Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: A kis templom a nagy dómban
A borbereki templom falára írom Fölötte égig ér a szirt. Olyan törékeny, oly kicsi. Harangja elhaló szavát Ezer gúnyos harangvirág Az erdőn túlcsilingeli.
2003 óta
Archívum
Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.
41 484 cikk
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: A szemérmes sziklák
A sziklák itten oly szemérmesek: Fenyőágakkal takargatják Gránitbordáik szörnyű éleit. Még cserje is akad imitt-amott, Valódi lomb, Õsszel hulló, tavaszt váró levél, Tiszavirág a halhatatlan zöldben. Még cserje is akad imitt-amott Takarónak a szűz szirtek fölé.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: A fenyők álma
A fellegek a fenyők álmai. Az ágak között megrekednek. Azután futásnak erednek, Vagy halkan suhannak odább, Mint foghatatlan, lenge holmi, Testetlen, fátylas délibáb. Az álmok sorsa: eloszolni.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Gyopár
Azt mondta valaki: A Korongyoson gyopár is terem. Azóta vágyaimnak netovábbja A Korongyos-tető. Róla álmodom nappal-éjjel, S a pici fehér csillagokról, Mik szikráznak a vad kövek között.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Hangverseny
Lent a patak zúg. - De most jő a szél - És elkezdi a fenyves idefenn. Ifjú cserjék vad sörénye lobog És az öreg fenyők Inognak méltóságosan. Azután semmi hang.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Havasi feszület
Halványpiros hegyi virág Öleli lábát a keresztnek. Távolról a sötét fenyők: Titoktudó konok erők Feléje gyökeret eresztnek. És ölelik a föld alatt. Így rejtik el imádatuk.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Izvor
Megtudtam ezt is: A patak nevét. A dajkámét, ki esténkint dalol, S az őserdőnek minden erejét A völgybe hozza le. Ó be mélyek, be csöndesek az esték Így, egyedül, - vele. Megtudtam ezt is. A patak nevét, Hogy nevén nevezhessem a Magányt, Mint egy titokzatos tündérleányt: Izvor, Izvor!
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Ne jöjjön új tavasz!
Rügy, ki ne pattanj, Maradj a fába' benn. Ibolya, ki ne nyílj, Maradj a földbe' lenn. Napsugár, arany-nyíl Fejünkre ne cikázz, Hadd legyen bú a bú, Hadd legyen gyász a gyász! Fejünkön holt hamu, Szaggatva köntösünk, Alattunk puszta föld, Mit könnyel öntözünk. Borongva nézzük így Fogyatkozó napunk, Romok, sírok között Akik barangolunk. Hulló csillag: ne hullj, Folyók: megálljatok, Szelek: szegjétek le Szárnyaló vágyatok, Tüzek: aludjatok ki, Hamvadjatok hitek, A mi Istenünk meghalt! Hinni? Kinek? Minek? Föl ne villanjon itt A szem szerelmesen, Szabadság hogyha nincs, Minek a szerelem? Az egész természet Temetkezzék velünk S ne jöjjön új tavasz Ha mi elsüllyedünk! 1918. december 28.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Néha félek...
Néha félek... Úgy nyugtalanít ez a suttogás, Ezek a halk neszek, Ez az imbolygás, ez az összejátszás A hátam megett. E halk hullása nem tudom minek. Itt nem hull levél, Tán az Idő pereg Bús percegéssel itt, az örökzöldben. Néha félek... A fenyves olyan kísérteties. Néha úgy érzem, hogy lepke vagyok, S felszúrhat minden öreg fenyő tűje. Egy idegen parány, Akit nem tűr az ősvadon magában. De múltkor egy gyökérbe botlott lábam. S ahogy fölnéztem, Megrázta szakállát egy vén fenyő, És így szólt hozzám barátságosan: Öcsém, jobban vigyázz! S ha elvágódsz, hát csak magadra vess!
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Sas a magasban
Lassan kóvályog az erdő felett, És egyre szélesebb köröket ír, S a földtől egyre távolabb lebeg.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Vágy
Szeretnék úgy belédsímulní Természet - mint egy falevél, Mint egy fűszál, mely egyformán nyűgöd Ha harmat száll rá, s ha rá száll a dér. Szeretnék úgy belédsímulni, Mint egy elvesző árnyalat Az alkony ezerszínű tengerén, Szeretném fölszívni az árnyakat, S magamat tőlük fölszivatni én.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Trofeum
Mint indián a skalpokat, Öreg fenyők zuzmószakállát Én a Magánytól elragadtam. Ez a viharvert szürke zászló Díszíti szobám négy falát, Fenyőgallyak között fityeg. Ha ablakomon besüvít a szél, Oly kísértetiesen lengeti, Mint fenn az ormokon. E trofeum, Ez az én üdvöm lobogója, És boldogabb vagyok vele, Mint lehetett a Nagy Napóleon Marengo minden zászlajával.
