetei örömmel fogadták a Zengő-bizottság jelentését. Ugyanakkor egy hónappal ezelőtti közleményükben számos, gyanút keltő tény miatt nyugtalanságuknak adtak hangot. Fotó: Lévai Gábor Most újabb, látványos megmozdulásra készül a Civilek a Zengőért mozgalom, és több más természetvédelmi szervezet a Zengő védelmének érdekében – adta hírül a Havariapress. A civil szervezetek a performance-jellegű tüntetést január 12-ére, szerdára tervezik, Budapest belvárosába. A zengővédők többek között beszámolnak arról is, milyen atrocitások érték a közelmúltban a Mecsekbe tervezett NATO-lokátor ellen tiltakozó helyi mozgalmárokat.

2005. január 6.

Az EU elfogadta a magyar széndioxid-kibocsátási tervet is (MTI/ForestPress)

Amint arról korábban beszámoltunk januárban életbe lépett az Európai Unióban az üvegház gázok kereskedelméről kötött megállapodás. A mechanizmus során lehetőség van arra, hogy a széndioxid, illetve másik öt üvegház gáz kibocsátásra vonatkozóan az egyes tagállamok kvótákat értékesítsenek egymás felé. Elfogadta a széndioxid-kibocsátások engedélyezett mennyiségeire vonatkozó magyar terveket az Európai Bizottság – jelentette az MTI. Az EU kormányaként működő testület Magyarország mellett Litvánia, Ciprus és Málta tervét fogadta el feltételek nélkül, Spanyolország tervén technikai módosításokat hajtatna végre. A tagországok ezekben a tervekben határozták meg azt a kibocsátási mennyiséget, amelyeket a legnagyobb energiafelhasználó ipari létesítmények részére szándékoznak kiosztani, hogy azok részt vehessenek az év első napjától már megkezdődött kibocsátás-kereskedelemben. A magyar tervben 261 létesítmény részére összesen 93,8 millió tonnányi kibocsátás szerepel.

2005. január 6.

Napilapok

Az idén is erős lesz a hernyóinvázió (Magyar Nemzet)

2005. január 5. Még nem tudják, honnan teremtsék elő a védekezés pénzügyi hátterét Az utóbbi negyven év legnagyobb inváziója után az idén kétszer akkora területen lendülnek támadásba a gyapjaslepkék. Már most is az erdőkben telelnek - sárga petecsomókban - a tavasszal hernyóként kikelő rovarok. Tömeges elszaporodásuk várható Veszprém megyében, Borsodban, Somogyban, a Mátra vidékén és Baranyában. Hernyókkal borított házfalak, tarra rágott erdők, nyálkás úttestek - ritka élményben volt részük tavaly nyáron a Bakony közeli településeken élőknek. Az égből hulló szőrös rovarok inváziója az előzetes hírverések ellenére meglehetősen nagy riadalmat okozott. S károkat, hiszen az éhes egyedek megrohamozták a csemetekerteket, szőlőket, gyümölcsösöket. Több mint százan fordultak orvoshoz, mert bőrpírt, viszketést okoztak a testükre tapadt hernyók, mások allergiás tünetekre panaszkodtak.

2005. január 6.

Sajtószoba

A Vasvári Körzeti Földhivatal átadása

2005. január 7-én (pénteken) 13 órakor Dr. NÉMETH IMRE miniszter átadja a Vasvári Körzeti Földhivatalt Helyszín: Vasvár, Főszolgabíró tér 2. Budapest, 2005. január 06. FVM Kommunikációs Önálló Osztály

2005. január 6.

Magasan fejlett társadalmak éltek egykor az amazonasi esőerdőkben? (Globe/ ForestPress)

IRANDUBA, Bazília – A fenséges Negro és Solomes folyók találkozásánál található óriási méretű padlizsánok, papaják és maniókák zavarba ejtő pazarsága ellentétben áll azzal, az Amazonas vidékéről régóta élő elképzeléssel, miszerint a dél-amerikai esőerdő, a paradicsom másolata, és a nem igazán vendégmarasztaló környezet eleve kizárja összetettebb társadalmak kialakulását. A legújabb kutatási eredmények viszont azt jelzik, hogy az ősember igenis megtalálta a módját, hogyan kerekedjen felül a dzsungel szabta korlátokon, és életteret biztosított magának. A titok, mondják az elmélet felállítói, a talajban rejlik, a lábuk alatt. Ez a föld a rendkívül termékeny, terra preta do indio. A szó portugál megfelelője a fekete földnek, amit vagy szándékosan hoztak létre a Kolumbusz előtti időkben, vagy az ember jelenlétének véletlenszerű melléktermékeként alakult ki.

2005. január 6.

Sajtószoba

"Gondolkodva gazdálkodni..."

A sorozat következő előadása január 16-án, délelőtt 11 órától a Nyugat-Dunántúl tájegységét mutatja be. Előadó: Dr. Szatmári Sarolta muzeológus, főigazgató-helyettes Meghívott vendégeink: Dr. Szabó István egyetemi tanár, tanszékvezető, a biológiai tudományok kandidátusa A nyugat-magyarországi peremvidék természeti értékei, tájhasznosítás, hagyományos gazdálkodás Dr. Pálffy Dénes címzetes egyetemi tanár, a "Da Bibere" Borrend egyik vezetője A pannóniai szőlő- és bortermelés hagyományainak továbbélése (borkóstolóval egybekötve) Látogatóink a témához kapcsolódó "Pannónia szőlőskertje" c. kiállításunkat is megtekinthetik. Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár, Konferenciaterem Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk. Üdvözlettel: Huth Anna MMGM/PR

2005. január 6.