Hazánkban a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szikla, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, ligeterdők, valamint parkok, arborétumok, erdősávok, fasorok igen dekoratív, és sajnos egyre ritkábban megcsodálható növénye a hegyi juhar. Európában megtalálható a montán és a szubalpin régiókban is; RUBNER szerint a hegyi juhar a belső Alpokban (Wallis) egészen 1980 méterig is felhatol.
Törzsméret, alak, lombozat
Zárt állományban, kedvező termőhelyi viszonyok között 25-35 m magasságot is elér. Ilyen esetben törzse egyenes, hengeres, jól feltisztult. Szabad állásban nagy, terebélyes koronát nevel. Nagy mennyiségű lombot vet, mely könnyen bomlik, igen gazdag N-ben és Ca-ban.
Gyökérzet
Az első néhány évben karógyökeret fejleszt, melynek vastagság általában 1-2 cm, bár ritkán, de előfordul a szívgyökér-szerű oldalgyökerek megjelenése is ebben az időszakban. A második év végére a gyökérzet hossza általában 50 cm körül van; idős korban a hegyi juhar gyökérzete az 5-6 méteres mélységet is eléri. Gyökérzet fejlődése a külföldi vizsgálatok alapján télen 1,6 C -os talajhőmérsékletnél a gyökércsúcs környékén megáll (bükknél ez 4,2 C). A hegyi juhar gyökérzetére jellemző, hogy a mind a karógyökere, mind az oldalgyökerek fejlődési iránya gyakran megváltozik. Megfigyelések szerint egy idős hegyi juhar esetében a mintegy 17-28 m hosszú gyökérzet csak 7-9 m távolságban helyezkedik el a törzstől. Már viszonylag fiatalon (10-15 év) megkezdődik a gyökérzet oldalirányú fejlődése; a szívgyökérzet 30-40 éves korra teljesen kifejlődik. A gyökérzet által elért maximális mélység 110-140 cm, mélyebbre csak a hajszálgyökerek hatolnak.
Növekedés, életciklus
A szeptember végén, október elején megérett, és általában november végéig (néha az egész tél folyamán) lehullott termés (sokszor még március-májusban is láthatók termések a fákon), tavasszal indul csírázásnak (epigei csírázás). A terméshullás során a kezdetei szakaszban pörgés nélkül fajtól függően a lependék mintegy 0,4-0,8 métert tesz meg. A pörgésen szakaszban a termés sebessége fajtól, termés állapotától függően 0,8-1,3 m/sec (Zasada-Strong, 1974). A csíracsemete az első vegetációs időszak végére eléri a 15-25 cm-t. A 3-5 éves kortól kezdődően az évi növekedése 100-150 cm, amely a termőhelyi viszonyoktól függően akár 20-35 éves korig is eltart. Az első 10 év növekedése alapján Leibundgut a mérsékelten gyorsan növő fafajok közé sorolja a hegyi juhart. Vastagsági növekedése 10-15 éves kortól kezdve évente 3-4 mm. Természetes életkora 300 év, azonban állományokban igen ritkán éri el a 100 éves kort.
Fényigény, hőigény, vízigény, páraigény
Közepes fény- és a hőigényű fafaj, nem kedveli az éghajlati szélsőségeket. Újulat korban elviseli, sőt igényli az árnyékolást, de generatív fázisában kimondottan fényigényes. A korai fagyok nem, azonban a késői fagyok fiatal korban károsítják a hegyi juhar újulatot. Igen fontos számára az egyenletes csapadékeloszlás és a viszonylag magas légnedvesség. A tartós elárasztást nem viseli el (egy-két hetes elöntést kibír). A hegyi juhar levelének 100 g-ja közel annyi vizet fesz fel, mint a kocsányos tölgy.
