2003 óta
Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.
41 484 cikk
Hírek A Csömödéri Állami Erdei Vasúton 2005. január 15-én és 16-án fotóvonatozást rendeznek. A Csömödérről Lentibe tartó 12 óra 45-kor induló tehervonatot követi a személyvonat. Másnap, 16-án reggel 9 órakor indul a személyvonat Csömödérről Szilvágyra, fotómegállókkal. Fotó: Jakóts Ádám A 2500 forintos jegy mind a két napra érvényes. További információk Fodor Illéstől kaphatók: illesf@pizolit.hu
2005. január 12. Több mint ötven civil szervezet írt ismét levelet a NATO-nak a Zengőre tervezett lokátorállomás megakadályozása érdekében, arra kérve: cáfolják meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerintük valótlan állításait. A zöldek úgy látják, a HM továbbra is kitart a beruházás eredeti helyszíne mellett, és a terv megvalósítása érdekében nem riad vissza a titkosszolgálati eszközöktől sem. A szaktárca cáfolja a környezetvédők vádjait.
2005. január 12. Külföldi vállalkozók szállíthatják el a letarolt erdőt • A csehek adták a legtöbb pénzt a helyreállításra A novemberi természeti katasztrófa által érintett falvak felhívására több mint kétszázmillió forintnak megfelelő adomány gyűlt eddig össze a Tátra helyreállításának segítésére. Közben nemzetközi pályázatot írtak ki a kidőlt fák feldolgozására és eladására, melynek nyerteseit január 18-án hirdetik ki.
Lengyel népmese Két kisbéka élt a Zöld Völgyben. Kutykurugy, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett. Morcosan nézte a zöld füvet, zöld vizet a saját zöld kabátját. Csúnya a kabátom!- nyafogta durcásan. Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik. Az is zöld, mind minden. Jaj, de unalmas! Tudod mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd! Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá. Hát ez meg mire jó?- csóvalta a fejét.- Vendégség. Hogy jól mulassunk!
Spanyol népmese Messze Portugáliában, egy magas szikla tetején állt Barkó lovag vára. Barkó lovagnak két leánya volt: Pálma és Liliom. Pálma, az apja kedvence volt, olyan volt, akár a legbátrabb ifjú vitéz: szőrén ülte meg a lovat, vadászni járt, s úgy forgatta a kardot, hogy mesze földön híre járt. Szerette is Barkó lovag az idősebbik lányát, Pálmát, s egyre mondogatta, hogy csak hatalmas, gazdag királyhoz adja feleségül. Liliom, a lovag kisebbik lány meg úgy élt a várba, akár egy Hamupipőke. Az apja is, a nénje is szüntelenül csúfolta, hogy gyönge a karja, fehér az arca, hogy nem tud lovagolni, iszonyodik a kardtól meg a hangos, vidám vadászatoktól. Liliomnak nem akadt egy barátja sem a várban, csak az állatok szerették. Ha sétálni ment, galamb röpült a feje fölött, mókus ugrándozott előtte, őzike lépdelt mellette, s a bokrokból félénk nyuszik vigyáztak a lépteit.
Illyés Gyula meséje Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy reggel két tehenével elindult a földjére szántani. Amint az erdő mellett megyen, egyszer csak hall valami bömbölést és makogást. Bemegy az erdőbe megnézni: vajon mi lehet az? Hát látja, hogy egy nagy medve verekedik egy kis nyúllal.
Lett népmese Réges-régen nagyon nehéz volt az ember élete, mert nem tudott tüzet csiholni. Amint a nap lenyugodott, a földön sötét és hideg lett. Az emberek ugyan tudták, hogy a pokol térségeiben van elég tűz, de oda senki sem merészkedett. Abban az időben csak egyetlen király uralkodott az egész világon. Akkora hatalma volt, hogy nem csak az emberek fogadtak neki szót, de a vadak és a rovarok is, egyáltalán: a földkerekség minden élőlénye. Egy nap a király kihirdette, hogy gazdagon megjutalmazza azt, aki leereszkedik a pokolba és tüzet hoz onnan. Sokan próbálkoztak, de senki sem járt szerencsével: tüzet nem hozott senki.
