Hírek az erdő világából

35 évvel ezelőtt hunyt el a Bükki Nemzeti Park alapítója (ForestPress)

Király Lajos (1894 – 1970) erdőmérnök, a Szilvásváradi Erdőgazdaság főmérnöke, a talajerózió elleni védekezés és a Tokaj-Hegyalja szőlővidék rekonstrukciójának egyik úttörője. Javaslatára Pallavicini őrgróf a Bükk-fennsíkon lévő őserdőt kivonta a termelésből és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátotta. Király Lajos Selmecbányán született, ahol édesapja, Király Ernő az evangélikus líceum igazgatója és a Magyar Turista Egyesület Szitnya Osztályának elnöke volt. Már gyermekkorában gyakran segített édesapjának turistautak jelzésében, és itt szívta magába az erdők és hegyek szeretetét. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnök hallgatójaként az I. világháború kitörésekor önkéntesként vonult be. Ötévi szibériai hadifogság után Kínán át tért haza, majd Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet 1921-ben. Ezt követően a szilvásváradi Pallavicini uradalomban erdőmérnök, később főmérnök, majd az Erdőgazdaság vezetője lett.

2005. január 6.

KIRÁLY LAJOS (1894-1970)

Erdőmérnök, a Szilvásváradi Erdőgazdaság főmérnöke, a talajerózió elleni védekezés és a Tokaj-Hegyalja szőlővidék rekonstrukciójának egyik úttörője. Selmecbányán született, ahol édesapja, Király Ernő az evangélikus líceum igazgatója és a Magyar Turista Egyesület Szitnya Osztályának elnöke volt. Már gyermekkorában gyakran segített édesapjának turistautak jelzésében, és itt szívta magába az erdők és hegyek szeretetét. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnök hallgatójaként az I. világháború kitörésekor, mint önkéntes vonult be. Ötévi szibériai hadifogság után Kínán át tért haza, majd Sopronban erdőmérnöki oklevelet szerzett (1921). Ezt követően a szilvásváradi Pallavicini uradalomban erdőmérnök, később főmérnök, majd az Erdőgazdaság vezetője lett. Számos újszerű felújítási, termelési és közelítési módszert vezetett be, így az ő találmánya volt a fémből készült Király-féle csúsztató, amely a Szalajka Völgyi Szabadtéri Erdei Múzeumban ma is látható. Az ő javaslatára döntött úgy Pallavicini őrgróf, hogy a Bükk-fennsíkon lévő Õserdőt kivonja a termelésből, és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátja. Családjával 1928-tól egészen 1949-ig a Szalajka völgyben, a mai Er

2005. január 6.

Sajtószoba

Erdei iskolai fórum

MEGHÍVÓ Tisztelt Erdei Iskola Szolgáltatók, Kollégák! Az Erdei Iskola Szolgáltatók Országos Szakmai Érdekegyeztető Tanács felkérésére a Bakonyerdő Rt. erdészeti erdei iskolája, a Balaton – felvidéki Erdei Iskola „FELKÉSZÍTÉS AZ ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÓK ÖNMINÕSÍTÉSÉRE” címmel előadást és tájékoztató fórumot szervez az Dunántúlon működő és leendő erdei iskolák részére, melyre ezúton hívunk és várunk minden érdeklődőt. Helyszín : Balaton – felvidéki Erdei Iskola Időpont: 2005. január 18. Szervező: Balaton – felvidéki Erdei Iskola Bakonyerdő Rt. Monostorapáti Erdészet

2005. január 5.

Hírportálok

Sikeres karácsonyfamentő akció Pécsett - ingyen tüzelő karácsonyfákból Miskolcon (greenfo/ MTI)

2005. január 5. Sikeres volt a Zöld Gondolat Lovagrend karácsonyfamentő akciója Pécsett: a 250 gyökeres fenyőfa kevesebb mint felét megtartották a vásárlók, a többit pedig hétfőn visszavették tőlük, és iskoláknak, óvodáknak ajándékozták A cserépbe ültetett, egy-másfél méter magas fenyőkből Pécsett 201, Mohácson pedig 50 darabot értékesítettünk, a darabonként 4000 forintért kínált fákat 2000 forintért váltottuk vissza - mondta el Farkasné Németh Krisztina, a lovagrend programszervezője . Az oktatási intézmények, óvodák előkertjébe, udvarába kiültetendő fák többsége olyan családoknál töltötte be a karácsonyfa szerepét, melyeknek nincs saját kertjük, ám fontosnak tartották, hogy miattuk ne vágjanak ki élő fenyőt. Az immár ötödik alkalommal, karácsony előtt indított kezdeményezésük Pécsen kívül Kaposváron és Dombóváron is eredményes volt, ezért azt tervezik, hogy azt hasonló fenyőfa-kínálattal jövőre is megtartják. A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. a baranyai megyeszékhelyen már december 27-én megkezdte és február végéig folyamatosan végzi a "hagyományos", kidobott fenyőfák összegyűjtését. A fákat speciális aprítógépekkel feldarabolják, majd alvállalkozó cégeknek adják át, ame

2005. január 5.