Versek - Reményik Sándor
Reményik Sándor: Az utolsó ház
A fűrészmalmon túl vagyok S ez itt az utolsó faház. Ablakából a gyertyafény Úgy lobog elé, mint a láz Ijedt, beteg gyerek szeméből. Valami fázás összeráz. Itten végződik valami És kezdődik valami más. Valami nagyobb hatalom. Ez itt az utolsó faház S túl rajta zajlik a vadon. Elvész az út a vak sötétbe. Rémeket lát a házikó S az éjbe kémlel lázban égve. Túl rajta zajlik a vadon, Vagy hallgat; ám a hallgatása Még sokkalta félelmesebb. Visszavonult a kis telep S visszavonulva hagyta itt Hátvédnek ezt a házikót. És rábízta a titkait És minden embernek-valót. Nem előőrs, - hátvéd ez itt. Túl rajta nyoma vész az útnak, - Az embergőgnek takaródót fúnak. Túl rajta már a patakon Rézsut nagy szálfák dőltek át, Ágak, kövek, kavargó tajték, Dühöngő összevisszaság. Itt kezdődik a másik hatalom: Az ősellenség előőrsei. A házikón túl győzött a vadon.
Napilapok
Tíz forint egy hektárért (Somogyi Hírlap)
2005. január 6. FÖLDHASZNÁLAT Idegen földön vadásznak A földtulajdonosi társaságok kivételével a vadászatra jogosultak idegen földön lövöldöznek. A tulajdonosok ezért pénzt kapnak, de ez az összeg nem helyettesíti a terményből származó bevételeket.
Napilapok
Rókavadászat a városban (24 óra)
2005. január 6. Oroszlány Az elmúlt néhány hétben több lakossági bejelentés is érkezett a városházára arról, hogy rókát láttak a házak között. A jelzések száma mára elérte a tucatnyit. - Legutóbb az egyik élelmiszer-áruház mellett sétált egy négylábú, de már az egyik városközponti gyógyszertár bejárata előtt is ült békésen egy ravaszdi. Hogy a nagyobb bajt elkerüljük, megbíztunk egy helyi vadásztársaságot, hogy fogják be a kószáló állatokat - tudtuk meg Bartalus Lászlótól, a városi önkormányzat hatósági osztályának vezetőjétől.
Napilapok
Horror a baktói gazdaságban (Délmagyarország)
2005. január 4. Birkákat, tyúkokat, nyulakat mészároltak le a kóbor kutyák Szeged szélén Több mint húsz birkát és közel száz tyúkot, nyulat öltek meg a kóbor kutyák Baktón és Petőfitelepen - értesült lapunk egy ott lakótól, akinek két anyajuhát és több aprójószágát mészárolták le a megvadult ebek. A gazda a gyilkos kutyák közül egy ötvenkilós keverék ebet megfogott és átadott a sintérnek.
Hetilapok
Horror a baktói gazdaságban (Délmagyarország)
2005. január 4. Birkákat, tyúkokat, nyulakat mészároltak le a kóbor kutyák Szeged szélén Több mint húsz birkát és közel száz tyúkot, nyulat öltek meg a kóbor kutyák Baktón és Petőfitelepen - értesült lapunk egy ott lakótól, akinek két anyajuhát és több aprójószágát mészárolták le a megvadult ebek. A gazda a gyilkos kutyák közül egy ötvenkilós keverék ebet megfogott és átadott a sintérnek.
Napilapok
Falkában életveszélyesek (Blikk)
2005. január 5. A szakértő szerint hétköznapi hős az a férfi, aki életét kockáztatva védelmezte féléves gyermekét és feleségét a rájuk rontó kutyafalkától. A fiatal házaspár gyanútlanul sétált egy budapesti erdőben, amikor felbukkant a négy kóbor kutya. A vadászok kettőt lelőttek, a másik két állatot befogták, de a családját féltő férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Hírek Magyarország részt vesz a verespataki beruházás vizsgálatában (ForestPress)
A magyar kormány többször hangoztatott kérésére és az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i ENSZ Egyezménynek is eleget téve Románia értesítette hazánkat, hogy vegyen részt a verespataki beruházás várható környezeti hatásainak vizsgálati eljárásában – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Hírek Példátlan károkat okozott a vihar a svédországi erdészetekben (AFP/ForestPress)
A hétvégén észak Európán végigsöprő vihar eddig soha nem tapasztalt pusztítást végzett a svéd erdőkben, ami miatt félő, hogy kis erdőtulajdonosok százai mennek tönkre, tették közzé az iparág illetékesei. Száz évre visszamenőleg ez volt a legsúlyosabb pusztítás, mondta az Állami Erdészeti Tanács szakembere kedden. Becslésekbe nem bocsátkozott a szektort ért veszteségeket illetően, de összehasonlításként elmondta, hogy 1969-ben két olyan vihar is volt, ami 35 millió köbméternyi fa veszteséget okozott.