Cseh népmese Valahol messze, nagy erdő aljában, volt egy kicsi házikó, abban lakott egy özvegyasszony a két leányával, Klárával és Laurával. Szép volt Klárika, a haja olyan ragyogó szőke, mint az olvasztott arany, csak úgy szikrázott, ha rásütött a napsugár. Gömbölyű arcocskája piros volt, mint a rózsa, szeme kék, mint az árvácskáé. Annál csúfabb volt a másik leány, mérges, irigy természetű. De az anyjuk mégis Laurát szerette, Klárikát meg alig szenvedhette. De Laura sem szerette ám Klárikát, s mind azon törte a fejét a gonosz testvér, hogy s mint tüntethetné el a háztól Klárikát, akinek szépségét, jóságát erősen irigyelte.
Ciprusi népmese Élt valaha egy ember, aki szörnyű nagy bűnt követett el a szultán ellen. Amikor az erről tudomást szerzett, nyomban magához hívatta a bűnöst. - Csupán egy feltétellel bocsátom meg a bűnödet: ha megtanítasz olvasni egy állatot, és idehozod elém. Különben fejedet vétetem! Amikor az ember végre felfogta a szavak értelmét, magába roskadva azon gondolkodott, mitévő legyen. Aztán fogott egy medvét, és hazavitte. Összeszedett egy csomó körtét, azt betette egy nagy könyv lapjai közé, és a medve elé tette. Persze a medve lapozgatta a könyvet. A határidő végén a szultán magához kérette a bűnöst.
Olasz népmese Élt egyszer réges-régen egy kereskedő a fiával, Dzsovannival, egy Nápoly melletti kis faluban. Dzsovanni értelmes, ügyes legényke volt, s nagyon szerette a madarakat. Iszákját mindig teletömte kenyérmorzsával és kendermaggal, s az erdőben szétszórta a fák alatt. A madarak is megkedvelték a szolgálatkész, szerény fiút, köréje telepedtek, a vállára ültek, és a fülébe csicseregtek. Addig-addig tanítgatták, amíg Dzsovanni valamennyi madár szavát és beszédét megértette.
2005. január 12. Az amerikai–francia TOPEX/Poseidon és a Jason-1 műholdak december 26-án, két órával az indonéz partok közelében bekövetkezett nagyerejű földrengés után a Bengáli-öböl felett haladtak át. A szökőár első hullámai ekkor érték el Srí Lankát és az indiai Andaman és Nicobar-szigeteket. A műholdak azonban nem a parti területeket figyelték, hanem nyolc percen keresztül, 3000 kilométer hosszan az Indiai-óceán vízszintjét vizsgálták, így a cunamiról egyedülálló, folyamatos adatsorral szolgáltak.
2005. január 12. Apátújfalu. A Középső-Ipoly mente Régiófejlesztési Ügynöksége ma, Apátújfaluban mutatja be a térség középtávú fejlesztési elképzeléseit magába foglaló stratégiai tervet. A több mint 300 oldalas dokumentum közel egyéves elemző és adatgyűjtő munka végeredménye, elkészítésére európai uniós forrásokból kapott támogatást a Nagykürtösi járás régiófejlesztési ügynöksége. Az ügynökség kis létszámmal működik ugyan, mindössze három alkalmazottja van, de tevékenységének máris érezhető hatása van a térségben.
2005. január 12. Megújuló energiaforrásnak nevezzük mindazokat az energiafajtákat, amelyek az emberi felhasználás során nem csökkennek - mint például a szén -, hanem a felhasználás ütemében újratermelődnek. Ma az emberiség energiaszükségletének jelentős részét, csaknem 80 százalékát az olaj, a szén és a földgáz elégetéséből nyeri. Ezek a források azonban egyszer elfogynak, kimerülnek. Ennél is nagyobb problémát jelent a környezetszennyezés, amit ezeknek a tüzelőanyagoknak a használata okoz világszerte. Nem véletlen tehát, hogy a következő években, évtizedekben jelentős szerep hárul a megújuló energiahordozókra, például a biomasszára, a nap, a szél, a vízi és a geotermikus energiára.
Zengő-ügy Fotó: Lévai Gábor A Zengő hegy erdeinek fáit vandálok megfúrták és betonvasat ütöttek a furatba – tájékoztatta a ForestPresst Ripszám István, a MEFA Rt. Pécsváradi Erdészetének igazgatója. Az éppen helyszíni szemléről visszatérő szakember elmondta, hogy ismeretlenek számos fát a tő közelében mintegy 30 fokos szögben motoros fúrógéppel megfúrtak és 12 mm-es betonvasat ütöttek a fúrt lyukba. Ezzel nyilvánvalóan azt akarják megakadályozni, hogy valamikor majd motorfűrésszel dönthessék ki a fákat.