Napilapok

Szocialista intés az agrártárcának (Magyar Nemzet )

2005. január 5. Környezetvédelmi évértékelő balról és jobbról – Kreált szervezetektől tart Orosz Orosz Sándor (MSZP) úgy tartja, hogy környezetvédelmi szempontból jó év volt 2004, á képviselő ugyanakkor bízik abban, Brüsszelben meghiúsítják, hogy az agrár-környezetvédelemre kapott uniós pénzeket a magyar földművelésügyi minisztérium más területekre csoportosítsa. Illés Zoltán (Fidesz) szintén bírálta az agrártárcát, de szerinte más területeken is nagy a baj: az MSZP-SZDSZ-kormány alatt teljesen ellehetetlenült a környezetvédelem ügye Magyarországon Orosz Sándor környezetvédelmi szempontból jó évként értékelte 20Ó4-et tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZP környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szerint tavaly komoly eredményeket értek el a területen, példaként a Metallochemia, a budapesti szemétégető ügyének rendezését és a Balaton vízminőségének javulását hozta fel. A politikus szerint a képviselőknek a környezetvédelemben is példát kell mutatniuk ebből a szempontból pedig pozitívumként értékelte, hogy a pária-ment áttért az elektronikus levelezésre, ami a papírfelhasználás csökkenésével járt. 2004 eredményének tartotta azt is, hogy a par-lagfűirtásra kiküldött felszólítások töb

2005. január 5.

Rádió

Kis karácsonyfatörténet (Kossuth Rádió/Magyarországról jövök)

2004. december 23 A történeti feljegyzések szerint az első feldíszített karácsonyfát 1605-ben állították Strassburgban. Pesten 1835-ben díszítették fel az első ünnepi fenyőt. A hagyományt a világ minden táján követik a szokásokról mesélt a fenyők tudora, dr. Debreczi Zsolt, a Budakeszi Dendrológiai Alapítvány munkatársa. A lexikonok és írások szerint német nyelvterületről terjedt el, 1605-ben Strassburgban ünnepelték először a karácsonyt fenyőfa mellett. Utána elég gyorsan elterjedt Európában, és 1755-ben már Berlinből, Prágából, 1816-ban Bécsből vannak feljegyzések, hogy karácsonyfa, tehát fenyő mellett ünnepelték a karácsonyt, Pesten 1835-ből van adat arra, hogy a karácsonyfa megjelenik a lakásokban.

2005. január 5.

Az USA Erdészeti Szolgálata biztosította a karácsonyfát a Capitoliumra (ForestPress)

A karácsonyfa az idén a Virginia Államból, a G. Washington Állami Erdészettől érkezett. 2004. december 9-én az USA Erdészeti Szolgálata büszkén mutatta be a „Nemzet Karácsonyfáját”, ami a Capitolium gyepét díszíti az ünnepi időszakban. A fenyő a George Washington Állami Erdészettől származik. Ez az első alkalom, hogy Virginiából került ki a Nemzet Karácsonyfája. „Az USDA Erdészeti Szolgálata nagyon örül, hogy a mi erdészetünkből érkezett az ünnepi fenyő a Capitolium gyepének díszítésére”– mondta Ann M. Veneman, az agrártárca államtitkára, aki a fenyőavatási ünnepségen beszélt a Capitolium dombon. Már addig is több ezren látták a fát, amint Highland vidékéről haladt Washington felé, a 17 napos, 33 települést érintő útja során. Sokan megcsodálják a fát a Capitolium füvén, hiszen sokan mentek ünnepelni a karácsonyi időszakban és azután is.

2005. január 5.

Tudásközpont létesül Sopronban (Magyar Nemzet)

Erdő- és fahasznosítással foglalkozó regionális egyetemi tudásközpont kezdi meg működését a Nyugat-magyarországi Egyetem és egy tucat vállalkozás együttműködésével az idén Sopronban. Faragó Sándor, az egyetem rektora az MTI érdeklődésére elmondta: a tudományos és technológiai innovációs központ olyan kutatásokat és fejlesztéseket végez majd, amelyeket a vállalkozások hasznosítani tudnak piaci tevékenységükben.

