hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) termőhelyi igénye

A hegyi juhar hazánk erdőterületének csak mintegy 0,02 %-át adja (GENCSI - VANCSURA 1997), de jelentősége ennél sokkal nagyobb, mivel - főleg hegyvidéki, bükkös - erdeink igen fontos elegyfafaja. Fiatalkori gyors növekedése, a főfafaj törzsének árnyalása és értékes faanyaga miatt, elegyítése - a számára megfelelő termőhelyeken - kívánatos. A következőkben szeretnénk röviden áttekinteni, melyek azok a termőhelyek, ahol a hegyi juhar elegyítése szóba jöhet, illetve, ahol megtalálja a számára szükséges ökológiai feltétételeket. Klímaigénye A hegyi juhar klímaigénye a bükkéhez hasonlítható, bár annál magasabb fekvésben találja meg optimumát. Az Alpokban és a Kárpátokban, akár 1600 m tengerszint feletti magasságig is felhatol, a madárberkenye mellett, az egyik legmagasabbra hatoló lombos fafaj. Ezeken a területeken, a bükkösök mellett, a montán lucosok és jegenyefenyves-lucosok, illetve a szubalpin lucosok fontos elegyfafaja. Kedveli a magas relatív páratartalmú, hűvös, montán klímát. Hazánkban ilyen klímájú területeket a hegyvidékek magasabb fekvésű részein, északi illetve északnyugati oldalakon és szűk völgyekben talál. A mélyebb és melegebb fekvésű hegyvidéki részeken, természetes mó

2005. január 12.

hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) fájának tulajdonságai és ipari felhasználása

Bevezetés A faipari hasznosítás szempontjából a hegyi juhart tekinthetjük Európa legfontosabb juharfajának. A finom szöveti szerkezetű, esztétikus és jó műszaki tulajdonságokkal rendelkező faanyagot biztosító hegyi juhar erdőgazdasági szerepét feltétlenül fokozni kellene. Ezt igazolják az alábbiakban bemutatott faanyag jellemzői és hasznosítási lehetőségei. A törzs fajellemzői Zárt állásban egyenes, hengeres törzset fejleszt. Magassága elérheti a 25-30 m-t. Az idősebb fáknál (pl. bakonybéli templomkert) előfordulnak 1,0-1,5 m átmérőjű egyedek is. A fakitermeléskor (70-80 év) általában az ágtiszta törzsszakasz 8-10 m, a mellmagassági átmérő 0,4 m körüli. Szabad állásban rövidebb törzset és óriási koronát fejleszt, ezért igen kedvelt parkfa. A barnásszürke kérge idősebb korban a platánhoz hasonlóan cserepesen válik le (25-30 évig sima). A törzspalástján lévő dudorokról lehet következtetni az esztétikailag igen értékes csomorosságra, hullámosságra. A fatest makroszkópos jellemzői A hegyi juhar az egyik legvilágosabb színű fafajunk. A fája csaknem fehér (színes geszt nélküli). Idősebb korban a fatest sárgás színárnyalatú, előfordulnak a bélközeli részeken feketés-barnás csíkok is. A fa

2005. január 12.

A HEGYI JUHAR KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS TÁJESZTÉTIKAI SZEREPE

Az Acer nemzetség fajainak régi megnevezése jávorfa. Így találjuk MELIUS 16. századi Herbáriumában és a 19. század első éveiben kiadott Magyar Füvészkönyvben is. Itt a Jávorok nemzetségén belül az Acer pseudoplatanus-t, e párás, nedves klímát és tápanyagban gazdag talajt igénylő fajt nevezik juharnak. Szólnunk kell a régi magyar megnevezésről, az iharfáról is. A legtöbb földrajzi név ehhez kötődik: Iharos, Iharosberény. Emellett a kultúrtörténeti vonatkozások között említendő, hogy franciául a szikormor-juhar [érable sycomore], vagy ál-szikomorfa [faux sycomore], angolul a szikomor fa [Sycomore] megnevezést is elterjedt. HEGI ezt az ókori folyómenti kultúrákban, különösen Egyiptom növénykultuszának leírásánál oly gyakran említett Ficus Sycomorus-hoz való bizonyos hasonlóságával magyarázza. Az ókori mitológiában és a középkori mesékben is találkozunk a faalakban továbbélő isteni, de halandó hősök, vagy a kihulló vérük nyomán sarjadó fák legendáival. JANKOVICS ír a Jávorfa mesékről, amelyben a hősnőt két irigy nénje megöli és sírján "Jávorfa", "Jágerfa" sarjad. "Fújjál, fújjál hóhérleány, Én is voltam királyleány, De te engem megfojtottál, És a buckába elástál, Királylyányból jágerfá