Zengő-ügy 60 civil szervezet levelet intézett a NATO főtitkárához – Megismételt vád: kivágásra jelölik a fákat Fotó: Lévai Gábor A Civilek a Zengőért, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Pécsi Zöld Kör és a Védegylet január 12-én közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten, ahol hangsúlyozták, minden legális eszközzel megakadályozzák, hogy a lokátor természetvédelmi területre épüljön. Közben a Zengőn ismeretlenek újabb fákat jelöltek meg, így, állításuk szerint, tartani lehet az újabb favágási kísérlettől. Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője elmondta, hogy újabb fákat jelöltek meg világító festékkel, ami szerinte arra utal, hogy ismét favágásra készülnek a Zengőn.
Hírek Tallin- A hétvégi észak Európában dühöngő vihar nagy területen döntötte ki a fákat a balti államban, Észtországban, ami egyesek szerint olyan árubőséget, telítettséget idéz majd elő a piacon, ami félő, hogy leviszi az árakat, míg mások azt mondják, a vihar álruhás áldásként érte ezt a fontos export terméket. Az észt állami erdőgazdálkodási központ előzetes becslései szerint legalább egy millió köbméter fa dőlt ki a viharban.
hegyi juhar A hegyi juhar hazánk erdőterületének csak mintegy 0,02 %-át adja (GENCSI - VANCSURA 1997), de jelentősége ennél sokkal nagyobb, mivel - főleg hegyvidéki, bükkös - erdeink igen fontos elegyfafaja. Fiatalkori gyors növekedése, a főfafaj törzsének árnyalása és értékes faanyaga miatt, elegyítése - a számára megfelelő termőhelyeken - kívánatos. A következőkben szeretnénk röviden áttekinteni, melyek azok a termőhelyek, ahol a hegyi juhar elegyítése szóba jöhet, illetve, ahol megtalálja a számára szükséges ökológiai feltétételeket. Klímaigénye A hegyi juhar klímaigénye a bükkéhez hasonlítható, bár annál magasabb fekvésben találja meg optimumát. Az Alpokban és a Kárpátokban, akár 1600 m tengerszint feletti magasságig is felhatol, a madárberkenye mellett, az egyik legmagasabbra hatoló lombos fafaj. Ezeken a területeken, a bükkösök mellett, a montán lucosok és jegenyefenyves-lucosok, illetve a szubalpin lucosok fontos elegyfafaja. Kedveli a magas relatív páratartalmú, hűvös, montán klímát. Hazánkban ilyen klímájú területeket a hegyvidékek magasabb fekvésű részein, északi illetve északnyugati oldalakon és szűk völgyekben talál. A mélyebb és melegebb fekvésű hegyvidéki részeken, természetes mó
Bevezetés A faipari hasznosítás szempontjából a hegyi juhart tekinthetjük Európa legfontosabb juharfajának. A finom szöveti szerkezetű, esztétikus és jó műszaki tulajdonságokkal rendelkező faanyagot biztosító hegyi juhar erdőgazdasági szerepét feltétlenül fokozni kellene. Ezt igazolják az alábbiakban bemutatott faanyag jellemzői és hasznosítási lehetőségei. A törzs fajellemzői Zárt állásban egyenes, hengeres törzset fejleszt. Magassága elérheti a 25-30 m-t. Az idősebb fáknál (pl. bakonybéli templomkert) előfordulnak 1,0-1,5 m átmérőjű egyedek is. A fakitermeléskor (70-80 év) általában az ágtiszta törzsszakasz 8-10 m, a mellmagassági átmérő 0,4 m körüli. Szabad állásban rövidebb törzset és óriási koronát fejleszt, ezért igen kedvelt parkfa. A barnásszürke kérge idősebb korban a platánhoz hasonlóan cserepesen válik le (25-30 évig sima). A törzspalástján lévő dudorokról lehet következtetni az esztétikailag igen értékes csomorosságra, hullámosságra. A fatest makroszkópos jellemzői A hegyi juhar az egyik legvilágosabb színű fafajunk. A fája csaknem fehér (színes geszt nélküli). Idősebb korban a fatest sárgás színárnyalatú, előfordulnak a bélközeli részeken feketés-barnás csíkok is. A fa