Hírek A kis szigetek a tengerszint emelkedésére figyelnek (AFP/ForestPress)
Az éghajlatváltozás és az emelkedő tengerszint a fő napirendi témái annak a kis szigetek jövőjével foglalkozó nemzetközi konferenciának, amely a hétfőn kezdődött Mauritius szigetén. A szökőár, a tenger alatti földrengés kiváltotta óriás hullámok Ázsia dél-keleti részén, különös megvilágításba helyezték a világ legkisebb országainak sérülékenységét, sebezhetőségét, melyek közül mintegy 40 képviselteti magát a tanácskozáson. A Maldiv szigetek, az indiai óceánban szétszórt, 1192 alacsony fekvésű szigetből áll, melyek közül többet is megtépáztak a rengészónából kiinduló hullámok.
Hírek Bozóttűz Ausztráliában (Reuters/ForestPress)
A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy az ausztráliai Melbourne környéki heves bozóttüzeknek drámai hatása lehet a város vízellátására, mert hosszú távra megszakítják a vízfolyások folytonosságát a vízgyűjtő területeken. Most arról tudósítanak a hírügynökségek, hogy legalább 7 személy meghalt és további 8 személy eltűnt, amikor bozóttűz pusztított Ausztrália déli részén.
hegyi juhar A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus L.) erdőművelési tulajdonságai
Hazánkban a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szikla, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, ligeterdők, valamint parkok, arborétumok, erdősávok, fasorok igen dekoratív, és sajnos egyre ritkábban megcsodálható növénye a hegyi juhar. Európában megtalálható a montán és a szubalpin régiókban is; RUBNER szerint a hegyi juhar a belső Alpokban (Wallis) egészen 1980 méterig is felhatol. Törzsméret, alak, lombozat Zárt állományban, kedvező termőhelyi viszonyok között 25-35 m magasságot is elér. Ilyen esetben törzse egyenes, hengeres, jól feltisztult. Szabad állásban nagy, terebélyes koronát nevel. Nagy mennyiségű lombot vet, mely könnyen bomlik, igen gazdag N-ben és Ca-ban. Gyökérzet Az első néhány évben karógyökeret fejleszt, melynek vastagság általában 1-2 cm, bár ritkán, de előfordul a szívgyökér-szerű oldalgyökerek megjelenése is ebben az időszakban. A második év végére a gyökérzet hossza általában 50 cm körül van; idős korban a hegyi juhar gyökérzete az 5-6 méteres mélységet is eléri. Gyökérzet fejlődése a külföldi vizsgálatok alapján télen 1,6 C -os talajhőmérsékletnél a gyökércsúcs környékén megáll (bükknél ez 4,2 C). A hegyi juhar gyökérzetére jellemző, hogy a mind a karógyökere, mind az o
hegyi juhar
A hegyi juhar herbivor ízeltlábúi
A hegyi juhar elsősorban hegyvidéki lomberdeink elegyfája, de a nyugat- és dél-dunántúli dombvidéken is előfordul. Parkokban, kertekben is szívesen ültetett, kedvelt fafaj, ebből fakadóan természetes élőhelyein kívül is, szinte bárhol találkozhatunk vele. A hegyi juharon 150-et kicsivel meghaladó számú herbivor ízeltlábú faj él, közülük szép számmal akadnak juhar-specialisták, de olyan fajok is, melyek kizárólag hegyi juharon fordulnak elő. A polifág lombfogyasztók (pl. Lymantria dispar, Operophtera brumata, Tortrix viridana, Pandemis ribeana, Phyllobius fajok, stb.) - akárcsak a többi juhart - a hegyi juhart is kedvelik. Időnként tömegesen találhatjuk rajta az Acronicta aceris nevű bagolylepke szőrös, feltűnő színezetű, szép hernyóit is. Természetszerű erdők elegyfájaként azonban ritkán szenved jelentősebb mértékű lombvesztést. Leveleinek felszínén gyakran láthatunk apró (1 mm átmérőjű, 1-2 mm hosszúságú), sárgászöld, vagy piros, szemölcsszerű képződményeket (1. kép). Ezeket az Aceria macrorryncha nevű gubacsatka okozza. Gyakori, elterjedt faj, jelenlegi ismereteink szerint azonban a tápnövényét nem befolyásolja jelentős mértékben. Friss hajtásain és levelein több levéltetű faj él