2005. január 12.

hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) csemetenevelése

Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. 1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A hegyi juhar egylaki, poligám virágai 6-15 cm hosszú, csüngő fürtben lógnak. A fürt virágainak 2/3-a azonban porzós virág, csak a fürt belső virágai hímnősek. Áprilisban virágzik, termését októbertől lehet gyűjteni. A gyűjtés rendszerint úgy történik, hogy a termést a fa alá terített ponyvára rázzák vagy verik. Termései csüngő, nyúlánk terméságazatokban fejlődnek. A mag terjedését 3-5 cm hosszú repítő készülék segíti elő. A terméspárokban a repítő szárnyak egymással hegyes-szöget zárnak be. Maga a mag borsó nagyságú, gömb alakú. Ez jól megkülönbözteti a többi őshonos juhar magjától, melyek laposak (GENCSI-VANCSURA 1992;CSAPODY et al. 1966.). 2. A mag kezelése - a rétegelés A begyűjtés után a magtételt tisztítani kell, majd 4-8 heti utóérlelésre van szükség. Ez úgy történik, hogy a magot hűvös, száraz helyiségben 15-20 cm vastag rétegben kiterítik és hetente legalább kétszer átforgatják. Az utóérés során a mag kiszikkad a forgalmazáshoz szükséges kb. 15 % nedvességtartalomra. A friss mag tárolása műanyag zsákban 2-4 évig, 15-25 % nedvesség

2005. január 12.

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus L.) erdőművelési tulajdonságai

Hazánkban a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szikla, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, ligeterdők, valamint parkok, arborétumok, erdősávok, fasorok igen dekoratív, és sajnos egyre ritkábban megcsodálható növénye a hegyi juhar. Európában megtalálható a montán és a szubalpin régiókban is; RUBNER szerint a hegyi juhar a belső Alpokban (Wallis) egészen 1980 méterig is felhatol. Törzsméret, alak, lombozat Zárt állományban, kedvező termőhelyi viszonyok között 25-35 m magasságot is elér. Ilyen esetben törzse egyenes, hengeres, jól feltisztult. Szabad állásban nagy, terebélyes koronát nevel. Nagy mennyiségű lombot vet, mely könnyen bomlik, igen gazdag N-ben és Ca-ban. Gyökérzet Az első néhány évben karógyökeret fejleszt, melynek vastagság általában 1-2 cm, bár ritkán, de előfordul a szívgyökér-szerű oldalgyökerek megjelenése is ebben az időszakban. A második év végére a gyökérzet hossza általában 50 cm körül van; idős korban a hegyi juhar gyökérzete az 5-6 méteres mélységet is eléri. Gyökérzet fejlődése a külföldi vizsgálatok alapján télen 1,6 C -os talajhőmérsékletnél a gyökércsúcs környékén megáll (bükknél ez 4,2 C). A hegyi juhar gyökérzetére jellemző, hogy a mind a karógyökere, mind az o

2005. január 11.