hegyi juhar Az Acer nemzetség fajainak régi megnevezése jávorfa. Így találjuk MELIUS 16. századi Herbáriumában és a 19. század első éveiben kiadott Magyar Füvészkönyvben is. Itt a Jávorok nemzetségén belül az Acer pseudoplatanus-t, e párás, nedves klímát és tápanyagban gazdag talajt igénylő fajt nevezik juharnak. Szólnunk kell a régi magyar megnevezésről, az iharfáról is. A legtöbb földrajzi név ehhez kötődik: Iharos, Iharosberény. Emellett a kultúrtörténeti vonatkozások között említendő, hogy franciául a szikormor-juhar [érable sycomore], vagy ál-szikomorfa [faux sycomore], angolul a szikomor fa [Sycomore] megnevezést is elterjedt. HEGI ezt az ókori folyómenti kultúrákban, különösen Egyiptom növénykultuszának leírásánál oly gyakran említett Ficus Sycomorus-hoz való bizonyos hasonlóságával magyarázza. Az ókori mitológiában és a középkori mesékben is találkozunk a faalakban továbbélő isteni, de halandó hősök, vagy a kihulló vérük nyomán sarjadó fák legendáival. JANKOVICS ír a Jávorfa mesékről, amelyben a hősnőt két irigy nénje megöli és sírján "Jávorfa", "Jágerfa" sarjad. "Fújjál, fújjál hóhérleány, Én is voltam királyleány, De te engem megfojtottál, És a buckába elástál, Királylyányból jágerfá
Hírek USDA intézkedések az állami erdők védelmére 2005. január 10-én léptek életbe azok a szigorú szövetségi rendeletek, amelyeket a hirtelen tölgyhalál szindróma néven ismert pusztító növénykór leküzdésére hoztak a nemzet flórájának védelmére. A szabályozók értelmében a kaliforniai, oregoni és washington állambeli csemetekertekben a kiszállítás előtt a csemetéket meg kell vizsgálni, tesztelni és bizonylattal kell ellátni.
Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. 1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A hegyi juhar egylaki, poligám virágai 6-15 cm hosszú, csüngő fürtben lógnak. A fürt virágainak 2/3-a azonban porzós virág, csak a fürt belső virágai hímnősek. Áprilisban virágzik, termését októbertől lehet gyűjteni. A gyűjtés rendszerint úgy történik, hogy a termést a fa alá terített ponyvára rázzák vagy verik. Termései csüngő, nyúlánk terméságazatokban fejlődnek. A mag terjedését 3-5 cm hosszú repítő készülék segíti elő. A terméspárokban a repítő szárnyak egymással hegyes-szöget zárnak be. Maga a mag borsó nagyságú, gömb alakú. Ez jól megkülönbözteti a többi őshonos juhar magjától, melyek laposak (GENCSI-VANCSURA 1992;CSAPODY et al. 1966.). 2. A mag kezelése - a rétegelés A begyűjtés után a magtételt tisztítani kell, majd 4-8 heti utóérlelésre van szükség. Ez úgy történik, hogy a magot hűvös, száraz helyiségben 15-20 cm vastag rétegben kiterítik és hetente legalább kétszer átforgatják. Az utóérés során a mag kiszikkad a forgalmazáshoz szükséges kb. 15 % nedvességtartalomra. A friss mag tárolása műanyag zsákban 2-4 évig, 15-25 % nedvesség
2005. január 13-án (csütörtökön) 10 óra 30-kor Dr. NÉMETH IMRE miniszter, PÁSZTOHY ANDRÁS politikai államtitkár, BENEDEK FÜLÖP közigazgatási államtitkár, SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT tart. Téma: FVM tervek 2005-ben Helyszín: FVM, 101/A terem Budapest, Kossuth tér 11. Budapest, 2005. január 12. Kommunikációs Önálló Osztály 2
Hírek Az új román környezetvédelmi miniszter feladata lesz, hogy a verespataki aranykitermelés tervével kapcsolatosan - a szakmai tanulmányok eredményei alapján - elkészítse majd a kormány javaslatát - mondta egy keddi interjúban Traian Basescu román államfő. Basescu elmondta, anélkül, hogy értene a környezetvédelmi kérdésekhez, tavaly felkereste az "arany négyszöget" (a Nyugati Érchegységet, ahol a föld mélyén arany található), és ellátogatott Verespatakra is, amiről azt nyilatkozta a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai cég projektje jó megoldás lenne az egész térség számára.
A holt fenyő pirosba öltözik. Ha látsz egy foltot, Egy rozsdavörös foltot A haragos-zöld tenger közepén: Ereszd le messzekémlő látcsöved, S mondj egy imát a holtak üdveér'. Az a halál. Nem a lomberdők szelíd őszi dísze, Amelyre új élet következik. Ez a pirosban ünneplő halál, Ez a dacos halál, Ez tudja már, hogy nincs feltámadás. És mégis áll, Halott bajnok az élő katonák közt. Mivel másutt nincsen számára hely.