2005. január 5.

Dunántúli szakmai fórum az erdei iskolák szakemberei számára (ForestPress)

A Bakonyerdő Rt. Balaton-felvidéki Erdei Iskolája, az Erdei Iskola Szolgáltatók Országos Szakmai Érdekegyeztető Tanács felkérésére a „FELKÉSZÍTÉS AZ ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÓK ÖNMINÕSÍTÉSÉRE” címmel előadást és tájékoztató fórumot szervez a Dunántúlon működő és leendő erdei iskolák vezetői, pedagógusai és előadói részére.

2005. január 5.

Diana-bál Budapesten (VIP/ForestPress)

2005. február 5-én (szombaton), 19 órakor a vadászhagyományok szerint kürtszóval nyitják meg a második Országos Diana Bált. A Vadászati Kulturális Egyesület Diana Vadászhölgy Klubja Budapesten, a Bourbon Rendezvényházban tartja, hagyomány teremtő céllal, az idei bálját.

2005. január 5.

A Világbank megújuló energiát használ washingtoni székházához (ForestPress/GreenBiz.com)

A Világbank bejelentette, hogy megújuló energiával oldja meg Washington D.C. irodájának teljes áramellátását. Az energiát a marylandi központú WindCurrent nevű társaságtól vásárolja majd, amely a közép-atlanti áramellátó hálózatnak ad el szélenergiát. Mindez az USA Környezetvédelmi Irodájának számadatai szerint közel 8 ezer átlagos háztartás egyéves áramellátását jelenti, több mint 10 ezer gépkocsi széndioxid kibocsátásának egyéves ellentétele, valamint hozzávetőleg 6075 hektár terület fásításával egyenértékű. „A szélenergia nem jár olyan kockázatos gáz- illetve higany szennyezéssel, mint ami a szén elégetésével nyert áramellátáshoz társul – nyilatkozta Jim Maguire, a WindCurrent alapítója. – A Világbank modellként szolgál más, környezetükért felelősséget érző szervezeteknek.”

2005. január 5.

A kormány kezdjen tárgyalásokat Verespatakról (Magyar Rádió/ForestPress)

Áder János a frakció idei első sajtótájékoztatóján a Fidesz három javaslatát ismertette. A frakcióvezető harmadikként azt a javaslatot említette, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat a román kormánnyal a verespataki építkezés leállításáról, hogy a Tisza mentén élő másfél millió embert veszélyeztető környezetszennyező beruházás ne valósuljon meg.

2005. január 4.

Napilapok

Versenyképes környezet nem kell? (Népszabadság)

2005. január 3. Nagy bajban lehet az ország. A költségvetésből sorra hajítják ki az olyan támogatási forrásokat, amelyek eddig a holnapot meg a holnaputánt szolgálták: a környezet védelmét vagy legalábbis romlásának fékezését. Ilyen volt a zöldtárca kezelésében, működő környezetvédelmi alap is, amelyet a 2005: évi költségvetésben hiába keresnénk, pedig jó egy évtizedig működött a zöld civil szervezetek, a kutatóműhelyek, az oktatási intézmények szemléletformáló, kutató, oktató-nevelő, a veszélyeztetett állat- és növényfajokat védő tevékenységének támogatására. Szóval azokat erősítette, akik nem a „környezetvédelmi nagyberuházásokban", hanem sokkal inkább a meg előzést célzó programokban érdekeltek. A „környezetvédelmi infrastruktúra" ugyanis csupán egy-egy környezetvédelmi probléma kezelését szolgálja, nem pedig végleges megoldását. A támogatásokból jutott még - olykor nem éppen a megelőzés logikája szerint – az önkormányzatoknak, a környezet terhelését csökkenteni szándékozó vállalkozásoknak is.

2005. január 4.