hegyi juhar

A hegyi juhar herbivor ízeltlábúi

A hegyi juhar elsősorban hegyvidéki lomberdeink elegyfája, de a nyugat- és dél-dunántúli dombvidéken is előfordul. Parkokban, kertekben is szívesen ültetett, kedvelt fafaj, ebből fakadóan természetes élőhelyein kívül is, szinte bárhol találkozhatunk vele. A hegyi juharon 150-et kicsivel meghaladó számú herbivor ízeltlábú faj él, közülük szép számmal akadnak juhar-specialisták, de olyan fajok is, melyek kizárólag hegyi juharon fordulnak elő. A polifág lombfogyasztók (pl. Lymantria dispar, Operophtera brumata, Tortrix viridana, Pandemis ribeana, Phyllobius fajok, stb.) - akárcsak a többi juhart - a hegyi juhart is kedvelik. Időnként tömegesen találhatjuk rajta az Acronicta aceris nevű bagolylepke szőrös, feltűnő színezetű, szép hernyóit is. Természetszerű erdők elegyfájaként azonban ritkán szenved jelentősebb mértékű lombvesztést. Leveleinek felszínén gyakran láthatunk apró (1 mm átmérőjű, 1-2 mm hosszúságú), sárgászöld, vagy piros, szemölcsszerű képződményeket (1. kép). Ezeket az Aceria macrorryncha nevű gubacsatka okozza. Gyakori, elterjedt faj, jelenlegi ismereteink szerint azonban a tápnövényét nem befolyásolja jelentős mértékben. Friss hajtásain és levelein több levéltetű faj él

2005. január 11.

hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) botanikai jellemzése

Nevezéktana A tudományos nemzetségnév (Acer) LINNÉtől származik, de eredetét homály fedi. Egyesek szerint a latin acer, acris, acre = erő, tartós szó lehet az alapja, ami fájának tartósságára vo-natkozik. Mások a kelta ac = csúcs szótövet vélik felfedezni benne, amit esetleg a karéjos levelei alapján kaphatott. Fajnevét (pseudoplatanus, eredeti írásmódban pseudo-Platanus) is LINNÉ adta az 1753-ban megjelent Species Plantarum művében, ami sokkal könnyebben ér-telmezhető és magyarázható. A görög pseudes = nem igazi, hamis, ál és a szintén görög platanos = platán szavakból származó összetétel a foltosan leváló kérgük hasonlóságára utal. A XV. századból származó Schlägli-szójegyzék alirus néven említi, későbbi művekben fodorjávor, jávor(fa), szemes jávor, igar, iharfa, fehér juhar, fürtös juhar, közönséges juhar, juharjávor elnevezéssel szerepel. A fodor és szemes előtag a szép rajzolatú (általában sebzett törzsű) faanyagra utal, úgyszintén ennek színét örökíti meg a fehér előtag is. Fürtös juharnak pedig a virágzata alapján nevezik. Elterjedése Elterjedési területe hasonlít a bükkéhez és a közönséges jegenyefenyőéhez, Közép- és Dél-Európára koncentrálódik. A Pireneusoktól a francia kö

2005. január 11.

hegyi juhar

A hegyi juhar kórokozói

A hegyi juhar kórokozói A hegyi juhar, mint általában a juhar fajok, nagyszámú kórokozónak a gazdanövénye. Közülük több is viszonylag gyakori a hegyi juhar levelein, hajtásain, kérgében, fájában, ennek ellenére gazdaságilag számottevő károkat, nagymértékű járványokat nem okoz. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a juharok elegyesen fordulnak elő erdeinkben, így a járványok keletkezésének egyik feltétele, a nagyszámú fogékony gazdanövény együttes jelenléte nem áll fenn. Leveleken Rhytisma acerinum A levelek tintafoltossága nevű betegséget okozza. Minden őshonos juhar fajon előfordul, de leggyakoribb a hegyi juharon. Az első tünetek már júniusban megjelennek, apró, pontszerű, sárga levélfoltok formájában. A foltok mérete fokozatosan növekszik, és központjukban fekete, szklerótikus képződmény jelenik meg. A tünetek lassan, csak augusztus második felére fejlődik ki teljesen, amikor a még zöld leveleken a fekete, kerekded szkleróciumok mérete eléri a 7-12 mm-t (1. ábra). A szklerócium üregeiben pálcika alakú, 8-10 x 1 ?m nagyságú spermáciumok tömege képződik. Ezek nem fertőznek, az ivaros folyamat kialakulásában van szerepük. Az ivaros alak a lehullt levelekben, áttelelés után fejlődi

2005. január 10.