Szaporodásbiológiai jellemzők
Virágzási idő április második fele, május eleje; teljes virágzás 7-15 napig tart (Suszka-Muller-Bonnet-Masimbert, 1994). (Európa magasabb fekvésű területein a virágzás júniusig is elhúzódhat.) A fővirágzás és a termések fiziológiai érettessége között általában 150-160 nap telik el. A hímvirágok, melyek a virágzat mintegy 60 %-t teszik ki (fiatal egyedeknél ez az arány nagyobb), korábban nyílnak. Magzókorát állományban 25-50 éves korban, szabad állásban 15-30 éves korban (sarjegyedek esetében még korábban) eléri. Bőséges magterméssel szinte minden évben számolhatunk. Mivel a termése viszonylag nehéz, így az anyafák körül tömegesen újul, de nem ritka, hogy a termés 50-100 m-es távolságba is eljut (erős szél esetén, nyíl területen ez több kilométer). A termés csírázóképességét 1,5-4 évig megőrzi; a kora tavasszal gyűjtött termések csírázóképessége 10-40 %-kal gyengébb az ősszel gyűjtötteknél. A tárolás meghatározó faktora a mag nedvességtartalma és a tárolási hőmérséklet.
A viaszérésben lévő termést azonnal vetni kell, vagy őszi maggyűjtés után (november) 8-15 hét 0-10 C-on történő tárolás után (Jahnel 1955, Szukszka 1978, ISTA 2003) vethető a mag. Ezermagtömege átlagosan: 120 g.
Társulási- és visszaszerző-képesség
Határozott klímaigénye miatt társulás-képessége gyenge. Mivel kevés alvórüggyel rendelkezik a korona, illetve hajtásrendszerét ért károkat általában nehezen hozza helyre.
Felújulási-, sarjadzó- és terjeszkedő-képesség
Sarjadzó-képessége közepes, általában tősarjakat hoz, melyek növekedési erélye közepes. Mind erdőterületen, mind fásításokban a tő- illetve bélkorhadt egyedek hamar elpusztulnak.
Erdőgazdasági jelentőség
A hazai juharok közül erdőgazdasági szempontból a legjelentősebb faj. Zárt állásban igen kedvező a törzsfa aránya (65%). Bár a természetes erdőfelújítások során sok esetben a hegyi juhar visszaszorítása a főfafaj fennmaradásának elősegítése miatt indokolt, teljes eliminálása hibás. Természetes-természetszerű erdeinknek fontos eleme. Értékes fája, mely az utóbbi években igen keresett, megfelelő méret és minőség esetén könnyen értékesíthető. Fenyvesekben a jól és gyorsan bomló avarja hozzásegít a tű lebomlásához és a talaj javításához.
A hegyi juhart a méhcsaládok főleg a fiasítás neveléséhez használják fel.
Természetvédelmi besorolás
Nem védett, mérsékelten veszélyeztetett, félintenzív génmegőrzési módszereket igénylő faj (Bach-Bordács-Mátyás, 1998).
Megőrzésének lehetősége
Törekedni kell a természetes erdőfelújítások során a főfafaj(ok) fennmaradásának elősegítése mellett az elegyfafajok megtartására. Állományszéleken, gyengébb termőhelyi adottságú mozaikokon a néhány egyedből elegyetlen faállományfoltok megszüntetése, átalakítása nem szükséges. Mesterséges erdőfelújítások, erdőtelepítések során általában pótlások során, 2/0, 1/1 minőségű szaporítóanyag felhasználásával kerül be az állományba.
Jól alkalmazható megfelelő klímájú roncsolt területek biológiai újrahasznosításában, mezővédő erdősávokban, ahol célszerű gödrös ültetés után három éves iskolázott csemetéket felhasználni.
A hegyi juhar tavaszi virágzatával, bőséges lombozatával, jelentősen hozzájárul erdeink sokszínűségének megőrzéséhez, értékes fája szinte minden esetben biztos bevételt jelent az erdő tulajdonosának.
DR. FRANK NORBERT
A hegyi juhar gyökérzete fiatal és idős korban (Köstler-Brückner-Bibelriether, 1968)