Napilapok

Csak a kártevők segíthetnek (Népszabadság)

2005. január 4. A kevesebb parlagfű-pénzből is sok maradt parlagon A kormány év közben kevesebb mint felére csökkentette a parlagfű elleni védekezés költségvetési támogatását, de még a rendelkezésre álló pénzt sem sikerült felhasználni. A2004-es költségvetés eredetileg 1,5 milliárd forintot szánt parlagfű-mentesítésre, a parlagfű szezon elejére azonban - a kormányzati takarékossági intézkedésekből adódóan 700 milliósra csökkent a felhasználható keret. Az egyszázalékos adófelajánlásokból 835,2 millió forint gyűlt össze, ez a pénz azonban az adótörvény alapján parlagfű-mentesítési és népegészségügyi programokat szolgált. A gyakorlatban a pénzből 500 milliót az agrártárca kapott - ez volt a parlagfű kassza legnagyobb befizetése - a többi pedig az egészségügyi tárcánál landolt. A félmilliárdos keretet az FVM 200 millióval kiegészítette, így alakult ki a 700 milliós végösszeg.

2005. január 4.

Napilapok

Életével fizet a károkért a somogyi vaddisznó (Somogyi Hírlap)

2004. december 30. HAJTÁS Még csurranhat némi pénz a társasági kasszába Egy százéves statisztika szerint Somogyban 11 vaddisznót ejtettek el. Ma ez a szám meghaladja a nyolcezret. A vaddisznó vadászata egész évben folyamatos, hiszen a megye egész területén megtalálható. Mégis az igazi idény az év végére tehető. Ilyenkor indulnak a hajtások. - A vaddisznóhajtás az egyik legkeresettebb vadászatunk - mondta Buzgó József, a Sefag Rt osztályvezetője. - Idén eddig 35-40 vaddisznóhajtás volt a területünkön, s még harmincat tervezünk januárban. A zömében visszatérő kül- és belföldi vadászok mintegy 150 millió forintot hagynak itt.

2005. január 4.

Napilapok

A Kerka Menti Fűrészt beolvasztják a Zalaerdőbe (Napi Gazdaság)

2004. január 4. TOVÁBB CSÖKKEN A LÉTSZÁM Vevő híján beolvasztják az anyacégbe a Zalaerdő Rt. tulajdonában lévő, lenti székhelyű Kerka Menti Fűrész Kft.-t -erősítették meg lapunk információit mindkét érintett társaságnál. A már jelenleg is csak 70 dolgozót foglalkoztató, évek óta veszteségesen működő társaságnál ezzel párhuzamosan egy újabb, mintegy 35 fős létszámleépítésre is sor kerül. A '90-es években még több száz alkalmazottal működő Kerka az elmúlt évek során a piacainak jelentős részét elvesztette, s fejlesztési forrásai is beszűkültek.

2005. január 4.

A Kerka Menti Fűrészt beolvasztják a Zalaerdőbe (ForestPress)

Nem sikerült értékesíteni a Zalaerdő Rt. tulajdonát képező Kerka Menti Fűrész Kft.-t – tudta meg a Napi Gazdaság. A lenti székhelyű cég ma már csupán 70 dolgozót foglalkoztat, és évek óta veszteségesen gazdálkodik. A '90-es években még több száz alkalmazottal működő Kerka az elmúlt évek során piacainak jelentős részét elveszítette, s fejlesztési forrásai is beszűkültek. Termékpalettáján fűrészáru, parkettfríz és bútorléc, csaphornyos tölgy parketta szerepelt. Ez utóbbiból évi 10 m2-t gyártottak. Foglalkoztak faanyag kereskedelemmel és bérfűrészelést is vállaltak.

2005. január 4.

Erdők és állatok „vándorolnak” északra (Anchorage Daily News/ForestPress)

Egy felmérés szerint az éghajlatváltozás észak felé tolja el az élővilág térképét Egy új országos felmérés komor képet fest az észak-amerikai vadvilág sorsáról. A Wildlife Society által közzé tett, több száz tanulmányból összeállított jelentés szerint – amely egy Washington D.C. központú szövetségbe tartozó csaknem 9 ezer, vadgazdálkodással foglalkozó szakember, kutató, biológus és oktató felmérésein alapul –, ha a globális felmelegedés így folytatódik, a madárvilág új vizes helyeket keres, a nagyvadak elveszítik védelmet nyújtó környezetüket, a növények pedig nem lesznek képesek szaporodni. Alaszkában és Észak-Kanadában, ahol gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, mint máshol, még komolyabbak következmények lehetnek. (A nyolc szerző között olyan jeles intézmények képviselői szerepelnek, mint az Institute of Arctic Biology, a University of Alaska Fairbanks, a Marine Biological Laboratory, a Woodshole Mass., a Stratford University, az Institute for International Studies, a Ducks Unlimited’s Institute for Wetland and Waterfowl Reseach, Canada és a National Wildlife Federation.)

2005. január 4.